MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Rendben. Köszönöm, elnök úr.
Illetve az elmúlt időszakban nemcsak a földprivatizációról beszélhetünk, hanem ezek együttes hatásáról, ami természetesen abban csúcsosodott ki, hogy nincs megbecsülve a magyar munkaerő, legfőképpen a munkabér tekintetében.
Ezekről, ahogy mondtam, már sok szó esett, én kicsit átlovagolnék éppen ezért inkább a szakiskolák helyzetére, mert a mezőgazdaságban tapasztalható munkaerőhiány azért szorosan összefügg ezzel a kérdéssel, hiszen ahogy megállapítottam, a mezőgazdaságban súlyos a szakemberhiány. A szakiskolák egyre kevesebb tanulót tudnak foglalkoztatni, egyre kevesebbet tudnak kiképezni, hiszen kevesen is jelentkeznek, és így kevesebben is helyezkednek el ezen a területen, az agráriumban. Itt néhány friss, tavalyi adatot említenék csak meg - a mezőgazdaság fejlődését, úgy gondolom, hogy ez már akadályozza is, amiről beszélünk -, 800 millió forint értékű gépberuházás valósult meg, és a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gazdálkodók négyötöde csupán gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik, felsőfokú mezőgazdasági gépész végzettsége 3 százalékuknak van. Tavaly a szakmai képzésben 84 ezer diák vett részt, és 4400 kezdett valamilyen mezőgazdasági szakiskolában, de csak negyedük tett sikeres vizsgát. Tehát amikor arról beszélünk, hogy a mezőgazdaságban munkaerőhiány van, akkor erre is ki kell térni bizony, hogy a tanulók mennyisége és a minősége is komoly kívánnivalót hagy maga után, és nyilvánvalóan egy olyan diák, aki nem végzi el megfelelően ezt a szakiskolát, és nem tud elhelyezkedni a szakmájában, nagyobb eséllyel kerül abba a helyzetbe, hogy nem tud itthon boldogulni ezen a területen.
Olyan sokkoló adatokat kapunk, hogy a mezőgazdaságból tízből már kilenc gazda jelezte, hogy szakemberhiánnyal küzd. És bizony, most már nemcsak a kertészetről, a szőlészetről és az állattartásról beszélünk, hanem a mezőgazdaság több más olyan ágazata is érintetté vált az elmúlt néhány évben, amelyek korábban még nem küzdöttek ilyen munkaerőhiánnyal. Nem lehet csodálkozni, ha Romániából és Ukrajnából próbálnak meg beszerezni olyan munkaerőt - gyakran feketén -, aki a hazainál jóval alacsonyabb bérért is elvállalja ugyanazt a munkát. Nem kell mondanom, hogy ez milyen további problémákat okozhat a közeljövőben.
Így, ha továbbra is azt vallják, amit egyébként kommunikációban folyamatosan hallunk a Ház falai között, hogy a magyar vidék felemelése mennyire fontos a kormányoldalnak, és hogy a magyar mezőgazdaság az a hazai gazdaság egyik mozgatórugója, egyik húzóágazata lehet, akkor, kérem, vegyék ezt a problémát is komolyan, és tegyünk lépéseket az irányba, hogy ez a brutális munkaerőhiány megszűnjön az ágazatban, mert így nemhogy előrelépés nem lesz, hanem az az 5 százalék alatti munkaerő, amely ma még a mezőgazdaságban dolgozik, az is rohamosan csökkenni fog, és eljutunk odáig, hogy egészen egyszerűen nem lesz, aki megművelje a földeket, nem lesz, aki ellássa az állatokat, nem lesz, aki leszedje a gyümölcsöt, amikor az szükséges.
Ezért ez az az ágazat, ahol szerintem a legsürgősebben meg kell ezeket a lépéseket tenni, tisztességes bért kell biztosítani ezeknek a családoknak, és akkor lehet azokat a nagyívű elképzeléseket, kormányzati terveket komolyan venni, amelyeket itt hétről hétre meghallgatunk a Ház falai között. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
