NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak kettős célja van. Az egyik, hogy az elmúlt három évben folytatott rezsicsökkentés által megtakarított lakossági pénzeket és magát a rezsicsökkentés vívmányait meg tudjuk őrizni. A másik célja pedig, hogy a jövőben alkalmazandó rezsicsökkentési eljárásokat végre tudjuk hajtani.
Nem titok senki előtt, hogy eredetileg azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy azt az ezermilliárd forint fölötti összeget, amit a szocialisták által a külföldiek kezébe adott energiaszolgáltatók kitalicskáztak az országból - ez csak az a pénz, amiről tudunk, nagyon sok egyéb pénzt nem látunk, de ezt biztosan tudjuk, hogy ez 1065 milliárd forint volt -, ezt valamilyen formában a magyar lakosságnak visszaadjuk. Erre az év végére a teljes, mind a kilenc területet érintő rezsicsökkentés következtében megtakarított pénzösszegek csaknem el fogják érni az ezermilliárd forintot, úgyhogy nagyon jó úton járunk. Ezen a héten a gazdasági miniszter is bejelentette, hogy a kormány foglalkozik a rezsicsökkentés további folytatásával; egyrészt a lakossági területeken további árcsökkentésekkel, másrészt pedig a piaci területen vizsgálja a kormány annak a lehetőségét, hogy a hazai vállalkozások is olcsóbban jussanak energiához.
Most két területet érint ez a törvényjavaslat, és ez már nem példa nélküli, mert amikor először elhatároztuk a rezsicsökkentést 2013. január 1-jétől és végre is akartuk hajtani, túl azon a brutális ellenálláson, amit a brüsszeli kijárók ide, a parlamentbe delegált emberei, illetve maga Brüsszel végrehajtott a rezsicsökkentés ellen, ezen felbátorodva a magyar szolgáltatók gyakorlatilag úgy döntöttek, hogy ők ezt nem hajtják végre, kisebb-nagyobb ellenállás volt. A kisebb ellenállás az, hogy azokat a számlakészítő berendezéseket meg embereket nem tudják átalakítani úgymond, hogy 10 százalékkal csökkentsék a földgáz, a távhő és a villamos energia árát. Nyilván addig többször át lehetett őket erre hangolni akkor, amikor emelték.
Emlékszünk, 2002 és 2010 között erre tizenötször kaptak lehetőséget az akkori magyar energetikai hivataltól. Nos, ez volt a kisebb ellenállás.
De volt egy nagyobb ellenállás, az pedig az, hogy a magyar bírósághoz elszaladtak, és kifogásolták az egész, az energetikai hivatal által meghatározott árcsökkentést, mert egy határozatot hozott az akkori elnök erről, és a magyar bíróság Magyarországon jó szokás szerint a magyar emberek ellen szavazott. Ekkor kellett itt a parlamentben is meg nyilvánvalóan az emberek körében is megvédenünk a rezsicsökkentést.
Itt a parlamentben úgy döntöttünk 2013 tavaszán, hogy a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnökét rendeletalkotási joggal erősítjük meg, illetve ruházzuk fel, és mivel a rendelet jogszabály, jogszabályt közigazgatási bíróságon nem lehet megtámadni, csak az Alkotmánybíróságon, ezért ez a forma nagyon jónak tűnt. Most is ezzel a formával szeretnénk élni, hogy a rendszerhasználati, csatlakozási díjak és egyéb szolgáltatási díjak tekintetében az elnök megkaphassa 2017. január 1-jétől is a rendeletalkotási jogot.
(14.40)
Ez az eszköze ennek a törvénynek, és abból a célból, hogy a rezsicsökkentést fenntarthatóvá és folytathatóvá tudjuk tenni. Ezért arra kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
