SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Dr. Turi-Kovács Béla Képviselőtársam! Ha megengedi, röviden reagálnék a felszólalására. Azt, hogy időnként egy-egy jogszabály korrekciójára szükség van, szerintem senki nem vitatja. Itt a probléma - amit az előző felszólalásomban felvázoltam - azzal van, amikor a maffia tollba mondja a kormánynak, hogy az érdekeinek megfelelően milyen törvényeket kell megalkotni azért, hogy adót tudjon elkerülni és támogatásokat tudjon igénybe venni. Ez az adócsomag, amely erről szól, javarészt pont ilyeneket taglal és ilyeneket valósít meg. A korrekció nyilvánvalóan lehet hasznos és előremutató, de amikor néhány nagy üzletember, akinek a zsebében van a kormány, gyakorlatilag tollba mondhatja az adótörvényeket, az alapvetően nem produktív és nem a magyar társadalom érdekeit szolgálja. Az ellenzéki felszólalások jelentős része leginkább erről szólt.
Ha megengedi, államtitkár úr, akkor ott folytatom, ahol abbahagytam. Ha tetszik egy picit emlékezni, ott tartottunk, hogy a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 36. §-át taglaltam a felszólalásom végén. Idéztem a törvényt: a NAV az ellenőrzést vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában is elvégezheti azokban az esetekben, ha valószínűsíthető, hogy a lakásban engedély nélküli szerencsejáték-tevékenységet folytatnak. Ez szó szerint azt jelenti - én olvastam egy cikkben, hogy a miniszterelnök úr szeret ultizni, és az ultit pénzben játsszák, akkor innentől kezdve ez valószínűsíthető, és bármikor mehetnek a magánlakásába átnézni a zsebeket, hogy hogyan játsszák pénzre ezt a szerencsejátékot. Kíváncsi leszek, hogy ilyen céllal fogják-e alkalmazni valaha a törvényt, vagy csak akkor kerül elő ezeknek a jogszabályhelyeknek az alkalmazása, ha valaki sérti Andy Vajna érdekeit.
A 36. § durvasága akkor jelenik meg igazán, amikor a törvénymódosítás tovább részletezi, hogy mit lehet tenni. A valószínűsített törvénysértés helyszínén ugyanis a jelen lévő személyeket, tehát bárkit, aki jelen van, tanúként hallgatja meg akkor is, ha az ellenőrzött nincs jelen, és nem tud az eljárásról. S mindezeket magánlakásokban is megteheti az adóhatóság. Az eljárás keretein belül a helyszínen igazoltathat minden olyan magánszemélyt, akiről azt gyanítja, hogy szerencsejáték-tevékenységet folytatott. Akiről azt gyanítja! Megint megemlítem a miniszterelnök urat, aki ultizni szokott, mert én nagyon gyanakvó vagyok, hogy azt nem pénz nélkül játsszák, gyufaszálra. Abban közreműködik, idézem a törvényt, közvetít vagy a törvény hatálya alá tartozó játékban részt vesz. A rendőrségi hatáskörelvonás itt még nem ér véget, hiszen az ellenőrzött az adóellenőrök felszólítására - figyelem! - köteles a ruházatát kiüríteni, és a birtokában lévő tárgyakat az ellenőröknek átadni. Mindezt nem a TEK csinálja, hanem a NAV fogja csinálni, hogy kiüríti az emberek zsebeit. Ellenszegülés esetén a NAV-ellenőrök rendőrségi segítséget kérhetnek.
Amellett, hogy az ilyesfajta adóellenőri tevékenységek gyakorlatilag hatáskörelvonást valósítanak meg, és a hivatali hatalommal való visszaélés gyanúját is felvetik, a magánlaksértés bűncselekményi alakzatát is megvalósítják, alapvető alkotmányos jogait sértve a magánéletnek.
Életszerűsítve az imént ismertetett rendelkezéseket: ha valaki, bárki ránk fogja, hogy illegális szerencsejátékot űzünk, akkor NAV-ellenőrök nyomulhatnak be a lakásunkba, ott bárkit, a családtagjainkat is eljárás alá vonhatnak, motozással egyenértékű cselekményeket végezhetnek, és ha ellenszegülünk, ránk hívják a rendőröket. Nem tudom, hogy hányan fognak ezzel játszani, de az biztos, hogy gyanúfelmerülés esetén ez alapján lesz néhány bejelentés, és attól tartok, hogy ezeknek az alkalmazása nem lesz nagyon következetes.
