SZÁVAY ISTVÁN,
SZÁVAY ISTVÁN,
SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő határozati javaslat, mint azt előterjesztői beszédében Kepli Lajos képviselőtársam is elmondta, elfogadása esetén arra szólítja fel a kormányt, hogy dolgozzon ki egy törvényjavaslatot a téli-nyári időszámítás szerinti kétszeri óraátállítás eltörlésére, és a jövőben Magyarországon egész évben a mostani nyári időszámítás legyen kötelezően alkalmazandó. Mindez praktikusan azt jelentené - direkt megnéztem a mai napra vonatkozó adatokat -, hogy december 8-án, azaz ma nem 7 óra 18 perckor kelt volna föl a nap, hanem csak 8 óra 18 perckor, ugyanakkor nem is 15 óra 52 perckor nyugodna le, hanem 16 óra 52 perckor, azaz egy órával később.
A félreértések elkerülése végett azonban ezzel párhuzamosan azt is fontosnak tartom jelezni, hogy miközben a javaslatunk értelmében télen a mostani plusz egy reggeli világos óra délutánra kerülne át, nyáron maradna továbbra is minden a régiben, vagyis ha a világos órák szempontjából leghosszabb idei napot, azaz június 23-át nézzük, akkor ezen a napon a javaslatunk elfogadása után továbbra is változatlanul reggel háromnegyed 5 körül kelne fel a nap, és este háromnegyed 9 körül nyugodna le. Télen tehát egy világos óra kerülne át reggelről délutánra, miközben nyáron maradna minden változatlanul.
Kepli Lajos képviselőtársam, akivel a jelen javaslatot jegyezzük, előterjesztői beszédében adatokkal alátámasztva szállt szembe azzal az általánosan elterjedt véleménnyel, hogy a téli időszámításra való átállás energiamegtakarítást eredményez, a spórolásra vonatkozó adatokat ugyanis sok évtizeddel ezelőtt publikálták, amikor a lakosság áramfogyasztási csúcsa valóban télen mutatkozott. Azonban azóta ez, például a háztartási fogyasztók számának ugrásszerű emelkedése vagy a munkaidő átstrukturálódása következtében, sokkal kiegyensúlyozottabbá vált, sőt a klímaberendezések elterjedések következtében némileg még át is tevődött a nyári hónapokra. Így a kétféle időszámítás alkalmazásának energiaspórolásra vonatkozó megállapításai ma már messze nem egyértelműek. Ugyanakkor számos felmérés tanúsítja, hogy az óraátállítás megszüntetése és a fix nyári időszámítás bevezetése össztársadalmi haszonnal járna, és a lakosság többségének megelégedését eredményezné.
Tisztelt Képviselőtársaim! E felmérések azt mutatják, hogy a magyar társadalom széles rétegei ellenzik a téli időszámítás intézményét, és elfogadnák a reggeli napfelkelte eltolódását azért cserébe, hogy délután egy órával tovább legyen világos. A szállás.hu portál október 26-ai közvéleménykutatása szerint például egyfelől a válaszadók mintegy 20 százaléka nem tudja, hogy mikor merre kell tekerni a vekkert, másfelől kétharmaduk a fix nyári időszámítás híve, míg 13 százalékuk - mint ahogy azt Bodó képviselőtársam is idézte - az időzónaváltást támogatná, azaz a jelenlegi középeurópai időzónából a kelet-európaiba való átkerülést. E felmérésben a válaszadók fele számolt be az óraátállítás körüli időpontban a biológiai egyensúly felborulásáról, az 55 év felettiek többségének pedig egészségi problémái is vannak az átállást követően.
Ehhez járul az a tény is, hogy a téli korai sötétedéshez tíz emberből négy esetén rossz közérzet társul, a válaszadók kétharmada pedig ilyenkor munka után már nem is nagyon megy a szabadba. A fix nyári időszámításra való átállás tehát nemcsak a társadalom részéről megnyilvánuló egyértelmű óhaj, hanem több szempontból is biológiai, pszichológiai szükség-sze-rű-ség. Ismerünk ugyanis statisztikai adatokat arról is, hogy az óraátállításokat követő öt-tíz nap alatt gyakoribbak a szívinfarktusok, az agyvérzések, a közlekedési, munkahelyi és háztartási balesetek, valamint ebben az időszakban a szellemi foglalko-zásúak munkateljesítménye észrevehetően csökken.
Bár kétségtelenül nem reprezentatív, a vitára való felkészülésem során átolvastam a javaslatunkkal kapcsolatban a közösségi médiában született véleményeket, hozzászólásokat, kommenteket is. Ebből is egyértelmű az, hogy legtöbben a fix nyári időszámítás mellett teszik le a voksukat. Az egyik hozzászóló például azt írja, hogy jobban hiányzik az esti fény, mint a reggeli. Jólesik este világosban hazaérni. Csak így tovább, remélem, sikerül. Valaki más pedig arra panaszkodik, hogy a jelenlegi helyzetben télen délután már semmit nem lehet csinálni itthon. Mindehhez egy hozzászóló azt tette hozzá, hogy igen, depresszió, nekem is volt időszak, amikor október-novembertől minden bajom volt, mert tél van, mert sötét van, s a többi. Míg egy másik vélemény szerint: reggel úgyis elmegyek dolgozni, és az érdekel, hogy ne sötétben menjek, érjek haza.
Herman Gábor székesfehérvári mérnök, a téma régi kutatója számításai szerint egyébként a téli időszámítás eltörlésével a korai, tehát 6 óra előtti napfelkelték száma a jelenlegi 152 napról 140 napra csökkenne, míg azon napok száma, amelyeken már 18 óra előtt sötét van, 161 napról 121 napra mérséklődne. Kevesebbszer kelne fel tehát a nap a társadalom többsége által alig vagy egyáltalán nem kihasznált hajnali 6 óra előtti időszakban, de cserébe 12 órával növekedne a 6-21 óra közötti hasznos világos órák éves mennyisége, ami szerintünk mindenképpen pozitív.
