SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Varga Képviselő Úr! Folytassuk akkor egy kicsit higgadtabb stílusban vagy mederben ezt a vitát, de engedje meg, hogy egy-két gondolatára reagáljak. Ugye, ön a konszenzuskeresés hiányáról beszélt, de könnyebb lenne erről a kérdésről beszélni vagy vitatkozni, képviselő úr, hogyha bármilyen alternatívát ön itt megfogalmazott volna. Jól láthatóan önöknek ezzel az egész történettel semmi más bajuk nincsen, mint hogy ennek a kitüntetésnek az elődjét a ’30-as években és a Horthy-korszakban alapították meg, mert ennél sokkal többet nem tudott elmondani, és egyébként nagyjából ugyanezek voltak az érvek, vagy körülbelül e mentén köröztek azok az érvek is, amiket tizenpár évvel ezelőtt akkor is a szocialista és szabad demokrata képviselők ezzel kapcsolatban elmondtak. Csak akkor jó lett volna valamit hallani, hogy akkor kiről nevezzük el vagy hogyan, vagy milyen más épületben legyen, mondjuk, azért ennek a testületnek a központja. Én ezt azért annyira nem tartom nagy problémának, most függetlenül attól, hogy nyilván a Horthy-korszakot is máshogy ítéljük meg képviselőtársammal - értelemszerűen. De hát azért a Horthy-korszakban mégsem egy egypárti elnyomó diktatúra működött, ellentétben például az elmúlt 40 évvel, amely elmúlt 40 évben azért az MSZP, illetve elődei annyira nem tartották fontosnak az általános választójogot, mint ahogy arról ön most itt beszélt.
Ugye, Tisza István szerepének a megítélése sok szempontból lehet vita tárgya, de szerintem nehéz a magyar történelemben akár egyetlenegy olyan államférfit vagy politikust, vagy vezetőt találni, akinek a személyével és munkásságával kapcsolatban az utókor ne tudna komoly kritikákat megemlíteni. Legyen szó akár a legnagyobbjainkról, Széchenyiről és Kossuthról vagy bárki másról. Én úgy gondolom, hogy Tisza István teljes életművét tekintve egyértelműen pozitív szereplője Magyarország történelmének. Ráadásul egy mártírsorsú miniszterelnök, számos magyar miniszterelnök mellett halt egyébként mártírhalált. Az, hogy Tisza mit gondolt az általános választójogról, mondjuk 1912-ben - amikor a vérvörös csütörtök volt, bizonyára erre gondolt képviselőtársam is -, hát ezt a kérdést meg azért a saját korának a viszonyai között kezeljük. Sőt, hozzáteszem még azt is egyébként, hogy az általános választójogban a mai napig sem értünk egyébként feltétlen egyet, hiszen a Jobbik az elmúlt időszakban számos alkalommal elmondta, hogy ezt a fajta általános választójogot nem támogatja. Mi úgy gondoljuk, hogy ezt azért bizonyos műveltségi cenzushoz lehetne és kellene kötni. Nos, különösen így volt ez a század elején, ahol az általános választójog gyakorlatilag Európában még sehol sem létezett.
Tehát egy olyan követelés ellen való kormányzati fellépést emleget utólag retrospektív módon, amelyet azért inkább a kor viszonyai között kellene kezelni. Az, hogy az 1900-as évek első felében a választójogot megpróbálták úgy korlátozni, hogy legalább azokat kizárják belőle, akik semmilyen politikai tájékozottsággal nem rendelkeznek, akiknek nincsen vagyonuk, de ennél nagyobb probléma - nem is a vagyon itt az elsődleges kérdés egyébként -, hogy sok esetben még írni-olvasni sem tudnak, és azok vegyenek részt a választásokon, és válasszák meg az ország vezetőit, én ezt nem tartom föltétlenül problémának. Ez egy elég hosszú fejlődés volt Európa nálunkénál lényegesen demokratikusabb hagyományokkal rendelkező országaiban is. Képviselő úr, annyit hadd mondjak önnek, hogy Svájcban a nők az 1970-es évek elején kaptak csak választójogot; hát bizony így volt ez. Tehát azért ez egy hosszú folyamat. Ezt az egyet negatívként kiemelni Tisza István életművéből, úgy gondolom, hogy nem szerencsés.
Másrészt meg egyébként épp az önök szellemi holdudvarába tartozó értelmiségiek, történészek meg mindenféle megmondóemberek szoktak a történelemre úgy tekinteni vagy bizonyos történelmi személyiségekre, hogy annak a teljes életútját kell nézni. Ha valakinek a teljes életútját kell nézni, akkor úgy gondolom, hogy ez Tisza István esetében is megállja a helyét. De még egyszer mondom, szívesen vettük volna, ha önök bármilyen más alternatívával ezzel kapcsolatban elő tudtak volna állni.
Én úgy gondolom, hogy ez a javaslat, amelyet a kormány kidolgozott, és elénk fektetett, megfelelő, helyes, jó célokat fogalmaz meg, én úgy gondolom, hogy ez szimbolikájában is rendben van, és nem mutat olyan korszakra, amely a magyar történelemben teljesen vállalhatatlan lenne. Nagyon sajnálom, hogy az önök kritikái gyakorlatilag csak e köré a kérdés köré tudtak épülni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
