DEMETER MÁRTA,
DEMETER MÁRTA,
DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Egyértelmű, hogy Magyarország érdeke az, hogy a magyar haderő nemcsak működőképes, hanem folyamatosan fejlődő legyen, és folyamatosan fejlődőek legyenek a képességei is. Ehhez mindenféleképpen szükséges az, hogy növeljük a magyar haderőre fordított kiadásokat, ami már 2022-re szükséges, hogy elérje a GDP 2 százalékát. Ehhez kifejezetten szükséges a létszámfeltöltés is, ami egy valós létszámfeltöltést jelent, és egészen természetes, hogy a technikai modernizáció, amiben, azt gondolom, hogy nagyon-nagyon sok te-en-dője van a kormánynak. Merthogy nézzük meg, hogy milyen állapotban van most a Magyar Honvédség!
2010-et követően a védelmi költségvetés a GDP 1 százaléka alá csökkent, ez történelmi mélypont, a rendszerváltás óta soha nem fordult elő. A kormányzat több mint 200 milliárd forintot vont el a Magyar Honvédség költségvetéséből, és egyértelmű, hogy ez képességek megszűnéséhez is vezetett. Látnunk kell azt, hogy amennyiben megszűnik egy képesség, annak a jövőbeni visszaállítása nem annyiba fog kerülni, mint amilyen forráskivonás miatt megszűnt ez a bizonyos képesség, hanem annak a többszörösébe, hiszen az az állomány, akik ellátták ezt a feladatot, természetszerűleg vagy a honvédség állományán belül, szerencsésebb esetben másik beosztásban tudnak tovább dolgozni, vagy pedig elhagyják jórészt a honvédség állományát.
Tehát mind az állományt ilyenkor pótolni kell, mind ott vannak a kiképzés költségei, illetve a technikai eszközök beszerzése, modernizációja. Tehát látnunk kell azt, hogy a 2010-14 közötti intézkedések egyértelműen a működésképtelenség határára sodorták a Magyar Honvédséget. A létszámhiány drasztikusan megnövekedett. Ez a honvédség valós létszámára vonatkozik, és itt a vezérkari főnök saját bevallása szerint is elérte az 5500 főt a honvédség létszámhiánya, és egyes szakértői becslések ennél jóval magasabb létszámhiányt állapítanak meg.
Egyértelmű, hogy a technikai eszközök modernizációjára van szükség, hiszen nem csupán képesség szűnt meg, például a harcihelikopter-képesség, de egyértelmű, hogy mind a forgószárnyas, mind a merevszárnyas szállítóképesség is mára a működésképtelenség határán van. Tehát mindenféleképpen szükség van ilyen technikai eszközök beszerzésére, ezek viszont kizárólag valós versenyt biztosító eljárásban és tender keretében valósulhatnak meg, a transzparencia maximális szem előtt tartásával.
Itt egypár mondatban most elsősorban a légierőt említettem, de sokáig beszélhetnénk a szárazföldi haderőnemről is, ahol hihetetlen amortizációval kell szembesüljünk a technikai eszközök tekintetében. Tehát arra is jóval nagyobb figyelmet kellene az eddigieknél fordítani.
Államtitkár úr korábban vitákban említette azt, hogy hogyan nézett ki a 2002-2010-ig tartó kormányzati ciklus. Egyértelmű, hogy a NATO-tag-sá-gunk keretében is számos fejlesztés valósult meg, és nyilvánvaló az, hogy a rendszerváltás után fokozatosan megtörtént a tömeghadseregről a professzionális haderőre való áttérés. Azt gondolom, hogy egyikünk sem kérdőjelezi azt meg, hogy professzionális haderőre van szükség, nem pedig tömeghadseregre.
Számos fejlesztés valósult meg, így például a pápai bázisrepülőtérnek a létrehozása, a Nehéz Légi-szállító Ezred működésének az elindítása és egyébként pontosan a mostani kormány az, amely a napokban ezeket a feladatellátásokat Pápán bővíteni tudta, nyilvánvalóan azért, mert a korábbi ciklusokban ez a képesség létrehozásra került 12 nemzet együttműködésében, ami, azt gondolom, hogy egy nagyon előremutató dolog.
(9.10)
Emellett számtalan dolgot sorolhatnánk akár a kecskeméti repülőtér fejlesztésétől kezdve a laktanya-rekonstrukciós programon át, amelyek 2010 előtt megvalósultak.