Ezt a kijelentésemet a NAV jelenlegi gyakorlatára is alapozom, hiszen amikor egy-egy kisembernek van adóügye, akkor nagyon következetesen eljár a NAV, de amikor például Pócs János képviselőtársam ellen az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet által elnyert, korábbi adatok szerint 2,9 milliárd forint összegű pályázati támogatással kapcsolatban a NAV nyomozást indított, ott nem nagyon látszódik az eredmény, hogy képviselőtársunknak hol is jár ez a szövetkezeti ügye.
De abban a címben is Pócs János volt érintett, amikor 2015 augusztusában az NJL Ipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nek a magyar állam kifizetett 36 millió forintot. Azóta is bottal ütheti a nyomát, és érdekes módon a NAV és a NAV nyomozó hatósága ezekben az ügyekben nem jár el ilyen következetesen. Ezen jogszabályhelyek alkalmazásával kapcsolatban viszont majd bármilyen bejelentésre eljárhat.
Ezek erdođani módszerek, és nagyjából az a szint, a török demokratikus szintre süllyedés, tekintettel arra - s itt nyilvánvalóan a következetesség elvét rójuk fel -, hogy Andy Vajna még az online pénztárgépek használata alól is fel van mentve, eléggé gyatra államtitkári indoklással. Ennek a kettős mércének az alkalmazása nem túl szimpatikus és nem túl erkölcsös.
Államtitkár úr, az adózás rendjéről szóló törvényben is van egy új fejezet, egy alcímet hoztak létre, amely úgy szól: az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás. Meglátásunk szerint az itt található rendelkezések tovább bürokratizálják az adóhatóság által felvállalt, magánszemélyek által is igénybe vehető bevalláskészítési szolgáltatást. Szó sincs eljárás-egyszerűsítésről, ez kifejezett bonyodalmakat teremt. Önök ezeket a rendelkezéseket már nem először módosítják, és az elmúlt években minden adó-törvénymódosításkor bejelentették, hogy magánszemélyek helyett ezentúl a NAV is elkészítheti a személyijövedelemadó-bevallást. Ennek egyszer már örültünk, de ennek a folyamatos ismétlése nem vált ki bennünk eufórikus hangulatot, mert azért mozgósítani és sajtótájékoztatót tartani, hogy ezzel minden évben elfedjék az adózási törvények vadhajtásait, nem nagyon érdemes.
Hiszen az, aki figyelemmel kíséri ezen tevékenységeket, nyilvánvalóan átlát ezeken, hogy mi is történik az országban.
(10.00)
Államtitkár úr talán néhány hete, az adótörvények módosítását beharangozó sajtótájékoztatóján azzal dicsekedett, hogy a NAV-nál egy újfajta eljárást alakítanak ki támogató eljárás elnevezéssel. Mi viszont ebben semmi újat nem találtunk, hiszen az itt szabályozott kockázatelemzést bármelyik revizornak automatikusan el kell végeznie, ha egy adott céget ellenőriz, másrészt az ilyen típusú vizsgálati módszer tartalmilag az adózás rendjéről szóló törvény más részeiben részletesen szabályozva van. Márpedig az adóregisztrációs eljárás és a fokozott adóhatósági felügyelet néven ezt korábban is szabályozta jogszabály, és nyilvánvalóan ilyen tollakkal ékeskedni, amit egy korábbi jogszabály már elrendelt, nem nagyon szerencsés. Azt persze elképzelhetőnek tartjuk, hogy az illetékes minisztérium kodifikátorai már maguk sem tudnak kiigazodni abban a módosítástengerben, ami többek között az adózás rendjéről szóló törvényt is jellemzi. A bürokrácia pedig csak növekszik, értékes kapacitásokat von el az érdemi munkavégzéstől.
Idetartozik az is, hogy bár Tállai államtitkár úr tavaly óta kampányol az új és egyszerűbb adóeljárási törvény ígéretével, annak se híre, se hamva. Érdekes módon, amikor az adózás egyszerűsítéséről kellene előterjesztést látnunk, az nem ér ide, míg a Vajnát és a Tiborcz családot segítő adózási politika megjelenik. Nyilvánvalóan ott nagyobb a kapacitás, hogy megírják önök helyett ezeket a törvényeket, de azért jó lenne, ha az összes többi adózó is részesülne esetleg egy-egy adóegyszerűsítésben.
