SZABÓ SZABOLCS
SZABÓ SZABOLCS
SZABÓ SZABOLCS (Független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy készültem, hogy majd egy kicsit hosszabban beszélek, de aztán rájöttem itt a vita során, hogy valószínűleg felesleges, úgyhogy tényleg megpróbálok nagyon röviden beszélni, inkább csak a jegyzőkönyv kedvéért, ha megengedik.
Abban valószínűleg egyetértünk, és szerintem nincs vita közöttünk abban, függetlenül párthovatartozástól, hogy az alapvető cél az, hogy a lehető legolcsóbban jussanak hozzá az emberek a különböző közszolgáltatásokhoz, azzal párhuzamosan, hogy egyébként ez a szolgáltatás legyen stabil, jó minőségű, kiszámítható. Az a problémánk nekünk az Együtt-ben, hogy ez a második láb nincs meg ebben az úgymond rezsiharcban.
Az egész onnan indult, hogy a világpiaci áraknak a csökkenését a kormány szerette volna nagyon intenzíven érvényesíteni a lakossági árakban, a felhasználói árakban. Ez önmagában rendben van, hogyha úgy valósul meg, hogy a szolgáltatónak a profitját kezdem elvonni, és rákényszerítem a szolgáltatót arra, hogy ezt a profitot ő ossza meg a fogyasztóval, engedje át neki azt a nyereséget, amihez azért jutott hozzá, mert a világpiaci árak csökkentek; csak nem ez történt, hanem gyakorlatilag megfektették a szolgáltatókat. Majd aztán ez továbbment, és az energia után jött a kéményseprés, a hulladékgazdálkodás, az ivóvíz-szolgáltatás és a többi. És akkor mit tapasztalt az ember?
A kéményseprést nagyon sok helyen már a katasztrófavédelem által kijelölt kényszerszolgáltató végzi, a hulladékgazdálkodással, -gyűjtéssel, -gaz-dál-kodással foglalkozó cégek a csőd szélén vannak, ott is vannak most már olyan területek, ahol a katasztrófavédelem által kijelölt szolgáltató végzi a tevékenységet, a távfűtőcégek tízmilliárdos kompenzációt kapnak, mert egyébként nem működnének, egyszerűen képtelenség ilyen árak mellett nekik működni. Az állami tulajdonban lévő öt legnagyobb ilyen víz-mű-társaság évi 10 milliárd forintos veszteséget szenved el, az állam ezt is berakja pluszban, mert egyébként a saját tulajdonú cége menne tönkre, mellette meg, ugye, rugdossák ki az embereket, és nincs pénzük, nemcsak a vizeseknek, de a többieknek sincs most már, nincs pénzük karbantartani, nincs pénzük fejleszteni, jórészt hogyha valami uniós pénzt sikerül nekik ehhez összegereblyézni, akkor még fejlesztenek, de saját forrásuk gyakorlatilag érdemi fejlesztésre nincsen. És sajnálatos módon ez a fő problémája a közszolgáltatásoknak jelenleg.
Itt a képviselő asszony már utalt arra, hogy van egy további, nagyon fontos eleme ennek a rendszernek, ami nem valósult meg szerintünk, mégpedig az, hogy differenciáltan csökkenjenek az árak. Én azt gondolom, hogy azt jogosan várja el az ember szociálisan érzékeny állampolgárként, hogy a keveset fogyasztó szegényebbeket próbáljuk meg inkább támogatni, ezért lett volna célszerű egyébként, hogy - mint említettem - stabil, jól működő szolgáltatásokat fenntartani képes módon valósuljon meg a rezsicsökkentés, és lehetőleg szociálisan érzékenyen próbáljuk meg irányítani ezeket a csökkenő közműárakat.
És akkor miről szól voltaképpen ez a mostani javaslat? Elhangzott már, különösebben nem kell erre utalnom, egyszerűen arról van szó, hogy megsértettünk egy uniós irányelvet. Nem szeretném, ha elmennénk abba az irányba, hogy mi küzdünk Brüsszel ellen, mi is Brüsszel vagyunk, mi is az Unió tagjai vagyunk, a mi irányelvünket, saját irányelvünket sértettük meg. Ebből logikusan következett, hogy ha nem engedjük, hogy bizonyos költségelemeket érvényesítsen a szolgáltató, akkor azzal rosszat teszünk.
Mondok egy olyan példát, amin keresztül, remélem, ha valaki nézi esetleg interneten, talán jobban megérti, hogy mi ezzel a probléma. Tételezzük fel, hogy én azt találom ki, hogy csökkentem a sör árát, merthogy azt mindenki szereti, sokfelé lehet kapni, de drága. Mondjuk, én tegnap voltam koncerten, 850 forint volt a sör, természetesen felháborodtam, de nem jövök be azzal, hogy akkor csökkentsük a sör árát azzal, hogy én mondjuk, megtalálom azt az elvet, hogy mondjuk, a sörfőző rézedénynek (Németh Szilárd István közbeszól.) a költségeit nem engedem a szolgáltatónak beleépíteni a sörfőzés költségeibe. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.)
Mert mi történne akkor, hogyha én ezt rákényszeríteném egy sörgyárra? Ad 1.: bezárna, mert azt mondja, hogy ő nem fog ezzel foglalkozni, és jelzem: például az áram- és gázszolgáltatók egy jelentős része Magyarországon azt csinálta, hogy vigye az állam az egészet, ő már nem hajlandó vele foglalkozni. A B-verzió szerint pedig azt mondaná a sörgyár, hogy akkor ezt valaki kompenzálja neki, tehát ő legyártja a sört, és elintézi, hogy olcsóbban lehessen kapni a piacon, csak valaki az ő veszteségeit pótolja ki. Itt is ugyanez történik, a közszolgáltatások terén is: az állam pakolja be a pénzt, most már a saját cégeibe jórészt, mint említettem, például az öt nagy állami vízközmű-társaságnál évi 10 milliárdot kell berakni, a távfűtéssel foglalkozó cégeknél tízmilliárdokat kellett eddig már berakni. Ez a fő probléma.
Egyszerűen, ha nem hagyom… - teljesen mindegy, hogy az állami vagy magáncég, ha nem hagyom, hogy bizonyos költségelemeket érvényesítsen az árban, akkor sértem a legalapvetőbb uniós irányelvet, ami, mondom, a mi közös irányelvünk. Éppen ezért lenne fontos az, hogy amikor rezsicsökkentésről, a közszolgáltatások árának, díjtételeinek a csökkentéséről beszélünk, akkor nagyon megfontoltan kell hozzányúlni, mondom még egyszer, azért, mert csökkenteni, amennyire lehet, kell természetesen az árakat, de nem szabad megfektetni a szolgáltatót.
A harmadik pillér pedig, amit, mondom még egyszer, kihangsúlyoznék, talán már vagy harmadszor, hogy a szociális érzékenység felé próbáljunk meg elmozdulni, próbáljunk meg lehetőség szerint a szegényeknek, a kevesebbet fogyasztó alsó középosztálynak, a szegényeknek egy kicsit többet segíteni. Ha Németh Szilárd olyan javaslatot fog benyújtani, amely ezt lehetővé teszi, akkor mi azt nagyon boldogan fogjuk támogatni, ezt tényleg őszintén mondom. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