Ha a magyar haderő fejlesztéséről beszélünk, akkor egyértelműen le kell szögezzük, hogy a hadsereg legnagyobb ereje az állománya, ebben rejlik a legnagyobb erő. A Magyar Honvédség állományát meg kell becsülni nemcsak szavakban, hanem tettekben is. 2008 óta nem volt emelés a honvédség állományának illetményében. A tavalyi évben a kormány elkezdett egy illetményfejlesztést a hivatásos állomány számára, amit azt gondolom, már az elvárható minimum volt a kormányzat részéről, és reményünket fejezzük ki, hogy a jövőben ez zavartalanul fog folytatódni.
Ám ne feledkezzük meg arról, hogy a Magyar Honvédség állományában jelenleg is körülbelül 6500 fő közalkalmazotti státuszú állomány van. Ez a 6500 fő az elmúlt 6-7 évben összesen bruttó 16 ezer forint emelést kapott. A közalkalmazotti bértáblából történik az ő illetményüknek a kiszámítása. Haladéktalanul cselekedni kell ebben az ügyben. Egyébként természetesen nemcsak a honvédség állományára értem ezt, hanem a közalkalmazottak bérnövekedésére már haladéktalanul szükség van.
Az állomány megbecsülésének része az, hogy ha sérelem éri őket, olyan dolog, amiről nem tehetnek, akkor megtörténik az ő részükre a segítségnyújtás és a kártalanítás. Itt gondolok például a Honvéd Egészségpénztár kárt szenvedett tagjaira, akiknek az egészségmegőrzési célra félretett megtakarítását a Buda-Cash Brókerház botrányos csődje vitte el. Természetes, hogy sem a honvédség, sem a rendvédelmi szervek állománya nem tehetett erről. Másfél éve küzdünk azért, hogy megtörténjen az ő kártalanításuk. Másfél éve több tíz írásbeli és szóbeli kérdést tettem föl az ügyben, hogy mikor lép már végre a kormány, és azt gondolom, hogy ennek a munkának volt eredménye, hiszen odáig eljutottunk, hogy észrevették a problémát, és foglalkoztak ezzel a kérdéssel.
Másfél évvel ezelőtt és még fél évvel ezelőtt is számos olyan törekvést lehetett látni, amiből arra lehetett következtetni, hogy egyébként a kormány semmilyen cselekvést nem vinne véghez ebben az ügyben, amennyiben ez nincsen napirenden tartva. Végre eljutottunk odáig másfél év után, hogy jogalkotásba kezdett a kormányzat az ügyben. Itt szeretném leszögezni, hogy jogalkotás nélkül is megtörténhetett volna a kártalanítás, de azt mondom, hogy ez, hogy már egyáltalán jogszabályokban ez megjelenik, egy jó dolog. Természetesen támogattuk ezt az intézkedést. Míg a Belügyminisztérium részéről egy feles törvényben, a jogállási törvényben nagyon helyesen lett megnevezve ez a jogszabályi lehetőség, addig a honvédelmi törvényben került a minisztérium részéről a katonák számára a lehetőség megnyitásra, ami egy kétharmados törvény. S itt szeretném elmondani azt, hogy míg ez egyetlen pozitív, előremutató intézkedésként és társadalmilag szükséges intézkedésként szerepelt a honvédelmi törvényben, addig a honvédelmi törvény módosítása számos más elfogadhatatlan és jogtipró, visszaélésekre lehetőséget adó rendelkezést tartalmazott. Ezért ezeket a jogtipró változtatásokat nem támogatta az MSZP frakciója, viszont a Honvéd Egészségpénztár kárt szenvedett tagjainak kártalanítására jogi lehetőséget vagy keretet adó szakaszt támogatta az MSZP frakciója. Én reményemet fejezem ki, hogy mielőbb megtörténik a tényleges kifizetés. Határozati javaslatot nyújtottunk be, hogy január 31-ig ki kell fizetni a Magyar Honvédség állományát.
S ha a valós helyzetről beszéltünk, akkor azt gondolom, hogy látjuk, mik a problémák, és valós megoldások kellenek, nem pedig látszatintézkedések. Államtitkár úr, sajnos azt kell mondjam, hogy a Magyar Honvédség létszámának a papíron történő emelése semmiképpen sem valós megoldás.
Jelenleg 29 700 fős keret, engedélyezett létszám van megállapítva, ami a teljes feltöltöttségen biztosítja a honvédség alapfeladatainak maradéktalan ellátását. Most legalább ötezer fős, de egyes becslések szerint akár nyolcezer főt is elérheti az a létszámhiány, amiről beszélünk. Tehát, ami előttünk fekszik javaslat, nem a valós létszám feltöltéséről szól, az egy keret emeléséről szól. Kicsit olyan érzésem van, mintha a kormányzat magát próbálná megnyugtatni, hogy papíron emeli a honvédség létszámát.
