CZIBERE KÁROLY,
CZIBERE KÁROLY,
CZIBERE KÁROLY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselői által T/12921. számon a tisztelt Ház elé benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatos kormányzati álláspontot szeretném ismertetni, és közben majd reagálnék a vitában elhangzottakra is.
Minden év november 12-én azoknak az elesettekért, kirekesztettekért, támogatásra és segítségre szorulókért dolgozó szociális szakembereknek mondunk köszönetet, akik felelősségteljesen, hűséggel, áldozatkészen és szakmai alázattal végzik a munkájukat, tehát ez egy hosszú hagyomány, a társadalom, a közösség megbecsülésének jeleként ünneplik világszerte a szociális munka napját.
Magyarországon a szociális munka napja azért lett november 12., mert a szociális munkások nemzetközi szervezete 1997-ben november 12-re, tehát erre az egy alkalomra hirdette meg a szociális akció nemzetközi napját, amelynek fő témája a kirekesztés elleni küzdelem, a kirekesztés elleni harc volt. Ezt követően, tehát a ’97-es szervezést követően Magyarországon elindult egy szervezőmunka, ami azt célozta, hogy ez a kezdeményezés országos mozgalommá terebélyesedjen, és váljon elfogadottá ez a nap mint a szociális munka napja. 1997-et követően e szervezőmunka eredményeképpen egyre több megyében, városban, intézményben szerveztek ünnepségeket, megyék, városok alapítottak díjakat a legjobb szakemberek, szociális munkások elismerésére.
A szociális munka napjának legitimációja, országos elterjesztése az első polgári kormány nevéhez kötődik, 2000-ben következett be, az azt megelőző években a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnek volt nagyon nagy része abban, hogy ez az országos előkészítés megvalósuljon. Végül is a 10/2000. SZCSM-rendeletben került először nevesítésre ez a dátum.
A szociális munka egyidős az emberiséggel, hiszen minden közösség gondoskodik az elesettekről, a szegényekről és a betegekről, a társadalom fokmérője és a szolidaritásnak is fokmérője, hogy hogyan él együtt a szegényekkel, hogyan gondoskodik a szegényekről, a segítségre, támogatásra szorulókról. A kormány ugyanakkor azokat az eszközöket kívánja megtalálni, amelyekkel eredményesen lehet a szegénység és a kirekesztődés kockázata ellen küzdeni.
Hazánk Alaptörvénye „Szabadság és felelősség” cím alatt rögzíti azt, hogy Magyarország külön intézkedéssel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket, a fogyatékossággal élőket. Ebben a munkában különösen fontos szerepük van az önállóan feladatot ellátó, illetve szociális intézményekben dolgozó munkatársaknak, akik naponta segítségére, támogatására vannak a rászoruló embereknek. A szociális szférában dolgozók olykor életmentő, komoly krízishelyzeteket elhárító azonnali segítség mellett válságmegoldó, konfliktuskezelő stratégiákat is biztosítanak a rászoruló ember számára, ezzel segítve a mindennapi életben való boldogulásukat, valamint esélyt és reményt adnak az embereknek. A gyermekek, időskorúak, fogyatékossággal élők, hajléktalanok ellátása jóval több, mint munka, azt gondoljuk, hogy ez szolgálat és hivatás. A szociális szakemberek tevékenysége kivételes adottságokat feltételez, belső tartást, hivatástudatot, elkötelezettséget, áldozatkészséget és önfeláldozást.
(16.10)
És valóban úgy van, ahogy önök is mondták, saját személyiségüket égetik el szinte nap mint nap, ezért fontos segíteni őket a napról napra való megújulásban. Az elkötelezettség és a hivatástudat itt új értelmet nyer, az elesett, sokszor végletekig kiszolgáltatott emberek napjait könnyítik meg áldásos tevékenységükkel, önzetlenségükkel, hozzáállásukkal. Emberfeletti küzdelmet vívnak a rájuk bízottak emberi méltóságáért és életminőségük javításáért. Ezért fontos minden eszközzel biztosítani számukra a megbecsülés minden lehetséges formáját.