Az adóeljárási szabályok túlbonyolításának és felesleges intézményi bevezetésének vagyunk most ezzel a jogszabállyal is tanúi. Ez utóbbira egy másik példa az úgynevezett teljességi nyilatkozat bevezetése, amire az adóhatóság legfeljebb 30 napos határidővel, tehát kétszer 15 napos határidővel felhívja az adózót. Tekintettel arra, hogy az adózó ezt a nyilatkozattételt következmények nélkül bármikor megtagadhatja, ráadásul ilyen típusú felhívást az adóellenőrök eddig is kibocsáthattak, ennek a törvényi rendelkezésnek újfent nem sok értelmét lehet látni ebben a módosításban. Hacsak azt nem, és nyilvánvalóan ez lehet a törvény-előkészítők motivációja, hogy ilyen módon meg lehet hosszabbítani az eljárási határidőt. Tehát ha éppen nincs megfelelő kapacitás a feladat elvégzésére, akkor a hosszabbítást elősegítheti, amit az adóhatóság, konkrétan Tállai úr egy tavalyi módosítással éppen visszavágott, a bürokráciacsökkentésre hivatkozva, hogy nem szerencsés. Ezt szintén itt a Parlament falai között tárgyaltuk a bürokráciacsökkentő jogszabályok között.
Ezeket a dolgokat azonban egyáltalán nem így kellene elrendezni, hanem inkább felül kellene vizsgálni a NAV ellenőrzési kapacitásait, és ahol szorít a cipő, oda vagy revizori kapacitásokat kellene átcsoportosítani, vagy pedig humánerőforrás-fejlesztést kellene végrehajtani, amire jócskán lenne igény. És nem utolsósorban meg hozzá kellene nyúlni az idétlen módon módosított adózás rendjéről szóló törvényhez, ahogyan azt a Nemzetgazdasági Minisztérium politikai motivációktól hajtva és a szakma véleményét figyelmen kívül hagyva az elmúlt években megtette.
A salátatörvény 185. §-ában megfogalmazott mulasztási bírságnak a be nem mutatott számlák mennyiségével arányos többszörözése pedig legfeljebb csak arra jó, hogy a behajthatatlan követelések összegét növelje, vagy kisebb, esetleg nem rosszhiszemű mulasztó adózókat büntesse. Nyilvánvalóan ez megint a tisztességes adózóknak lehet sérelem, hiszen, ha önmaga bevallja egy hibáját, akkor nem biztos, hogy büntetni kellene, hanem motiválni, hogy a jövőben is ezt tegye. Így persze megint azt a látszatot lehet kelteni, mintha a szankciók növelésével újabb nagy pofont adnának a feketegazdaságnak, holott ez egyáltalán nem igaz. A feketegazdaság visszaszorítását inkább az ellenőrzések eredményességének, hatékonyságának növelésével lehetne elérni.
Az persze sokkal nehezebb feladat, mint a szankcionálási rendszert állandóan továbbfejleszteni, de hát egy jogászkormánytól sokkal többet nem várhatunk, amelyik azt hiszi, hogy a folyamatos jogszabályalkotással a jogszabályok betartatása is megvalósul. De mint ezt tapasztaljuk, ez sajnos nem történik meg.
A törvénymódosító csomagnak azért pozitívumai is vannak. De ezt nem érzem szükségesnek feltétlenül hangsúlyozni, hiszen ezt kormánypárti képviselőtársaim megtették. Az alanyi adómentességre jogosító összeghatár 6 millióról 8 millióra emelése kifejezetten kkv-barát, ezt szerettem volna azért hangsúlyozni, mert úgy érzem, hogy egyébként eléggé súlyosan a kis- és középvállalkozásokat sújtja a kormány, és ez egy pozitív intézkedés. A kisadózó vállalkozások bevételei kedvezményes adózású részének 6 millió forintról 12 millió forintra emelése szintén segíthet a kicsiknek. Ez egy-egy olyan intézkedés, amit az LMP is tudna támogatni, ha önmagában lenne előttünk.
A nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény módosításával kapcsolatban szeretném megjegyezni még, hogy pozitívumnak tekinthető, hogy az automatikus információcsere keretein belül a feltételes adómegállapításra és a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozóan Magyarországnak adatokat kell szolgáltatnia a többi uniós tagállamnak. Ugyanakkor ez nem a magyar kormány érdeme, hanem a határokon átnyúló csalárd ügyletek üldözésére hivatott uniós megállapodás, illetőleg szabályozás kötelező átvétele, aminek szintén látjuk esetleges pozitív hatásait. A magyar kormány ez irányú hazai tevékenysége pont abban merült ki idáig, hogy az ilyen irányú közérdekű adatok igénylését betiltotta.
