DÚRÓ DÓRA,

Full text search

DÚRÓ DÓRA,
DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Maga a törvényjavaslat a filmgyártásnak és a Magyar Nemzeti Filmalap működésének csak egy kis részletét, egy kiskapuját érinti, de államtitkár úr az expozéjában egy olyan nagykaput nyitott, amin nem tehetem meg, hogy nem sétálok be egész egyszerűen. Elkezdett beszélni a támogatási rendszerről, a díjakról, és volt egy dolog, amiről egyébként nem beszélt, de ugyanilyen fontos része lenne a filmgyártásnak, ez pedig a filmek nézettsége.
(10.10)
Ez az a három terület, amin elsőként, első körben szeretnék végigmenni, már csak azért is, mert egészen másképpen látom a helyzetet, mint ahogy az államtitkár úr. Ön olyan kijelentéseket tett, hogy a Filmalap működése meghozta a kívánt eredményeket, és a kultúra egyik stratégiai ágazatáról van szó. Az utóbbival egyetértek, természetesen, valóban stratégiai kérdés a filmgyártás, és az, hogy milyen filmeket támogat az állam, mik kerülnek a magyar filmfogyasztók, nézők elé.
Ha a támogatási gyakorlatot tekintjük át az első körben, amelyről az államtitkár úr is beszélt, akkor nagyon tanulságos eredményeket látunk. Nem érzem azt, hogy a filmgyártás támogatásával egy széles körű szakmai réteget sikerült volna helyzetbe hozni, mint ahogy arról az államtitkár úr beszélt. Ha a kiosztott összegeket nézzük meg, mondjuk, a producerek tekintetében, akkor vannak néhányan, akiknek a neve látványosan sokszor bukkan fel az elnyert támogatások összegét tekintve. A Filmalap ötéves működése alatt ilyen támogatásokból a legtöbbet éppen Hutlassa Tamásnak sikerült elnyernie; több mint 4 milliárd forintot kapott a Filmalapból ez alatt az idő alatt. Azért lehet, hogy az ő számára is meghozta a kívánt eredményeket a Filmalap működése. És mindez egyébként önmagában nem lenne probléma, ha ő egyébként nem Havas Ágnesnek, a Filmalap vezérigazgatójának lett volna az élettársa. Tehát létrehoztak egy olyan rendszert, amelyben 4 milliárd forintot fizetnek ki a Filmalap vezérigazgatója volt élettársának.
De, hogy folytassuk a sort, Kálomista Gábor is bizonyára elégedett a maga másfél milliárdjával, amennyi támogatást elnyert, és egymilliárdnál több pénz ütötte a markát Sándor Pálnak, Bodzsár Istvánnak, Petrányi Viktóriának és Ferenczy Gábornak, ami önmagában még mindig nem lenne probléma. Önmagában még mindig nem lenne probléma, csak azt látjuk, hogy a Filmalap úgy működik, hogy az összes támogatási összegnek a felét hat ember kapja meg. Hat olyan producer van, aki az egész támogatásnak öt éven keresztül a felét megkapja.
Teljesen világos, hogy ez nem szakmai döntéshozatal, államtitkár úr.
De hogy egy kis színest is tegyek bele a filmek gyártásának és a költségekkel való elszámolásnak a kérdésébe, egy saját harcomat szeretném önökkel megosztani. Ez a Pappa pia című film forgatásával kapcsolatos. Arra lettem figyelmes - egyébként a sajtón keresztül -, hogy Vajna Tímea a Facebook-ol-da-lán hirdeti azt, hogy a Pappa pia című film castingjához statisztákat keresnek. Ezt követően a sajtó is kinyomozta, és nyilvánvalóvá vált, hogy ennek a filmnek - amelyet egyébként rekordösszeggel támogat a Magyar Nemzeti Filmalap - Vajna Tímea egyik érdekeltsége, egyik cége végzi a castingját.
Kíváncsi voltam arra, hogy mennyi támogatást ad Andy Vajna a saját felesége cégének, ezért közérdekűadat-igényléssel éltem a Magyar Nemzeti Filmalap felé, hogy ezt a szerződést legyenek olyan kedvesek a rendelkezésemre bocsátani. Persze nem tették meg, ezzel valószínűleg nem árultam el olyan óriási titkot, nem történt meg, hogy ennek a szerződésnek a részleteit megismerhessem. Olyan jogszabályhelyre hivatkoztak egyébként, amely nem is létezik már. De ezt követően nem adtam fel, próbáltam éreztetni velük, hogy ennyivel azért nem tudnak lepattintani, a NAIH-hoz fordultam, hogy állásfoglalást adjanak ki, hogy ezt az adatot nyilvánosságra kell-e hozni.
