HORVÁTH LÁSZLÓ
HORVÁTH LÁSZLÓ
HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mindenekelőtt szeretném megköszönni képviselőtársaimnak a vitában való részvételt. Az általános vita elején még reméltük előterjesztő-társaimmal együtt, hogy ezek a tragikus gyermekgyilkosságok, amelyek kapcsán megszületett az előterjesztésünk, ki tudnak kényszeríteni ha kell, képviselőtársaimból és az egyes politikai pártokból némi önmérsékletet a téma, az ügy kapcsán.
Az önmérsékletet úgy is szoktuk nevezni, hogy alázat. Sajnos, a vita e végső szakaszában azt kell mondanom, hogy csalatkoztunk illúzióinkban, mert voltak olyan politikai pártok az ellenzéki oldalon, amelyek erre az önkorlátozásra nem voltak képesek. Szeretném megköszönni azokat az ellenzéki módosító javaslatokat, amelyek egyrészt felkészültségből és érzékenységből fakadtak, különösen szeretném megköszönni Szél Bernadett képviselő asszony módosító indítványát, amelynek javított változatát az előterjesztők a Népjóléti bizottság indítványaként örömmel, szívesen tudták támogatni.
Azt is meg kell jegyeznem azonban, hogy képviselőtársaim is tapasztalták, hogy a parlamenten kívülre is helyeződött ennek a vitának egy része, és ez jól átgondolt, tudatos félremagyarázás és félelemkeltés kapcsán és céljával született meg, azt állítván, hogy módosító javaslatunk a családok biztonságát támadja, és a módosítás életbelépése a hivataloknak ad olyan lehetőséget, amelynek kapcsán a szenvtelen, érzéketlen, könyörtelen hivatalok és hivatalnokok majd a családok szétszakításán fognak dolgozni.
Azért is álságos ez az álláspont, mert az a politikai erő, a Magyar Szocialista Párt, amely gerjesztette ezt az úgynevezett civil kezdeményezést, politikailag irányított civil kezdeményezést, még a napirendre vételét sem támogatta ennek a javaslatnak. A benyújtott módosító indítványa pedig nem a javaslat kapcsán született. A benyújtott módosító indítvány indoklásában egyébként saját magukat leplezik le a benyújtók, hiszen kiderül, hogy a módosító indítvány valamikor önálló indítvány formáját képezte, csak mivel az önálló indítvány nem nyert támogatást az illetékes bizottságban, ezért módosító indítványként nyújtották be a javaslatunkhoz. Nem a javaslatunk lényegi tartalmát érinti, majd pedig ezzel a civil félelemkeltéssel, dezinformálással olyan álláspontra jutnak, amely méltánytalan egyébként a gyermekvédelemben dolgozó kollégákkal szemben is.
Egyfelől a gyermekvédelemben dolgozó kollégák sanyarú sorsára hívják fel mindig a figyelmet, látszólag kiállnak a gyermekvédelemben dolgozók mellett, másfelől, másik oldalon pedig a gyermekvédelemben dolgozó kollégákról állítják azt - közvetve, sugallva -, hogy ők érzéktelenek, ők nem járnak el kellő alapossággal, és azt kell mondjam, hogy bizony a gyermekvédelemben áldozatos munkát végző kollégák nevében is ki kell kérnünk ezt a fajta negatív, lopakodó, részben sunyi közvélemény-befolyásolást.
Javaslatunk - szeretném még egyszer megismételni - a gyermekvédelemben dolgozó gyakorló szakemberek véleményének kikérésével, ezen véleményeknek a javaslatban történő megfogalmazásával született, és még egyszer szeretném azt is aláhúzni, hogy az alapjogi biztos nyáron, a gyöngyösi gyerekgyilkosság kapcsán lefolytatott vizsgálatának valamennyi lényeges megállapítását, javaslatát magában foglalja.
Azokkal a szándékokkal pedig, amelyek a gyermektragédiák kapcsán szűnni nem akaróan mindig másról akartak beszélni, nevezetesen: a gyermekotthoni ügyekről, azokkal pedig nem tudunk mit kezdeni. Nyíltan vállaltuk azt a feladatot, és csak azt a feladatot vállaltuk, hogy az elmúlt időszakban bekövetkezett gyermektragédiák jövőbeni előfordulásának lehetőségét szűkítsük, és határozottan azon az állásponton vagyunk, hogy a gyermekek élethez való joga, a gyermeki élet megvédésének a kötelezettsége mindennél előrébb való.
A szülő önrendelkezési joga nem előzheti meg véleményünk szerint a gyermek élethez való jogát. Ebből az álláspontból, azt hiszem, nem szabad egy centit sem engednünk. Azokkal a minősítésekkel pedig, amelyek úgy hangzottak az ellenzék részéről, hogy ez a javaslat csak egy kis szelettel foglalkozik, csak úgynevezett - mert ez is elhangzott szó szerint Szelényi Zsuzsától - kis sztorik, mondta ő, ez a három tragikus gyermekhalál számára csak kis sztori volt… - számunkra nem az. Számunkra minden egyes gyermek élete fontos, minden egyes, erőszakkal kioltott kisgyermek élete szörnyű tragédia, és azt gondolom, hogy ha a javaslatunkkal csak egy gyermek életét meg tudjuk menteni a jövőben, akkor képviselőtársaimmal nem ültünk már hiába ebben az Országgyűlésben.
Összegzésképpen azt szeretném még mondani, hogy az is nyilvánvaló, hogy gyermekvédelmi ügyekben megoldást sem erőből nem lehet hozni, de nem lehet tüdőből sem, és nem lehet a kormány iránt érzett dühből sem eredményre jutni. Köszönöm a támogatását azon képviselőknek, akiknek a szándéka a gyermeki élet valóságos védelme volt, akiknek a szándéka az volt, hogy pontosítsuk és szigorítsuk a szülői felelősség körét, tegyük hatékonyabbá és gyorsabbá a gyermekvédelmi rendszer beavatkozó-képes-ségét. Nekik köszönöm, és azoknak pedig, akik félresiklottak, akik elvétették a házszámot, akiknek a szándékai nem a gyermeki élet védelme köré irányultak, nekik pedig azt tudom mondani, hogy sajnálom, hogy elszalasztották a lehetőséget.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