Nézzük meg, hogy mik az érvek, amelyek elhangoznak emellett! Például az állományarányok korrekciója. Én azt gondolom, hogy az állományarányoknak ténylegesen szükség van a korrekciójára, ezt már nagyon sokszor elmondtuk. De ezt ez a javaslat egyébként pont nem oldja meg. Tehát itt szeretném megkérdezni, hogy akkor az állománytáblában milyen változások lesznek, mert ha nem lesznek, akkor igazából nincs miről beszéljünk.
Ami még indokolhatja vagy legalábbis a kormányzat szerint indokolja ezt a keretemelést - ami, még egyszer hangsúlyozom, nem a valós létszámról szól, papíron emelné a kormányzat a haderő létszámát, és ettől több katonánk nem lesz -, tehát a másik ilyen érv, hogy az új területvédelmi feladatokat ellátó katonai szervezetek megalakításával függ ez össze. Gondolom, itt az önkéntes területvédelmi egységekre gondolnak, amiket szeretnének fölállítani, amivel, azt gondolom, szintén eleve probléma van. Tehát a jelenlegi professzionális állományt, a haderő jelenlegi állományát kell fejleszteni. A jelenlegi modernizációs szükségleteket kell kielégíteni, nem pedig egy olyan rendszert fölállítani, ami egyértelműen elvonja a forrásokat azoktól a most már létfontosságú fejlesztésektől, amire szükség van a Magyar Honvédségnél.
Jelen pillanatban, ahogy említettem, még a képességek fenntartásával is probléma van, nemhogy még új szervezet létrehozásával. Egyértelmű, hogy a képességeket tekintve egy önkéntes tartalékos mamut rendszer nem tudja pótolni a professzionális haderőt, a professzionális állományt. Amennyiben a kormányzat ilyen irányba mozdul el, az egyértelműen a védelmi képességek további gyengüléséhez fog vezetni, ezzel a biztonsági kockázatot növelve.
Említenek az indokolásban egy 300 fős képességfejlesztési tartalék képezését. Ahogy említettem, egyelőre a képességeknek egyáltalán a megtartásával van probléma, nem pedig új feladatok vagy új képességek fejlesztésével. Tehát azt gondolom, hogy mindenféleképpen az állomány valós feltöltésére szükséges koncentrálni, nem pedig arra, hogy egyébként milyen egyéb rendszereket próbálna a kormányzat fölállítani.
Említette államtitkár úr, hogy a szakasz nem szakasz, a század nem század, ha elvonunk onnan állományt új feladatok elvégzésére. A szakasz nem ezért nem szakasz, a század meg nem ezért nem század, hanem azért, mert brutális mértékben nincsen feltöltve az állományuk. Ennek ez az oka. Tehát azt gondolom, hogy ezen kell dolgozni, hogy ez a feltöltés a valóságban történjen meg, ténylegesen.
A korábbi létszámkeret-emelés a Honvédkórház hadrendi elemmé tételével merült föl, ezt leszámítva pedig még 1040 fős emelkedés volt, már annak a törvényjavaslatnak az indokolásában is benne volt, hogy egyébként nem tervezett ezzel egyidejűleg tényleges létszámnövelés. Egyébként ezt az indokolást most ehhez a javaslathoz is elmondta államtitkár úr, ami, azt gondolom, szintén nem megfelelő és nem elfogadható.
Már többször nyújtottunk be a tavalyi évben is és az azt megelőző évben is határozati javaslatot arra, hogy a kormány most már ne szemfényvesztéssel foglalkozzon, hanem ténylegesen növelje a Magyar Honvédség állományát, a valós állománylétszámot szükséges megemelni, nem pedig a keretet, most már akkora a létszámhiány, ami az alapfeladatok ellátását is veszélyeztetheti úgy, hogy egyébként a Magyar Honvédség számos új feladattal is találkozik.
(9.20)
Éppen ezért a határozati javaslatunk szerint a kormánynak azonnal cselekednie kell, és támogassák ezt a javaslatot. Amennyiben ténylegesen céljuk a honvédség hatékonyságának a növelése, akkor támogatniuk kell a határozati javaslatunkat. A legénységi állomány tényleges létszáma 2018. január 31-én meg kell haladja a 7100 főt. A 2017-2018-as tanévtől legalább 10 százalékkal növelje meg a kormány a tisztképzésbe beiskolázott hallgatók létszámát, és a 2017-2018-as tanévtől legalább 20 százalékkal növelje meg az altisztképzésbe beiskolázott hallgatók létszámát.
Amennyiben valós a szándék, államtitkár úr, ezt a határozati javaslatot támogassák. Mi azt nem tudjuk támogatni, hogy papíron növeljenek létszámot, hogy folyamatos forráselvonások legyenek és mindenféle mamut rendszer felállítása úgy, hogy a professzionális haderő működőképessége igenis veszélyben van. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