Az egyik ilyen forma a november 12-ének munkaszüneti nappá nyilvánítása. A vitában itt többen azt mondták, hogy a kormány ezzel akarja kiszúrni a munkatársai szemét. Ez nem így van, hiszen pontosan tudják, hogy 2014-ben hat életpálya-munkacsoport alakult, és ezekben az életpályát előkészítő munkacsoportokban számos javaslat fogalmazódott meg. Még nem államtitkárként én is ültem olyan munkacsoportban, amely az életpályát előkészítette, és az egyik ilyen életpályát előkészítő munkacsoportban fogalmazódott meg ez a javaslat. Tehát amikor valaki azt mondja, hogy a szakszervezet sztrájkfelhívásának a hatására fogalmazódott meg ez a javaslat, az nem is értelmezhető, hiszen az életpálya-munkacsoportok 2014-15-ben ezt a javaslatot letették a kormány asztalára. Ez tehát nem egy mostani történés, egész egyszerűen arról van szó, hogy több elemből áll ez a javaslat, és ezek folyamatosan jönnek a parlament elé. Hadd utaljak arra, hogy júniusban hirdettük meg azt a programot, amelyik a jövőre induló továbbképzési rendszert fogja megalapozni. Ez is egy fontos eleme az életpályának, az, hogy az új továbbképzési rendszerhez kapcsolódóan az abban előrelépést, fokozatlépést biztosító továbbképzéseket ingyenesen meg lehessen szervezni a munkatársak számára. Ebben a koncepcióban van benne a szakvizsga helyére lépő új vezetőképzési rendszer, ebben a programban van benne, amit a nyáron hirdettünk meg, az az 1 milliárdos keretösszegű fejlesztés, amely a munkatársak szupervízióját fogja biztosítani a területen. Tehát számos olyan elem kerül folyamatában önök elé, amelyek együttesen biztosítják azt, hogy a megbecsülésnek ne csak az elvi vagy a szóbeli formái történjenek meg.
Az anyagi megbecsülésről is beszélni kell. Amikor azt mondjuk, hogy nem volt bérfejlesztés vagy béremelés a területen, akkor egyrészt el kell mondani, hogy volt, másrészt el kell mondani, hogy természetesen még mindig van hova. S azt is el kell mondani, hogy 2014-ben 12 milliárd, 2015-ben 8 milliárd, 2016-ban 8 milliárd, és már döntés van arról, hogy 2017-ben további 9 milliárd forintos bértömeg-finanszírozás, támogatás fog a rendszerbe érkezni. Ebben a négy évben összességében a közalkalmazotti bértáblában garantált bértömegen felül 97 milliárd többletfinanszírozás érkezik a rendszerbe, a minimálbérhatásoktól függetlenül. Ráadásul a fenntartók ezt szektorsemlegesen kapják meg, és közvetlenül a munkatársak bérezésére kell fordítani.
Többen felvetették, hogy ez nem is béremelés, mert nem épül be a bérbe. A minimálbéremelésnél most majd meg lehet látni, hogy mi történt volna, ha beépül a bérbe. Az, hogy a bérpótlék és a bérkiegészítés össze lesz rakva, egyedül azt szolgálja, hogy a munkatársaink és a fenntartók számára könnyebb legyen az igénylése, könnyebben odaérhessen a munkavállalókhoz ez a bértöbblet, ez a béremelés, és a következő évi 9 milliárd is alapvetően ilyen módon lesz megállapítva, nem fog belekerülni a bérbe, hanem egész egyszerűen egy addicionális hatást fog jelenteni.
Egyrészt a ma bejelentett minimálbéremelés és garantált bérminimum emelése fog jelenteni egy béremelést, és erre fog a már megítélt és eldöntött 9 milliárdos többlet jelentkezni. Ennek a szétosztása, differenciálása alapvetően attól függ, hogy a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelés hatása az egyes fokozatokat hogyan érinti. Ha azt látjuk, márpedig azt látjuk, hogy a munkatársak döntő többségét érinti, és a jelenlegi bérekhez képest nagyobb arányban az A, B, C, D, E kategóriákban dolgozókat érinti, akkor a jövő évben a kormány által már eldöntött bértömeg-növekedést döntően a magasabb végzettségű és a régebb óta pályán lévők között kell arányaiban szétosztani. Legalábbis ezt gondoljuk, de természetesen ezt is szeretnénk megvitatni az érdekképviseletekkel.
Azt, hogy nincs kommunikáció az érdekképviseletekkel, és az ezzel kapcsolatos sztrájkfelhívást is fontos helyretenni: az elmúlt két évben 25 alkalommal volt egyeztetés. Majdnem minden hónapban volt egyeztetés a szakszervezetekkel, az érdekképviseletekkel, ráadásul megalakult a szociális ágazat ágazati érdekképviseleti fóruma, ahol a kormány mellett a munkáltatók és a munkavállalók is ott vannak. Folyamatos és intenzív párbeszéd van, és ott folynak a követelések egyeztetései.
Azt gondoljuk, hogy az eddigi eredmények azért tudtak megszületni, mert a tárgyalóasztal mellett tudtuk ezeket elérni. Mi alapvetően továbbra is a tárgyalóasztal melletti egyeztetéseknek, tárgyalásoknak vagyunk a hívei, az eddigi eredményeket is így tudtuk elérni. És azt gondolom, hogy ebben az együttműködésben egy nagyon fontos pont a mostani törvényjavaslat, az, hogy a szociális munka napja munkaszüneti nap lehet. Arra szeretném kérni a tisztelt képviselőket, a tisztelt Országgyűlést, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselői által benyújtott törvénymódosító javaslatot támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
