BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! A törvényjavaslat célja: a szociális munka napja alkalmából november 12-ét munkaszüneti nappá nyilvánítani a személyes gondoskodást nyújtó intézményeknél, szolgáltatóknál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló, személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, ide nem értve a bölcsődei ellátást, és a gyermekvédelmi intézményeknél, szolgáltatóknál, javítóintézeteknél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló dolgozókra kiterjedően. Az ágazatban dolgozók megbecsülésének kifejezéseként, megfeszített munkájuk elismeréseként jelen törvényjavaslat biztosítja, hogy a szociális munka napja munkaszüneti napnak minősüljön - és pont van a végén.
A közszolgálati tisztviselők napja alkalmából július 1-je fő szabályként a jövőben többet nem minősül munkaszüneti napnak. Így megszűnik egy munkaszüneti nap a közigazgatásban és például a honvédségnél dolgozóknál. A kormányzati szolgálati, illetve az állami szolgálati jogviszonyban állók körén kívül esően biztosítja annak lehetőségét, hogy a helyi önkormányzat képviselőtestülete a helyi önkormányzat saját bevételének terhére vállalhassa a munkaszüneti nappá minősítéssel összefüggésben felmerülő költségek biztosítását. Ebben az esetben maradhat július 1-je az érintett személyi állomány számára munkaszüneti nap.
A társadalom, a közösség megbecsülésének jeleként ünneplik 1997 óta világszerte november 12-én a szociális munka napját. E napon köszöntik a szakterület dolgozóit, azokat, akik az elesettekért, a kirekesztésben élőkért, a támogatásra és segítségre szorulókért dolgoznak felelősségteljesen, áldozatkészen és nagy szakmai alázattal. A munkaszüneti nappal érintett személyi kör a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások területén jelent mintegy 93 ezer embert.
Azt világosan látni kell, hogy ezzel az ágazat számára megkapott egy munkaszüneti nappal nem lett megoldva a többi súlyos gond és probléma. A tarthatatlan munkakörülményekre és az alacsony bérekre hívja fel a figyelmet a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete Szociális Országos Szakmai Tanácsa azzal, hogy 2016. december 5-ére 2 órás sztrájkot hirdetett a szociális ágazatban. A sztrájk elsődleges célja, hogy elérjék: november 12-e, a szociális munka napja fizetett munkaszüneti nap legyen, és január 1-jé-től 30 százalékkal nőjön az ágazatban dolgozók keresete. És itt lenne az a fontos mondat, hogy 30 százalékkal nőjön a dolgozók keresete.
A bölcsődék számára az emberi erőforrások minisztere már korábban nevelés-gondozás nélküli munkanapot határozott meg. Ennek alapján április 21-e a bölcsődék napja, egyszersmind nevelés-gon-do-zás nélküli munkanap, amely mintegy 11 ezer bölcsődei dolgozót érint, ezért rájuk a jelen javaslatban foglalt új szabályozás nem terjed ki.
A KSH adatai alapján a költségvetési intézményekben az év augusztusában közel 880 ezren dolgoztak. Ebből a létszámból a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén hozzávetőlegesen 290 ezren dolgoztak, de ebben a létszámban nincsenek benne például a NAV munkatársai, vagy azok az önkormányzatok, ahol nem biztosítják majd tovább a munkaszüneti napot.
Óvatos becslés szerint legalább 500-600 ezres dolgozói létszám az a kör, amelyiktől a kormányzat elvesz egy munkaszüneti napot, azzal, hogy megszünteti a július 1-jei közszolgálati tisztségviselői napot. Ez érinti például a minisztériumokban, a kormány- és járási hivatalokban, az okmányirodákban, az önkormányzatoknál és a NAV-nál dolgozókat.
A javaslat indoklásában szerepel, hogy a szociális ágazatban dolgozók nagy áldozatvállalásának, szolgálatának, megbecsülésének és a feléjük érzett tisztelet jeleként kerül bevezetésre az új munkaszüneti nap. Ezzel párhuzamosan azonban felvetődik a kérdés, hogy a közigazgatás többi dolgozója már nem érdemel megbecsülést, tiszteletet, az ő munkájuk már nem minősül megbecsülésre érdemes, kiemelt szolgáltatásnak. A kormányzat a saját dolgozóitól vesz el egy munkaszüneti napot, ráadásul olyat, amit ő adott több mint 15 évvel korábban.
