DR. VARGA LÁSZLÓ,
DR. VARGA LÁSZLÓ,
DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Én ott folytatnám, ahol az előttem szóló abbahagyta, abban a reményben, hogy talán lesz értelme ennek a vitanapnak és bizonyos kérdésekben talán egyet is érthetünk, bár én a különbségtételekkel kezdeném. De abban a megnyilatkozásban egyetértettem, hogy a borsodi ember ott szeretne dolgozni, ahol él.
(16.40)
Én is egy borsodi egyéni körzetnek vagyok az országgyűlési képviselője, Miskolcnak és még öt településnek, és azt látom, hogy rengeteg ember szeretne boldogulni a környéken, és nagyon sokan kényszerülnek arra, hogy elhagyják ezt a vidéket, mert nem tudnak megfelelően elhelyezkedni és megfelelő állásban dolgozni.
Önök szavakban meghirdették a munkaalapú társadalmat, változást ígértek ezeknek az embereknek, azonban tettekben tettek olyan lépéseket, amik még ezt sem szolgálták. Rugalmas munkaerőpiacról beszéltek - megváltoztatták a munka törvénykönyvét kormányzásuk elején, rugalmasan kizsákmányolhatóvá tették a magyar munkavállalókat. Emlékszünk a munka törvénykönyve elfogadásának körülményeire, az éjszakába nyúló, nyilvánosság elől elrejtett vitákra. Azt hiszem és azt látom, hogy több százezer magyar munkavállaló láthatja már, hogy mennyire kiszolgáltatott azoknak a multicégeknek adott esetben, amelyeknél dolgozik, és látják azt, hogy ebben a kiszolgáltatottságban sokszor bizony milyen vállalhatatlanul alacsony bérezésért kénytelenek ők dolgozni.
Európa-szerte azt látjuk, és itt az államtitkár úr - helyesen egyébként - arról beszélt az expozéjában, hogy Európa-szerte látható folyamatról van szó, csökken a szakképzett munkaerő, a rendelkezésre álló szakképzett munkaerőnek demográfiai okai vannak, és sok összetett társadalmi folyamat - így van ez Magyarországon is. Ezek a folyamatok láthatók: a nagyfokú elvándorlás és a szakképzett munkaerő hiánya. Európában és a visegrádi államokban azonban az elmúlt években láthatóan reagáltak erre a folyamatra, nagyarányú, nagyfokú béremeléseket láthattunk, nagyfokú fizetésemelést láthattunk. Ezekben az országokban a hozzáadott érték növelésével, a termelékenység javításával kívántak versenyezni, míg Magyarországon láthatjuk az oktatásban a problémás folyamatokat, a tankötelezettség korhatárának leszállítását, a szakképzési rendszer egyelőre szétverésnek látszó átalakítását; látjuk azokat a szolgáltatásbéli problémákat is, amelyeket adott esetben az egészségügyben is láthatnak a munkavállalók.
Van egy európai folyamat tehát, egy nyitott Európában, ahol a munkaerő szabadon áramlik, a legversenyképesebb magyar munkavállalók bizony százezrével vállalnak külföldön munkát. Erre nem alakult ki válasz egyelőre. Önök állítottak olyanokat még a ’10-es évek elején, hogy kiváló versenyképességi pozíció az Magyarországnak, hogy itt alacsony a munkaerő ára. Ez dőlt meg ezekre a hónapokra, ez a helyzet.
A magyar gazdaság növekedési kilátásait veszélyezteti ez a szakképzettmunkaerőhiány, komoly összeomlás fenyeget, ha nem fizeti meg Magyarország a munkavállalókat. Nyilván ezen változtatni kell, a fizetésemelést javasoljuk évek óta mi is, önök azonban úgy ítélik meg, hogy egy kényszer hatására értek ide. És mindez a kényszer úgy érte Magyarországot, hogy közben önök egy munkaalapú társadalmat kívántak építeni, vagy erről beszéltek inkább, és nem tudásalapú társadalmat, amire igazán szükség volna ahhoz, hogy a jövő munkavállalói tudjanak alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz, a felnövekvő magyar generációk bizony boldogabban és jobban tudjanak élni ebben a hazában.
