MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Van értelme végigvárni a vitát, mert az ember mindig új információkat kap, most éppen a Jobbik-frakciótól, hogy ők nem multiellenes párt. Azért az elmúlt évekből lehetne talán más állásfoglalásokat is említeni, bár szerintem ez egy jó irány, hiszen a kritika nélküli multiellenesség vagy az elvakult multiellenesség egészen biztosan nem a nemzet érdekét szolgálja.
Nagyon sok minden elhangzott ezen a mai vitanapon, igazából talán egy-két hangsúlyt szeretnék én magam is elhelyezni. Az egyik az, hogy sok esetben azt hallottam, láttam többször kormányzati szereplőktől a különböző számokat ismételve, hogy itt minden fantasztikus, minden jó, ilyen-olyan számok ezt-azt mutatják, én pedig azt gondolom, amiről államtitkár urak beszéltek, sok esetben játék a számokkal, és ha ezekről lecsupaszítjuk azokat a számokat, amivel valóban föl lehet úgymond tuningolni a foglalkoztatási adatokat vagy a munkanélküliségi adatokat… - mire gondolok?
Hogy csak egy példát mondjak, ha a közmunkások közül csak azokat számolnánk be a foglalkoztatásba, akik a közmunka után is el tudnak helyezkedni - ez nagyjából 10 százalék -, akkor az rögtön más eredményt adna. Vagy ha azt mondanánk, hogy akik elmennek külföldre, azokat is leszámítanánk, hiszen mondjuk, Nagy-Britannia teremti a munkahelyeket számukra, nem pedig Magyarország, akkor megint csak más eredményeket kapnának. És ha ezt egy tízéves távlatba helyeznénk, akkor azt lehet mondani, hogy az elmúlt tíz évben - mondjuk, a 2015-ös évvel zárva - nem túl sok minden történt a trendek tekintetében. Tehát úgymond az önök által hirdetett reformok azért kisebb hatékonyságot eredményeztek, vagy kevesebb eredményt mutatnának föl.
(23.00)
Én a magam részéről nem azok közé a képviselők közé tartozom, akik eleve azt mondják, hogy a közmunka az egy felesleges és rossz dolog. Szerintem a közmunka kimondottan jó kezdeményezés, a mi kormányunk idején is volt erre kezdeményezés, tehát magyarul: volt hasonló, ha nem is ugyanilyen, de hasonló program az akkori kormány időszakában is. Azért tartom fontosnak, mert azokat az embereket, akik kiesnek már hosszú távra a munka világából, azokat valamilyen formában vissza kell vezetni.
Tehát én egy hasznos eszköznek tartom általánosságban véve a közmunkaprogramot.
A gond az - és szerintem a kritikák többsége is talán erre koncentrált -, hogy nincs átlépés, tehát kicsi az az arány, kevés az a szám a közmunkások közül, akik át tudnak lépni a valós gazdasági munkaerőpiacra, tehát a valós munka világába, ez az egyik. A másik: vannak már jó példák természetesen, de alapvetően sokszor találkozunk azzal a problémával, hogy nem kimondottan értékteremtő az a munka, amit kell hogy végezzenek. Ma már egyre több foglalkoztatáspolitikával foglalkozó szakember, gazdasági szakember beszél arról, hogy van a közmunkának - mivel már ilyen nagy számot ért el, 200 ezer fölötti létszámról beszélünk - egyfajta kiszorító hatása is a munkaerőpiacon, ami miatt szerintem érdemes egy picit korrigálni vagy odafigyelni ezekre a dolgokra.
