CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem az ön bátorítása miatt kértem szót, hanem azért, mert összevissza hordott az elmúlt 15 percben sok mindent, és erre kell reagálni. Sajnálom, hogy egy ilyen vitanapot arra használnak fel, hogy a saját maguk által kitalált ötleteket, lózungokat hangoztatják szinte mantraként úgy, ahogy azt egyébként máskor is teszik.
De egy-két dologra szeretnék reagálni. Például arra, hogy ön kétli és kétségbe vonja azokat az eredményeket, amiket a magyar társadalom elért az elmúlt hat évben. Továbbra is azt mondom, hogy azok az eredmények, azok a számok, amelyek ezeket az eredményeket igazolják, valósak, és az emberek a mindennapjaikban érzik ezt. Természetesen nem jutottunk el a végső célhoz, és nem biztos, hogy minden tökéletesen működik, de azt is látni kell, hogy egy folyamat egy bizonyos állomásán vagyunk, ez a folyamat pedig pozitív változásokat hoz, és pozitív lépéseket teszünk napról napra, hónapról hónapra, évről évre. Ez a lehetőségek legjobb kiaknázása és kihasználása során történik.
De hogy konkrét példát is mondjak a foglalkoztatás kapcsán; ön nagyon sokat foglalkozott azzal, hogy külföldről jönnek, nem külföldről jönnek ide munkavállalók, magyar munkavállalókra számítunk, vagy nem magyar munkavállalókra számítunk. Azért nyomtam gombot, mert ön Hollik képviselőtársamat csúsztatással - egy másik fogalom használatával - vádolta „bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű” szindrómával, és erre szeretném azt mondani, hogy amit ön Varga Mihály szavaként, mondataként idézett, az nem igaz. Soha nem mondta azt Varga Mihály miniszter úr, amit ön mondott. Ő azt mondta, hogy az üres álláshelyekre elsősorban, és abban az esetben, ha van, magyar munkavállalókat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha magyar munkavállalót nem találunk, akkor kell elgondolkozni más megoldáson. Ez a másik megoldás az, hogy például szomszédos országbeli, harmadik országbeli munkavállalókat kimondottan hiányszakmákban tudjanak alkalmazni. A hiányszakmákat viszont meghatároztuk, és ez azt eredményezte, kedves képviselőtársam, hogy az ön sugallatával ellentétben Magyarországon jelen pillanatban nem éri el ezen munkavállalók száma a 2 ezer főt, egyébként úgy, hogy van egy kvóta, amit már Czomba képviselőtársam is hangoztatott, évről évre, és évtizedek hosszában már, amelyik körülbelül 50 ezer körül mozog, de ezt a kvótát az utóbbi években nem használtuk ki. Tehát nem kell olyanokat mondani, amik nem valósak, nem tényeken alapulnak.
A minimálbért is kritizálta és összehasonlítgatta más országokkal. Jó lenne, ha reálisabb képet próbálna mutatni. Ugyanis nem az az érdekes, persze az is fontos, hogy euróra átváltva egy-egy minimálbér mennyit jelent. A vásárlóerő-paritásokat kell összehasonlítani, és ebben az esetben, ha csak a V4-eket nézzük, másodikak vagyunk a minimálbér tekintetében. Tehát önök valótlant állítanak, és nem azt mondják, ami az igazság, hanem mindig úgy igazítják a mondataikat, ahogy úgy gondolják, hogy önöknek jó. Ezért mondtam, hogy lózungot hangsúlyoznak és ismételgetnek, mint a mantrát.
Mit tett ez a kormányzat annak érdekében, hogy a családok könnyebben éljenek, hogy növekedjen a születésszám? Egyik pillanatról a másikra nem fog megváltozni a szülési kedv, azt segíteni kell intézkedésekkel. Néhányat hadd mondjak, tényleg csak kiragadva, az elmúlt időszak intézkedéseiből! A CSOK, a családi adókedvezmény, amiről ön is azt mondta, hogy jól működik és nagyon jónak tart, vagy a nászajándék, ami már két éven keresztül havi 5 ezer forintot ad az ifjú házasoknak - ez mind olyan segítség, amelyik a gyermekvállalást, a családalapítást és a család normális működését segíti elő. És majd a következő időszakban az eredményei várhatóan meglesznek, és a születések száma növekedni fog. Tehát ne vádoljanak olyannal bennünket, ami nem történt meg, mert a kormány nagyon komoly intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy a csökkenés megálljon, majd a csökkenés átváltson születésszám-növekedésbe.
Megkérném önöket arra, hogy egyedi esetekből ne általánosítsanak. Az, hogy valaki elmegy külföldre, még nem azt jelenti, hogy minden munkavállaló el akar menni külföldre dolgozni és időlegesen ott van. Én is tudok mondani példát. Épp a napokban találkoztam olyan fiatalokkal, és nem eggyel, hanem többel, akik két-három év külföldi munkavállalás után hazajönnek, mert itt akarnak családot alapítani, mert kitanulták a szakmát, mesterei lettek a szakmának, van közöttük olyan, aki most tette le a mestervizsgát, és Magyarországon fog körülbelül nyugati fizetésért elhelyezkedni, mert a szaktudását olyan tökélyre fejlesztette, amivel a piaci értéke az ő munkaerejének és az ő szaktudásának már értékelhető magasabb szinten a magyar piacon is. Gőgös képviselőtársamnak és másoknak is mondom, hogy nem lenne jó egyedi eseteket általánosítani, mert nem igaz az, hogy az egyedi eset általánosságban is igaz. Azt kell mondani, hogy az elmúlt időszakban a külföldi munkavállalás trendje megállt. Körülbelül azonos szinten van a visszaáramlás (Gőgös Zoltán: Mert a kőműves meg a burkoló télen visszajön!) és azoknak a száma, akik Nyugaton kipróbálják magukat és többet akarnak keresni.
De egy nagyon fontos dolgot mondanék még, hogy mi az oka többek között annak - s akkor én is hadd menjek egy példával előre -, hogy néhányan külföldön munkát vállaltak a fiatalok és az idősebbek közül. Elmondom, kedves szocialista képviselőtársaim. Például az, hogy az önök idejében, az önök politikájának eredményeképpen jó néhány embert rábeszéltek arra, hogy devizahitelbe vágják magukat, és ezt a devizahitelt nem tudták visszafizetni, és most azért vannak kint két-három évig, hogy azt a devizahitelt, amit önök felvetettek velük, vissza tudják fizetni. (Zaj az MSZP padsoraiban. - Harangozó Gábor István: És ki döntötte be a forintot, te szélhámos?!) Erre is tudok mondani példát. Jó néhány olyan ember van, aki visszafizette a devizahitelt, majd visszajött Magyarországra, és a továbbiakban itt folytatja az életét. Tehát nem azért ment ki, mert kint akart élni, hanem azért, hogy az önök által nehéz helyzetbe hozott emberek ebből a helyzetből ki tudjanak jönni, és utána itt tudjanak egy normális életet abban a közösségben élni, ahol születtek és ahol felnőttek. (Z. Kárpát Dániel: Budapesti albérletárak?)
Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan kérdésre, ami nehezen megválaszolható, mert a piac szabályoz sok mindent, nehéz választ adni. De azok az intézkedések, amiket az elmúlt időszakban hoztunk, ezeket a kérdéseket mindenképpen meg fogják oldani. Olyan kérdéseket feltenni, amikre ön sem tudja a választ, nagyon-nagyon könnyű, csak az a felelőtlenség fogalmaztatja meg önnel a kérdést, hogy nincs abban a helyzetben, hogy önön számon lehessen kérni bármit is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