2016. júliusi nettó átlagkereseteket mondok itt gyorsan a felszólalásomban: Magyarországon 551 euró, Szlovákiában 708 euró, Csehországban 793 euró, Lengyelországban 723 euró, Ausztriában 2009 euró. Látszik tehát, hogy nemcsak Ausztria van előttünk fényévekkel, sokszorosát keresi átlagkeresetben egy munkavállaló - hogy is tudnánk visszatartani azokat a munkavállalókat, akik adott esetben egészségügyi szakemberként, vendéglátásban dolgozóként vagy építőiparban dolgozóként ott kívánnak dolgozni? -, hanem bizony a visegrádi országoktól is növekszik folyamatosan a lemaradásunk.
Hat évig tehát aludtak ebben a kérdésben. Érdemi és meghatározó, a munkaerőpiaci folyamatokat átalakító fizetésemelésre nem került sor ebben az országban, nem csoda hát, hogy most kapkodnak, és hat év lemaradását próbálják egy hatévesnek mondott bérfelzárkóztatási programmal pótolni, amely természetesen ebben a formában csak mézesmadzag, nem más.
Tehát azt állítom, hogy csak akkor léptek, amikor a munkaerőhiány már nagyon komoly problémákat okozott, nem korábban, nem a munkavállalók érdekében elsősorban, hanem gazdasági okokból, és ilyen környezetben és a járulékcsökkentés mellett, például a társasági adó kapcsán hozott intézkedéseik kifejezetten a nagyvállalkozókat és a multicégeket támogatják, hiszen a 10 százalékos csökkentés őket érinti. Egy magyar kkv vagy egy kisvállalkozó nincs kisegítve azzal, hogy 1 százalékkal csökken a társasági adó, nagyon nehezen tudja majd kigazdálkodni egy kényszervállalkozó a minimálbért, ha nem csökkentenek további járulékokat.
Természetesen ezt a létválságot, ami Magyarországon kialakult, kezelni kell. Az MSZP-nek van egy négypontos javaslatcsomagja ennek a kezelésére. Én azt gondolom, hogy ebből a négyből három kifejezetten kapcsolódik ehhez a vitanaphoz, ezért ezeket elmondanám.
1. Legyen nettó százezer forint a minimálbér.
2. Térjünk vissza a korábbi nyugdíjemelési rendszerhez, mert az a nyugdíjemelés, amit ma kínálnak a nyugdíjasoknak, megalázóan alacsony.
3. Csökkentsék az energiaárakat, senki ne fizessen többet az energiáért, mint amennyibe az valójában kerül. Valóban történtek csökkentési intézkedések, de lényegesen alacsonyabb árakat indokolna a világpiaci árak összevetése. Tehát ha megnézzük, hogy mennyibe kerülnek az energiaárak nemzetközileg, akkor sokkal olcsóbb lehetne a magyar embereknek, és ne vessék össze az árakat korábbi időszakokkal, amikor a világpiaci árak jelentősen magasabbak voltak.
4. Folytatódjon az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése, hiszen az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése a legszegényebb, legnehezebb sorsú embereknek is segítene. Számtalan ilyen indítványunk volt az elmúlt időszakban, és természetesen a továbbiakban is lesz.
Azt kérjük, hogy ezt a négypontos javaslatcsomagot mint egy gyors és hatékony fellépést támogassák. Természetesen ez az első lépés, a továbbiakban azonban más fizetési kategóriákban is további fizetésemelésre van szükség.
Ezt kérjük tehát, hogy végre a magyar emberek hétköznapi problémáival foglalkozzanak, és ne a fideszes urizáló elitet szolgálják ki a továbbiakban. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban. - Közbeszólások a Fidesz soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
