DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előző napirendben az adótörvények módosításáról beszéltünk. Ott is elmondtam, hogy természetesnek tekintem, hogy egy képviselő ilyenkor elrugaszkodik a konkrét törvényszövegtől, és általános társadalompolitikai kérdéseket is feszeget, hiszen az adótörvények és a társadalompolitika összefügg egymással. A költségvetési törvény módosítása bár nagyon szűk körre korlátozódik, az államtitkár úr ezt ismertette, mégis megadja persze a lehetőséget az ellenzéki képviselőknek is, hogy társadalompolitikai kérdéseket feszegessenek.
Az itt beterjesztett kicsi kis módosítás kapcsán a szocialista vezérszónok az átláthatatlanságról beszélt. Önmagában gondot jelent a számára, hogy az év közepén - most már több éve - elfogadjuk a költségvetést. Mi azt gondoljuk, hogy ettől áttekinthetőbb a rendszer. Erre a költségvetés érintettjei, az adózók, legyenek azok magánszemélyek és még inkább vállalkozások, sokkal inkább rá tudnak készülni egy adott költségvetési évre. Tehát ezt mi pozitívumnak tekintjük, hogy képesek vagyunk egy fél évvel korábban már megalkotni a következő év költségvetését. Nem mindig volt ez a gyakorlat. A szocialisták követték azt a tradicionális gyakorlatot, hogy az év végén fogadják el a költségvetést. Egy darabig mi is ezt a gyakorlatot folytattuk. Na, abban az időben az átláthatóság és a tervezhetőség olyan volt, hogy még véletlenül sem, de még véletlenül sem tartották egyetlen költségvetési évben azokat a számokat, amiket a költségvetésben megterveztek. Soha nem tartották a növekedési célt, soha nem tudták tartani a hiánycélt, azaz a költségvetésnek egyetlen fő száma sem teljesült. Nem véletlenül voltunk a túlzottdeficit-eljárás hatása alatt, ahonnan ez a kormány vezette ki Magyarországot. Nem véletlenül taszítottak minket bóvliba, ahonnét ez a kormány hozta fel az országot. Ezek után bírálni azt a költségvetési tervezési gyakorlatot, ami kétségtelen, hogy az előreláthatóságot segíti, számomra egyszerűen felfoghatatlan és érthetetlen. Azt gondolom, hogy helyesen teszi a kormány, ha folytatja ezt a gyakorlatot, és már az év közepén elfogadja a következő év költségvetését.
Ugyanakkor persze ez jár - kétségtelenül - azzal, hogy a már elfogadott költségvetési törvényt pontosítani kell. Itt is erre teszünk kísérletet. Államtitkár úr megemlített néhány nem túl kardinális területet az egész költségvetés szempontjából, hiszen ő azt rögzítette, hogy a költségvetés fő számai semmilyen módon nem változnak. Marad a 3,1 százalékos gazdasági növekedési elképzelés, a 2,4 százalékos hiánycél, és ennek megfelelően tovább fog csökkenni az államadósság.
Abban, hogy a cafetériaszabályokat illetően a személyi jövedelemadóban, tehát az adótörvényekben hoztunk egy szabályt is, most ehhez igazítjuk a költségvetési törvényt, nem látok benne az égvilágon semmi gondot, sőt, ezt kell tennünk.
Az, hogy december 20-a helyett 28-ig adunk lehetőséget költségvetési szerveknek arra, hogy befizessék a központi költségvetésbe azt, amit fizetniük kell, vagy tartalékot képeznek, abszolút technikai kérdésnek tekintem.
Átalakítottuk az oktatás rendszerét, és mostantól kezdve Klebelsberg Központnak hívjuk azt, amit tegnap másként hívtunk, és ezt átvezetjük a költségvetési törvényben. Nem látok ebben az égvilágon semmi kivetnivalót. Ezek annyira technikai kérdések, hogy egyszerűen nem is érdemes beszélni róla.
Egy olyan terület van, amit szóba hozott a képviselő úr, amiről lehet beszélni. Itt is egy gyakorlatot folytatunk, mindig a költségvetési törvényben határozzuk meg azokat a számokat, amik a közbeszerzéseket érintő fő számok. Az értékhatárt itt árubeszerzés esetén 8-ról 15 millióra növeljük, építési beruházás esetén 15-ről 25 millióra, szolgáltatási koncesszió esetén 25-ről 30 millióra, amikor nem kell közbeszerzést lefolytatni. Amikor azt mondjuk innen a parlament magasságából, hogy ezzel átláthatatlanok leszünk, meg ez tarthatatlan, ez tragikus, és mindenki, aki közbeszerzést bonyolít - mert valljuk be, ezek azért bagatell közbeszerzések -, és nem a központi kormányzat folytatja ezeket a közbeszerzéseket, mert nyilvánvalóan a központi kormányzat vagy a nagy intézmények nem 15 millióval vacakolnak; mi, akik költségvetési szervek vezetői voltunk, mi ezt tettük. De azt gondolni, hogy minden költségvetési szerv vezetője gazember, és ki akarja játszani a szabályokat, az egyszerűen sérti azokat, aki ezeket a közbeszerzéseket lefolytatja. Ez egyszerűen életszerű, hogy igazítjuk évente ezeket a számokat és szabályokat, és nem az élettől elrugaszkodott számok jönnek ide, hanem olyanok, amit az élet diktál. Az, hogy a közbeszerzési törvényt tudjuk-e úgy változtatni, hisz ez is napirenden van, hogy az átláthatóságot növelje, hogy a kiszámíthatóságot növelje, hogy a visszaélésekkel szemben fel tudjunk lépni, az nem ennek a költségvetésnek a kérdése, nem ennek a törvénynek a kérdése; nem ezeken a tételeken múlik, azt gondolom, képviselő úr. Ez a törvénytervezet támogatható, mert semmi lényegit nem tartalmaz, hanem csak technikai átvezetéseket tartalmaz.
Az a gyakorlat, amit pedig a képviselő úr kritizált, hogy túl korán megtervezzük a költségvetést, és ezért sokszor hozzá kell nyúlni: nem kell sokszor hozzányúlni, technikai kérdésekben nyúltunk hozzá, és a korai költségvetési tervezés bizalomnövelő, az átláthatóságot segíti, és a tervezést, az egész gazdaság gondolkodását segítő és ösztönző lépés. Egyébként ezt a gyakorlatunkat a hitelminősítők és mindenki más elismeri. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ezt a gyakorlatot folytatni kell, ez a törvénytervezet meg úgy, ahogy van, támogatható. Köszönöm.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
