EGYED ZSOLT
EGYED ZSOLT
EGYED ZSOLT (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Ön igaztalanul azzal a váddal illetett engem, hogy én az igazgató asszonyt sértegetem, meg hogy nem hiszünk neki. Szeretném tisztába tenni, hogy én az igazgató asszonynak hiszek, akiknek nem hiszek, azok önök, mert önök bármilyen statisztikából képesek sikerpropagandát csinálni, amelyik meg esetleg nem az önök szája ízének megfelelő, arról meg egyszerűen nem beszélnek.
Nem tudok elmenni szó nélkül amellett sem, hogy ön azt mondta, mi gyakorlatilag lenézzük a közmunkaprogramban dolgozókat. Tisztelt Államtitkár Úr! Gúr Nándor is elmondta előttem, és én mint vidéki környezetben élő ember látom azokat az embereket nap mint nap, meg ott élek köztük, akik 52 ezer forintot visznek haza, és ezért van, aki kőkemény fizikai munkát végez. Ezen aspektusok alapján azt tudom mondani, hogy önök azok, akik lenézik ezeket az embereket, mert úgy gondolják, hogy annyit adunk nekik, hogy ne haljanak éhen, viszont a statisztikákban jól mutatnak, hogy ők sem munkanélküliek, hanem dolgoznak.
Tisztelt Államtitkár Úr! Egyáltalán nem mindegy, hogy ezek az emberek mennyiért dolgoznak. Gyakorlatilag ott tartanak most már az emberek Északkelet-Magyarországon egy faluban, hogy egymástól kérnek kölcsön tüzelőfát addig, ameddig nem érkezik meg valamilyen pénzük, meg a boltban gyakorlatilag nagyon sok faluban, és ez igaz szerintem egész Észak-Magyarországra, hogy mondjuk, 10-e után hitelbe vásárol mindenki, mert nem tudnak egy kiló kenyeret kifizetni. Persze az önök értékrendje szerint ezek boldog dolgozó emberek, csak a valóság sajnos nem ez.
Szeretnék reagálni még egy felvetésére, amit nekem címzett az előbb itt az infláció kapcsán. Elhiszem, hogy vannak erre megalkotott direktívák, de még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az embereket, az átlagembert, a dolgozó embert nem az érdekli, hogy most olcsóbban tud venni 30 ezer forinttal egy plazmatévét vagy esetleg a Mercedes egymillióval olcsóbb, hanem az érdekli, azok a napi cikkek érdeklik, amelyeket nap mint nap vesz a boltban. Ha önök bátrak lennének, és megvan rá az anyagi forrásuk, minden lehetőségük, akkor csináltatnának egy olyan statisztikát is, ami például engem, és úgy gondolom, nagyon sok képviselőtársamat rendkívüli módon érdekelne, hogy évről évre hogyan alakul azoknak a cikkeknek az ára, amelyeket mondjuk, egy élelmiszerboltban, egy ruházati boltban, egy könyváruházban, egy bababoltban és ehhez hasonló üzletekben lehet kapni, amelyeket az emberek napi szinten vesznek. Higgye el, államtitkár úr, lehet, hogy ez az ön köreiben teljesen természetes, de a magyar átlagembert még mindig nem érdekli, hogy olcsóbban tud-e Mercedest venni vagy luxusautót, hanem az érdekli, hogy mit fog enni holnap. Sajnos, ez a magyar valóság most jelen pillanatban, ez foglalkoztatja az embereket.
Nagyon szívesen látnék önöktől egy olyan statisztikát, amely ezt a kérdést megvizsgálja, de látom önön is, meg tudja már előre a választ, én is tudom, hogy nagyon elszomorítóak lennének ezek az adatok, hiszen ebből nem látszódna más, mint az, hogy az alapvető élelmiszerek és az alapvető napi használati cikkek ára hónapról hónapra, évről évre konzekvensen nő, és az emberek megélhetése és a fizetése arányosan elkölthető része hónapról hónapra kevesebb.
Németh Szilárd most nincs itt, de higgye el, hogy ebben még a hatalmas nagy rezsiharcuk sem tudta feltenni az i-re a pontot, ugyanis lehet itt erre is hivatkozni, de mint az előbb is mondtam, Magyarországon jelenleg Budapesten kívül is van élet, a magyar emberek egy jelentős része vidéken él, a magyar emberek nagyon jelentős része például a mai napig fával tüzel, és a tűzifa ára, ha csak mást nem vizsgálunk, évről évre köbméterenként ezer-kétezer forinttal nő. Gyakorlatilag ők annyit éreznek a rezsiharcból, amit önök folytatnak évek óta, hogy vannak emberek a tévében, akik beszélnek róla, de nekem, amellett, hogy melegedni próbálok, egyre kevesebb pénzem marad élelmiszerre. Tehát ez a magyar valóság, államtitkár úr, erről is kellene beszélni. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