Volt egy másik csatorna is emellett, amin elindultam egy korábbi jó gyakorlat alapján. A Veszettek című, egyébként szintén óriási nézettségi bukást eredményező film kapcsán beadtam akkor egy írásbeli kérdést a miniszterelnök úrhoz, és a Miniszterelnökségtől kaptam rá egy tényleg érdemi, részletekbe menően az adatokat tartalmazó választ, amely az elszámolást is tartalmazta tételekre lebontva, nagyon részletesen. Az egész gyártási tervet is megkaptam, elszámolást, rendkívül korrekten.
Ezen felbuzdulva ismételten a miniszterelnök úrhoz fordultam, hogy ha egyszer egy filmmel kapcsolatban kiadták ezeket az adatokat, akkor az nyilvánvalóan bármelyik filmmel kapcsolatban kikérhető, hiszen ha egy írásbeli kérdésre válaszként már kiadták, akkor egy másik filmmel kapcsolatban - ahol csak kicseréltem az írásbeli kérdésben a film címét -, gondoltam nagy naivan, hogy ezzel a filmmel kapcsolatban is meg fogom kapni akkor ezt a részletes elszámolást.
Most már a miniszterelnök úr nem a Miniszterelnökséghez osztotta le ezt az írásbeli kérdést, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériumához, ahonnan egy olyan választ kaptam, hogy ők egyébként nem illetékesek ebben a kérdésben.
Tehát mi az oka annak, hogy van olyan film, amelynek az elszámolását kiadják, és van olyan film, amelynek az elszámolását nem adják ki akkor, amikor egyrészt közérdekűadat-igényléssel is fordultam, másrészt pedig korábban, mondom, az írásbeli kérdésben, ahol csak a filmcímet cseréltem ki, ugyanazt a kérdést tettem fel? Lehet, hogy talán nem állja meg a helyét a miniszterelnök úrnak az a kijelentése, hogy Andy Vajna az egyik legbátrabb magyar. Ha ilyen bátor magyar lenne, akkor gondolom, hogy azt a forgatókönyvet is, illetve azt az elszámolást is kiadnák a nyilvánosság számára, amelyben az ő feleségének a cége bonyolítja le a castingot.
Ha a nézettséget nézzük a támogatási összegekkel összehasonlítva és azokkal párhuzamosan, akkor bizony nem beszélhetünk sikertörténetről, ahogy arról az államtitkár úr beszélt. Egyrészt az idei évben A Lovasíjász, amelyet nem támogatott a Magyar Nemzeti Filmalap - hogy stílszerű legyek - lenyilazta az összes többi, egyébként a Filmalap által támogatott filmnek a nézettségét, tehát A Lovasíjász toronymagasan nyerte meg az idei nézettségi versenyt. Ezt a Filmalap nem támogatta. És igen, az év felénél A Lovasíjász nézettsége önmagában meghaladta az összes többi, Filmalap által támogatott filmnek a nézettségét, összeadva is.
De van jó pár olyan óriási bukás, amelyért úgy gondolom, akár szakmai, de akár politikai felelősségnek a vállalása is, akár politikai és szakmai felelősségnek a vállalása is felmerül. Például a Filmalap támogatta a már említett Veszettek című filmet 790 millió forinttal, és ennek a nézőszáma olyan 15 ezer körül van; Az éjszakám a nappalod című filmet 289 millió forinttal, ez 4 ezer nézőt vonzott; 209 millió forinttal a Parkoló című filmet, ez 2,5 ezer nézőt; a Délibáb című filmet 2 ezren nézték meg, és ezt 350 millió forinttal támogatta a Magyar Nemzeti Filmalap.
Hogy milyen témákban készülnek el a Filmalap által támogatott filmek, az, úgy gondolom, szintén egy nagyon tanulságos áttekintésre ad nekünk lehetőséget.
Amikor 2010-ben a Fidesz megnyerte kétharmados többséggel a választást, akkor, úgy gondolom, a filmes szakmának a nemzeti elkötelezettségű része óriási várakozásokkal tekintett az irányba, hogy újra készülnek majd nagyszabású magyar történelmi filmek. Az államtitkár úr elmondta, hogy több mint 70 filmet támogatott már a Filmalap a fennállása óta, de ezek közül nem tudunk olyan történelmi filmet említeni, amely a magyarság dicső időszakait mutatná be. Ezzel szemben a homoszexualitást feldolgozó témában több mint három filmet támogattak, a II. világháború utolsó éveiről, a holokausztról készült filmek közül hatot is támogattak, és egyébként menekülteknek az életéről is támogatta a Filmalap állami pénzből film elkészítését; de például a forgatókönyv-bíráló bizottság egyik tagja a Munkácsy életéről szóló filmre azt mondta, hogy Munkácsy Magyarországon senkit nem érdekel, és ezért nem támogatták az erre vonatkozó pályázatot. De a Mátyás király életéről szóló filmmel is pályáztak már, a fekete seregről, a kuruc korról is, és ezek egyikét sem támogatta a Magyar Nemzeti Filmalap, úgy, hogy eközben az általam említett módon folyik a támogatások kiosztása, tehát hat ember az a producerek közül, aki a támogatásoknak a felét megkapja.