A másik, amiről biztosan többször volt szó, hogy valóban Magyarországon megjelenik a munkanélküliség vagy a valós álláshelyek hiánya mellett egy olyan probléma is, hogy ahogy itt többen mondták, megjelent a strukturális munkanélküliség is, tehát amikor vannak szabad álláshelyek, de van mellette munkanélküliség is. Tehát látszik, hogy az elvándorlás, bármennyire is akarja azt mondani a kormány, hogy ez nem játszik ebben szerepet, de szerepet játszik, illetőleg szerepet játszik az is, amelyre talán korábban államtitkár úr is utalt, hogy nem mindenhol találkozik a kereslet-kínálattal, tehát hogy nem olyan embereket képzünk, amit a munkaerőpiac fel tudna szívni, és azért ennek már vannak érezhető eredményei. Tehát befektetések maradnak el azért, mert nem találják meg a megfelelő számosságú, hozzáértő szakembert. Legutóbb éppen talán a Landrover volt, aki más ország mellett döntött, mert Magyarországon nem találta meg hosszú távon ilyen szempontból a számítását.
Tehát magyarul: ezzel a helyzettel valamit kezdeni kell, hiszen ugyan államtitkár úr - ha jól értettem az előbb a szavait - azt mondta, hogy Magyarország nem összeszerelő üzem, szerintem helyes volt az az állítás, aki azt mondta, hogy de, Magyarországot szerinte még mindig lehet összeszerelő üzemnek minősíteni. Természetesen biztos, hogy lehet még húsz másik vagy akár még több céget is említeni, ahogy államtitkár úr mondta, ami a jó példa, de alapvetően a kormányzati gazdaságpolitikából, a kormányzati intézkedésekből nem az rajzolódik ki, amiről sokan beszélnek, nevezetesen hogy egy magasabb hozzáadott értékű munkahelyteremtésre törekedne a kormány.
Arról nem is beszélve, hogy mennyire fenntarthatóak a gazdaságban ezek a munkahelyek, hiszen az látszik, hogy nemcsak új beruházások jönnek létre, nemcsak új cégek alakulnak, hanem bizony meg is szűnnek álláshelyek.
A Költségvetési bizottságban meghallgattuk Varga Mihály miniszter urat, és szerintem a miniszter egyébként egy korrekt felvezetést és előterjesztést tett, és ezért az oktatás mellett a másik oldal, ami a foglalkoztatáshoz erősen kötődik, a gazdaságpolitika. A miniszter két kihívást említett: az egyik a versenyképesség kérdése értelemszerűen, a másik pedig a növekedés és a befektetések kérdése. Ő maga is úgy azonosította ezeket a területeket, hogy bizony itt van mit tennie még Magyarországnak, hiszen a versenyképesség tekintetében a magasabb hozzáadott érték, a termelékenység, a hatékonyságnövelés, ha most a foglalkoztatásról beszélünk, akkor egészen biztosan még komoly fejlesztésre szorul.
Valóban, miniszter úrnak volt egy állítása, amit én túl optimistának tartok: a vita arról szólt, hogy vajon, amikor az EU-s források tekintetében kisebb intenzitás, kevesebb forrás áll majd rendelkezésünkre, akkor vajon, azt a gazdasági növekedést és azt a beruházást, amit jelenleg ezekből a forrásokból valósítanak meg a cégek, hiszen a külföldi működőtőke-beáramlás alacsony, a GDP-hez arányított mértékben ez 20 százalék környékén van, az előző években még alacsonyabb volt, ami pont a reprodukcióra elegendő csak. Tehát ebből kifolyólag, ha kiesnek ezek a források vagy kisebb források állnak a rendelkezésünkre, akkor nagy kérdés, hogy honnét tudjuk a gazdaság motorját jelentő forrásokat, beruházásokat biztosítani, amiből természetesen utána aztán fenntartható és reményeink szerint magasabb hozzáadott értéket produkáló munkahelyeket lehet teremteni.
Tehát magyarul: lesz még egy vitanapunk, ami az európai uniós forrásoknak a hatékonyságáról fog szólni, ha jól emlékszem, talán a következő héten vagy hétfőn, egészen biztosan, talán szerencsés volt ilyen szempontból a rendezés, hogy érdemes ezt a két vitanapot ilyen szempontból is összekötni. Tehát ha ezekről a kérdésekről beszélünk, akkor fontos hosszú távban gondolkodni, és ezeket a problémákat valószínűleg hosszú távon a közmunka nem fogja kiváltani. Éppen ezért egy kicsit hosszabb távban kell meghatározni a célokat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