És ha még rátérünk az illetékekről szóló törvény módosítására, akkor itt is nyilvánvalóan lenne olyan intézkedés, Turi-Kovács Béla képviselőtársam erre utalt is, ahol szükséges lenne néhány módosítás. Csak az a kérdés, hogy egy alapvetően rossz irányú salátát, ami alapvetően oligarchacélokat szolgál, annak pozitív intézkedéseit szabad-e egy-egy apró módosítással javítani.
És ha megengedi Hargitai János képviselőtársam, akkor annyiban csatlakoznék az általa tett felszólaláshoz, hogy elismerte azt a feladatát az adószabályoknak, hogy azoknak súlyos társadalompolitikai hatásai vannak. Ezért elkerülhetetlen, hogy ezekről is beszéljünk. Személyes benyomásom és frakcióm tapasztalata alapján azt mondhatjuk, hogy a Fidesz-KDNP adópolitikája nagyságrendileg nagyjából megbukott. Azt kell látnia - sokkal régebbi jogalkotóként, mint jómagam, és nagyobb tapasztalattal rendelkezve, mint én -, hogy igazából a társadalompolitikai hatásokat támogatáspolitikával, adópolitikával és adójogszabályok jogkereteinek meghatározásával lehet érdemben elérni.
Ha tehát negatív társadalmi folyamatok vannak, ha növekszik az elszegényedés, növekszik az elvándorlás, ha vidéken elérhetetlen közszolgáltatások jelennek meg, ha elégtelen a közfeladatok finanszírozására szánt források rendszere, az alapvetően mind költségvetési hiba. Ennek oka vagy az adószabályokban, vagy a támogatási szabályokban, vagy a költségvetés rendszerében keresendő. Ez nem kormányoktól független folyamat, nem a gazdaság a felelős, hanem a rossz szabályozó tényezők, a rossz adópolitika. Az az adópolitika, amit 2010-től kezdődően a Fidesz-KDNP kiépített, ez a nagyoknak erősödni, és nagyjából elsöpörni azt, amiről korábban beszéltünk, mindenhol megjelenik.
A ragaszkodás a teljesen hibásan bevezetett egykulcsos adóhoz, vagy éppen a milliárdosok létrejöttének támogatása egy az egyben olyan társadalmi jelenségek, amelyek a Fidesz-KDNP korrupciós ügyeivel összefüggően együtt jelentek meg. Talán olvasták a héten a hírt, hogy Mészáros Lőrinc a tavalyi évben napi 9 millió forintot keresett, ennyivel gyarapodott a vagyona egy év alatt. Ez a napi 9 millió forint, ha adópolitikában így jóváírható, az azt jelzi, hogy ostoba és igazságtalan az a kormány, amelyik ennek teret enged. És ha olyan adópolitikát hajt végre, hogy ez egyes embereknek, csak egy szűk kiválasztott körnek lehetséges, miközben tömegek szakadnak le a létminimum közeléből, akkor nyilvánvalóan nem lehet mást mondani, mint azt, hogy bűnös az a kormány, amely mindezt megvalósítja.
Ez a benyújtott módosító csomag közel 200 oldalon néhány pozitív változás mellett túlnyomó többségében a Tiborcz családnak, Garancsinak, Mészáros Lőrincnek, Andy Vajnának jelent segítséget, és nagyjából az látszódik, amiről korábban is beszéltünk, hogy egy jól szervezett bűnözői csoport hatalmába kerítette a magyar jogalkotást, és gyakorlatilag tollba mondja azokat a jogszabályokat, amelyek a saját megmaradását és érdekeit szolgálják. Nyilvánvalóan ez nem a magyar társadalom és a magyar emberek érdeke.
A Lehet Más a Politika frakciójának érdekében próbáltam rámutatni ezekre, és szeretném hangsúlyozni azt, hogy egyre inkább úgy tűnik, hogy az ellenzék soraiból lényegesen többen vagyunk azok, akik a polgári Magyarország megteremtését szolgáljuk javaslatainkkal, mint valaha a Fidesz, legalábbis az elmúlt hat évben, ezt képviselte volna. Kérem javaslataink megfontolását és esetleg a korrupciós támogatási és adópolitikai ügyek kigyomlálását ebből, ha erre mód van, államtitkár úr. Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