Tisztelt Országgyűlés! A hozzászólásokat olvasva természetesen ellenzők is akadtak, például az az úriember, aki amiatt panaszkodott, hogy ausztriai ingázása során így naponta kellene az óráját átállítani a téli időszakban, hisz nyugati szomszédunk továbbra is alkalmazni fogja a téli időszámítást. Ez egyfelől igaz, azonban mi a Jobbik részéről olyan országért küzdünk, amely hosszú távon vonzó perspektívát tud nyújtani minden külföldön dolgozó magyar számára, aki a tudását, szorgalmát Magyarország felvirágoztatása érdekében használná. Másfelől pedig a téli időszámítás eltörlése által a téli félévben a román és az ukrán idővel hangolódna össze hazánk, ami viszont a keleti irányból érkező vagy oda ingázó munkavállalók helyzetét könnyítené meg, nekik ugyanis így csak fél évig kellene órát állítani a munkanapjaikon, miközben jelenleg ezt a teljes évben meg kell tenniük minden egyes munkanapon.
(12.30)
Harmadrészt tény, hogy a napsütéses órák eloszlásának tekintetében hazánk a jelenlegi zónája, azaz a középeurópai GMT+1 zóna legnagyobb vesztese. Ennek oka pedig az, hogy jelenleg nálunk télen és nyáron is relatíve korán kel fel a nap, miközben korán is nyugszik. Szemben időzónánk úgymond győzteseivel, például Franciaországgal, de még inkább Spanyolországgal, ahol majdnem egy órával később kel, de később is nyugszik a nap, jobban alkalmazkodva a társadalom többségének ébren töltött idejéhez és életritmusához.
Ez azt jelenti, hogy Magyarországon jelenleg a társadalom egy szűk, rendkívül korán kelő kisebbségétől eltekintve a többség számára az év során világos órák tucatjai vesznek kárba egyszerűen azért, mert azok túl korán vannak, amikor még alszanak. Jómagam ezzel együtt is megfontolandónak tartom Herman Gábor álláspontját, miszerint jobb lenne a kelet-európai GMT+2 időzónába való átkerülés, amely földrajzi elhelyezkedésünknek sokkal jobban megfelel.
Herman számításai szerint ennek következtében a hajnali 6 óra előtti, tehát a többség számára nem hasznosuló napfelkelték száma a jelenlegi 152 napról 54 napra csökkenne, míg a 20 óra után is világos esték száma a jelenlegi 101 napról 172 napra növekedne, amivel a jelenlegi rendszerhez képest plusz 103, 6 óra 30 és 21 közötti, tehát a többség életritmusa szerint jobban hasznosuló világos órát nyernénk.
Egyszerűbben megfogalmazva a jelenleg a reggeli órákról délutánra és estére kerülnének a napsütéses, világos órák, amely többek között a gazdaságnak, különösen a turizmusnak biztosítana további kedvező fejlődési lehetőséget amellett, hogy a többség ébren töltött idejéhez és életritmusához is jobban alkalmazkodik.
Nem véletlen, hogy az egyébként velünk nagyjából azonos hosszúsági körökön elhelyezkedő Görögország is elsősorban éppen a turizmusra tekintettel a GMT+2-t használja, ellentétben a tőle északra fekvő szomszédaival, Albániával és Macedóniával. Az óraátállítás megtartása melletti időzónaváltás gondolatát csupán azért tartottam fontosnak az óraátállítás eltörlését célzó javaslatunk kapcsán megemlíteni, mert továbbra sem lehetünk bizonyosak abban - és ebben államtitkár úr szavai végül megerősítettek, bár ezt, amikor felkészültem, még nem tudtam -, hogy a Fidesz végül szavazásra bocsátja-e jelen előterjesztésünket.
Azért hoztam tehát most önök elé néhány mondat erejéig egy hasonló elképzelést is, mert ha a kormánypártok végül mégis meggondolnák magukat, már előre szerettem volna egy kapcsolódó témafelvetéssel is élni. Volt már rá ugyanis példa, hogy a Ház elé engedtek jobbikos javaslatot. Gondoljunk például a kommunista luxusnyugdíjak kapcsán Novák Előd indítványára, azonban abból nem született törvény, mert bár az általános vitát lefolytattuk, a Fidesz a törvényjavaslatot végül nem engedte tovább.
Tisztelt Képviselőtársaim! Jelenlegi javaslatunk azt célozza tehát, hogy a téli időszámítás eltörlésével és a fix nyári időszámításra való átállással a legkritikusabb, azaz a téli időszakban kerüljön át egy napsütéses, világos óra reggelről délutánra, amely időpontban az jobban hasznosulna. A legtöbben ugyanis ma a legrövidebb téli napokon nemcsak dolgozni vagy iskolába indulni kénytelenek sötétben, de legtöbbször szürkületben vagy egyenesen sötétben is érnek haza. Ők tehát délután egy plusz világos órát nyernének, amelyet a szabadban sétálással, sportolással, családi programokkal tölthetnének akár hétköznap munka után is. Indítványunk így nemcsak társadalmi igényt elégít ki, hanem elfogadása esetén egy jobb, egészségesebb, élhetőbb időszámítási rendszer létrejöttét is jelenti majd.
Köszönöm, hogy meghallgattak. Kérem, hogy támogassák Kepli Lajos képviselőtársammal benyújtott határozati javaslatunkat. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