A törvényjavaslatban van pár kétségkívül előremutató lépés, és van pár olyan dolog, amit elismerés illet. Ezeket a részeket tudjuk támogatni, például a statisztikákra vonatkozó részek, illetve olyan pontosító rendelkezések, amelyek nagyrészt inkább technikai jellegűek.
Néhány konkrét, a kodifikált szöveggel kapcsolatos észrevételt is tennék a törvényjavaslattal kapcsolatban. Egyrészt az artbizottságnak a működését, illetve az összetételét is átalakítja a javaslat. Önmagában emellett szólhatnak érvek, hogy erre szükség van, bár kicsit furcsa az az indokolás, hogy a Filmiroda nem tudta tartani a határidőket, és ezért teljesen át kell alakítani bizottságot. Ha önmagában ez az ok, államtitkár úr, hogy nem tudja tartani a határidőket, akkor vegyenek fel még egy munkatársat, és akkor majd tudja tartani a határidőt.
(10.20)
Értem, hogy át lehet alakítani az artbizottságot, csak ne ezzel indokolják, hogy nem tudják tartani határidőt, ezt meg lehet oldani máshogy is.
Az artbizottság elnökének teszi meg az NMHH egyik köztisztviselő munkatársát ez a javaslat, amellyel egyébként egyet is lehet érteni. Itt azt a kitételt alkalmazzák, hogy megfelelő végzettségű köztisztviselő munkatársról legyen szó. Ez egy kicsit pongyola megfogalmazás, államtitkár úr. A többi tagra vonatkozóan valamilyen filmszakmai vagy mozgóképtanári végzettség előírását teszik kötelezővé, itt pedig azt írják, hogy megfelelő végzettségű. Mi az, hogy megfelelő végzettségű, államtitkár úr? Ilyen nincsen. Vagy tegyék bele a konkrét végzettséget, vagy pedig a végzettséggel kapcsolatban ne tegyenek megkötéseket, ha már az NMHH egyik köztisztviselőjéről van szó, pláne, hogy ő is lesz az elnök.
A működéssel, illetve a besorolással kapcsolatban még egy apró változtatást szeretnék kiemelni, illetve átgondolásra az önök figyelmébe ajánlani. Ez az, hogy kizárólag magyar dialóglista benyújtásával lehet a besorolásra pályázni. Sokszor ez nem áll rendelkezésre, államtitkár úr, mert 30 nappal a megjelenés előtt kell benyújtani már az artkérelmet, és eddig az angol nyelvű dialóglista is elégséges volt. Úgy gondolom, hogy ez a szigorítás itt nem indokolt, hiszen lassíthatja ezeknek a filmeknek a besorolását, tehát ha az eddigi rendszert nem szigorítják, az egy kicsit rugalmasabbá teszi, teheti a rendszert.
A közterület-használati kérelem elutasítása ellen nincs helye fellebbezésnek. Ez egy nagyon érdekes jogi megoldás. Persze, lehetnek olyan döntések, például itt is a nyilvántartásba vétellel kapcsolatban, ahol egyébként nincsen helye fellebbezésnek, és az egy elfogadható dolog, mert teljesen tételesen fel van sorolva a törvényben, hogy melyek azok a dokumentumok, amelyeket be kell nyújtani ahhoz, hogy nyilvántartásba vegyenek akár filmforgalmazót, akár moziüzemeltetőt, és ott egyértelmű a helyzet, hogy ha valaki ezt nem nyújtja be, illetve a hiánypótlást követően sem teljesíti ezt, akkor nincs helye már fellebbezésnek. De egy közterület-használati kérelem esetében azért nem ennyire egyértelmű a szituáció, államtitkár úr. Úgy gondolom, indokolt lenne az, hogy itt a fellebbezés lehetőségét megteremtsék.
A képzési hozzájárulással kapcsolatban, erről már ejtettünk szót, és itt is elismerem, hogy szólhatnak érvek az önök megoldása mellett is, de az, hogy ebben az esetben az arányosság és a későbbi korrekció lehetősége szintén eltűnik, nem szolgálja azt, hogy a filmgyártók számára ez egy igazságosabb és arányosabb rendszer legyen. Persze, kiszámíthatóbb, mert nem lesz korrekció akkor sem, ha egyébként nem éri el a gyártási költség azt, amit előzetesen terveztek, de úgy gondolom, hogy ha ez megtörténik, ezt az arányosságot és a korrekció lehetőségét meg kellene tartani ezzel kapcsolatban is. Magával a törvényjavaslat kodifikált szövegével kapcsolatban ennyi észrevételem lenne.
Mindezek alapján és a Nemzeti Filmalap eddigi működése alapján a törvényjavaslatot ebben a formában nem tudjuk támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me