DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tegnap, november 13-án volt a magyar nyelv napja. Úgy gondolom, ebből az alkalomból kötelességünk az Országgyűlésben is szót ejteni annak a magyar nyelvközösségnek a jövőjéről, jelenéről, amelynek mindannyian tagjai vagyunk mi, képviselők is. Ahhoz, hogy a magyar nyelvnek jövője legyen, elsősorban szükséges egy tudatos nemzetstratégia, a tudatos nemzetstratégián belül egy kulturális stratégia és ennek a keretein belül egy nyelvstratégiai tervezés, akár nyelvtörvény is.
A nyelvről, a magyar nyelvről nemcsak azért érdemes beszélni, mert önmagában véve nagyon nagy kulturális jelentősége, értéke van, hanem a nemzeti identitásunkat is alapvetően meghatározó tényezőről van szó.
(14.50)
A nyelv ma három nagy kihívás előtt áll, ezekkel kell szembenéznie: az egyik a technológiai kihívás, a másik az identitásunkat érintő kihívás, a harmadik pedig sajnos a demográfiai kihívás.
A technológiáról talán nem kell beszélni, hogy az milyen kihívások elé állítja a nyelvet, milyen gyors változások zajlanak ezen a területen Magyarországon és az egész világban is, s ennek a tekintetében is nagyon fontos, hogy a nyelvünk egy rendkívül jó jelzőrendszer ennek követésére, illetve a változások kimutatására.
Az identitásunk tekintetében a nyelv azért is fontos, mert ha a nemzeti identitást egy természetszerű értéknek tekintjük - márpedig mi, jobbikosok annak tekintjük -, akkor annak elengedhetetlen összetevője a nyelvünk, és ezt védenünk kell, a nemzeti identitásunkat a multikulturalizmussal szemben.
A Magyar Tudományos Akadémia létrehozása is azért történt anno, mert a magyar nyelvet és a hagyományt akarták mívelni ebben az intézményben is, és tudnunk kell, tisztában kell lennünk azzal, hogy a jó nyelvhasználat az egyéni és közösségi sikernek is alapja lehet.
Ilyen tekintetben fontos eszközei lehetnek a jó nyelvstratégiának a presztízstervezés, hiszen bár a világban van körülbelül hatezer nyelv, csak néhány tucatnyi az, amelyen mindent ki lehet fejezni. A magyar egy olyan nyelv, amelyen mindent ki lehet fejezni, ez a nyelvek között egy óriási presztízsértéket jelent, és a nemzeti identitásunknak és kulturális értékeinknek is meghatározó összetevője ez a tényező, hogy a magyar egy ilyen nyelv.
Számos gazdasági példa is lehetne arra, illetve ösztönözhetnénk a cégeket, hogy akár határon túlra kiterjedt hálózatokban, mint amilyen például a MOL-nak, az OTP-nek van, előnyben részesítsék a magyarnyelv-használatot. A határon túli magyarok esetében a magyar nyelvűek lélekszáma körülbelül 2060-ra akár meg is szűnhet, mert körükben az asszimiláció, illetve a vegyes házasságok miatt még gyorsabb a fogyás, mint a csonkaországi területeken, kiemelten kellene figyelni arra, hogy a kétnyelvű családok számára akár kétnyelvűen, de gyerekkönyveket elérhetővé tegyünk magyar nyelven is. Nincsen erre állami stratégia, nincsen erre vonatkozó tervezés.
A Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum tagja vagyok, amely a nemzeti tehetségprogramot és az abban megvalósuló projekteket állítja össze, és ennek keretében sikerült elérnem azt, hogy kifejezetten anyanyelvhasználattal, anyanyelvműveléssel kapcsolatos programokra is különítettünk el egy összeget, de magában a kormányzati előterjesztésben ez sem szerepelt.
Különösen fontos beszélni a média nyelvhasználatáról és arról a szakmai színvonaltalanságról, ami a közmédiát az utóbbi években hatalmába kerítette. Sajnos, egyre több beszédhibás, egyre több magyartalanul fogalmazó műsorvezetővel, bemondóval találkozhatunk a közmédia esetében is. Éppen ennek az állapotnak az orvoslása érdekében kerestem meg a Montágh-bizottság elnökét, akivel sikerült is egy találkozót lefolytatnom; ő maga is egyébként elégedetlen volt a helyzettel, és azt mondta, hogy csak néhány hónapja indult el újra az a munka, amely lehetővé teszi ezen a területen is a színvonal növekedését.
A demográfia pedig mindennek az alfája és ómegája, hiszen ha nem születik elég magyar gyermek, akkor hiába beszélünk magyar kultúráról, magyar nemzetstratégiáról, magyar nyelvről, ha nincsenek magyar gyerekek, ha nincsen, akinek továbbadjuk akár a nyelvünket, akkor nem érdemes semmilyen kulturális missziót támogatni, illetve elkezdeni.
A felszólalásomat pedig Kosztolányi Dezső egy idézetével szeretném zárni, amely legjobban fejezi ki meglátásom szerint a magyar nyelv értékét: „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.” Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
