HERINGES ANITA
HERINGES ANITA
HERINGES ANITA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Előterjesztők! Végighallgathatjuk és olvashatjuk az indoklásban is, hogy az iskola a fő foglalkozási helyük ezeknek a diákoknak, csak, tisztelt képviselőtársaim, ez a mondat minden szempontból ennek a kormányzatnak az egyik legnagyobb képmutatása. Hiszen ezek azok a diákok, akik azért vállalnak munkát, hogy ki tudják fizetni az albérletüket, a BKV-bérletüket, a helyi közlekedési bérletüket, hogy haza tudjanak utazni a szüleikhez (Németh Szilárd István: Így van, nagyon helyes!), hogy tudjanak élelmet venni maguknak, hogy meg tudjanak élni. Én elhiszem, hogy Németh Szilárd képviselőtársam háborog, hiszen ő tipikusan azon képviselők közé tartozik, akiknek ha a törvényjavaslat indoklását elolvasva egy gondolat a fejükben csírát vet, akkor az olyan mélyen gyökerezik, hogy onnan ki nem lehet robbantani. (Dr. Vinnai Győző közbeszól. - Németh Szilárd István: Kölcsönös a szimpátia.)
A legnagyobb baj, hogy ebben az indoklásban, tisztelt képviselőtársaim, végigolvashatjuk azt, hogy varázslatot látunk ismételten a szavakkal, hiszen a munka törvénykönyve alól a diákokat önök kivették. Ez egy nagy vívmánya volt anno a parlamentnek, amiben mindenki egyetértett, hogy a diákoknak a diákmunkával kapcsolatban a munka törvénykönyve alatt a helyük, minden olyan jogot és garanciát megkapva, ami bármely munkavállalót megillet.
Én értem, hogy önök most ezzel nagyon jól kijátszották a Magyarország ellen folyó kötelezettségszegési eljárást a szabadsággal kapcsolatban, csak, tisztelt képviselőtársaim, a diákok lennének a legfontosabbak, és nem az önökhöz forduló, önöknél lobbizó diákszövetkezetek, hanem a diák a legfontosabb ebben a kérdésben, az ő jogait kéne megvédjük. És értem, hogy varázslat a szavakkal, hogy önök azt mondják, hogy a szabadságot jelen pillanatban nem vették el ezen diákoktól, ezen nappali tagozatos diákoktól, csak, uraim, arról van szó, hogy ez a szerzett jog, amiről önök hangoztatták pont fél évvel ezelőtt, hogy nincs annál fontosabb, hogy a diákok szabadságot kaphassanak, az január 1-jétől járt volna nekik. Így persze, hogyha így nézzük, hogy csak január 1-jé-től járt volna nekik, mert az előző módosításban adták meg önök ezt a lehetőséget, ami régen persze járt, amíg a munka törvénykönyve alá tartoztak, csak miután kivették őket onnan, így valami új szabályt kellett rájuk alkotni, így persze, ha őket nézzük, akkor értjük, hogy ezt el lehet magyarázni úgy is, hogy nem vettek el semmit, hiszen még nem lépett hatályba a szabály.
(13.40)
Tisztelt munkavállaló Társaim! Merthogy igazából mi is azok vagyunk, ha mélyen magunkba gondolunk. Azt kellene lássuk, hogy azon diákok, akikről mi itt most beszélünk, az egyik legkiszolgáltatottabbak a munkaerőpiacon, hiszen ezen diákok azok, akik most tanulnak bele a munka világába, nekik kellene most a legjobban megtanulni, hogy milyen a munka törvénykönyve alatt dolgozni, milyen egy szerződést aláírni, annak milyen pontjai vannak, milyen jogok és garanciák járnak nekik. De azzal, hogy kivettük őket a törvény alól, ezt pont nem tanulhatják meg ezek a diákok.
És tényleg, a nagy részük azért dolgozik, hogy meg tudjon élni az iskola mellett, hogy tudjon egyetemre járni, és ki tudja fizetni a mindennapos megélhetését, mert a szülei sajnos nem tudják ennyiben támogatni ezeket a diákokat, így valahogy saját maguknak kell már kis felnőttként megállni a helyüket ebben a nagy világban.
És tényleg varázslat a szavakkal, hiszen mostantól ők nem munkavállalók, hanem személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti tagok lesznek. Innentől kezdve ez pontosan olyan, mint amikor a nyugdíjat vették el, és járandóság jár. Ez pont ugyanaz az eset, varázslat a szavakkal, tisztelt képviselőtársaim, azok fogják megszenvedni, akiket érint.
Kiszámoltuk, nagyjából januártól ez 5 ezer forintot jelentett volna a diákoknak. Innentől kezdve 5 ezer forinttal jut kevesebb nekik. Így, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy nem egyes iskolaszövetkezetekkel kellene leülniük, akik önöknél lobbiznak; nem minden esetben Szatmáry Kristófnak és Kósa Lajosnak kellene benyújtani ezeket az indítványokat, hanem netán a kormánynak, akkor nem hatodszor kellene módosítanunk ezt a törvényt, mert akkor lennének hatástanulmányok, a szakma kimondhatná a véleményét, a diákok elmondhatnák a véleményüket, és meghallgathatnának minden iskolaszövetkezetet, de önök kikerülik ezt a formát, mert önök csak egyes iskolaszövetkezeteket hajlandók meghallgatni, amelyeknek kénye-kedvére most már hatodszor módosítjuk ezt a területet.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez így nem mehet tovább, kezdjük el tiszta lapokkal! Rakjuk rendbe, tegyük vissza a diákokat a munka törvénykönyve alá! Ebben a dologban önök is egyetértettek elég hosszú ideig, hiszen még az előző parlamentek döntöttek arról, hogy ennek így kell lennie. Nem tudom, hogy milyen lobbierő az, ami át tudja mozgatni önöket arra a területre, hogy a garanciákat és jogokat a legfiatalabbaktól is elvegyék.
Kérem, tisztelt képviselőtársaim, vonják vissza ezt a törvényt, mert azt gondolom, hogy jó szellemben így karácsony előtt egy hónappal ezt nem lehet támogatni. Ez nem lehet karácsonyi ajándéka a diákoknak. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