Úgy tűnik, hogy a kormányzat visszatér a 2001-es választási technikájához, legalábbis ami a munkaszüneti napok osztogatását és fosztogatását illeti. Ugyanis a Magyar Közlönyben nemrég jelent meg, hogy június 10-e ünnepnap lesz, ami a magyar haditengerészek napja. Ezt megelőzően pedig arról beszélt a miniszterelnök, hogy nagypéntek is munkaszüneti nap lesz. Ez utóbbi elképzelést több munkáltatói szervezet is élesen bírálta. Az elmúlt időszakban az is felmerült, hogy december 24-ét kellene munkaszüneti nappá nyilvánítani a nagypéntek helyett, és ezt az elképzelést a munkáltatói szervezetek támogathatónak ítélték meg.
Elképesztő, hogy nem a kormány, hanem két miniszter, mint az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter országgyűlési képviselőként nyújtja be a törvényjavaslatot, és amúgy meg itt sincsenek a parlamentben. Nyilvánvaló, hogy a szükséges társadalmi és parlamenti egyeztetések elmaradtak, de vélhetően a hatásvizsgálatot sem kívánta a kormányzat lefolytatni a javaslathoz kapcsolódóan. A benyújtott önálló képviselői törvényjavaslat méltóképpen tükrözi a Fidesz-kormányzat kétarcúságát, azt, ahogy az országgal és az emberekkel bánik. Egyrészről ad a szociális ágazatnak, másrészről elvesz a közigazgatástól, a honvédségtől, és egy újabb probléma forrását generálja az önkormányzati rendszerben.
A javaslat beterjesztésével a kormányzat azon túl, hogy korábbi önmagával, de még a saját munkavállalóival is szembemegy, elvesz több százezer embertől egy korábban megszerzett jogot, azaz elvesz egy munkaszüneti napot. Ez súlyosan érinti a dolgozókat. A dolgozókat jelentős mértékben hátrányosan érintő döntés alól a kormányzatot nem mentesíti, hogy a szociális ágazatban meghagyja, csak egy másik időpontban, az egy munkaszüneti napot, és azt átnevezi szociális munka napja alkalmából adott munkaszüneti napnak. A törvényjavaslattal kapcsolatos társadalmi és szakmai egyeztetések, valamint a gazdasági hatásokat kimutató hatásvizsgálatok nem készültek el, hiszen akkor kormány-előterjesztésként kerülne tárgyalásra. Ebből adódóan a szakmai alaposságot nélkülöző döntésről kell majd szavazni az Országgyűlésnek és a képviselőknek.
A benyújtott törvényjavaslatban megfogalmazott indokok alapján kimondható, hogy a közszolgálatban dolgozókra a kormányzat már nem úgy tekint, mint akinek a munkájára megbecsüléssel, tisztelettel lehet és kell tekinteni, hiszen ez mostantól csak a szociális ágazatra vonatkozik.
Az igencsak elgondolkodtató, hogy Balog és Lázár miniszter urak, amíg az egyik kezükkel adnak, addig a másikkal elvesznek. A beterjesztett törvényjavaslat előzményei közé tartozik, hogy az MKKSZ december 5-ére hirdetett sztrájkjának egyik követelése az, hogy a szociális munka napja fizetett munkaszüneti nap legyen. Azonban az nem szerepelt a követelések között, hogy ezzel párhuzamosan meg kell szüntetni a közszolgálati tisztviselők napját.
(15.40)
A szociális ágazatban dolgozók 30 százalékos béremelését nem akarja teljesíteni a kormányzat. Ebben a javaslatban ez nem szerepel. Ebből látható, hogy a kormányzat valójában nem kívánja megoldani az ágazatot feszítő problémákat, csupán üveggyöngyöt szór az ott dolgozóknak azzal, hogy meghagyott számukra egy már korábban megszerzett munkaszüneti napot.
Én azt gondolom, hogy jól jelzi az, ami most a parlamentben látszik, hogy a Fidesz részéről két képviselő tartózkodik a parlamentben, az előterjesztő miniszterek közül egy sem jött el - köszöntöm az államtitkár urat, hogy legalább ő megjelent a törvényjavaslat vitájában -, és nevetségesnek tartjuk ezt a javaslatot, hogy közben meg azokat a feszítő problémákat nem oldja meg a kormányzat, amelyeket maga az ágazat követel. A megbecsülés egyik alapja az, hogy ezeket az embereket meg kellene fizetni, államtitkár úr. Köszönöm szépen, elnök úr.
A Szocialista Párt ki fogja alakítani a törvénnyel kapcsolatban az álláspontját, és én azt gondolom, hogy módosító javaslatot is fogunk benyújtani, és ha a módosító javaslatunkat elfogadják, akkor támogatni kívánjuk ezt a törvényt, de láttuk az elmúlt időszakban, hogy mi zajlik a parlamentben, nem lesz kétségünk afelől, hogy ezt sem fogják elfogadni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Dr. Józsa István tapsol.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
