SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A miniszterelnök közelmúltbeli kijelentései után azt hittük, hogy a kormány, miután belátta, hogy rossz irányba kormányozta az országot, irányt változtat. Az elmúlt napok, hetek azonban megmutatták, hogy nem ez történik. A kormány nem állt a munkavállalók oldalára, egyszerűen csak rájött, hogy már nem nyerheti meg a lefelé tartó bérversenyt, ahogy Varga Mihály is mondta, már nem nálunk a legolcsóbb a munkaerő. A kormány tehát láthatólag fájó szívvel, de feladta a küzdelmet, hogy Európa legrosszabbul fizetett dolgozói legyenek a magyarok. (Cseresnyés Péter: Jaj, istenem, ilyen hülyeséget!) Ehelyett most másban akar első lenni, másban akar kedvező feltételeket teremteni a külföldi nagyvállalatoknak. A kormány úgy döntött, hogy beszáll a lefelé tartó adóversenybe, és adóparadicsomot csinál Magyarországból. (Dr. Szél Bernadett: Így van!)
A tegnap végződött bértárgyalások és a megszületett bérmegállapodás világosan megmutatták, hogy a kormánynak esze ágában sincs megoldást adni a kivándorlásra és a munkaerőhiányra, esze ágában sincs az alacsony bérekkel vagy adókkal és állami támogatásokkal idecsábított multik helyett a magas hozzáadott értékre és a hazai erőforrásokra, oktatásra, egészségre, zöldgazdaságra építeni a versenyképességet.
A bértárgyalások eredményeképpen a minimálbér nettója 11 ezer forinttal, 85 ezer forintra nő, azaz még jövőre sem éri el a létminimum egyébként 2015-ös 88 ezer forintos összegét, alatta marad. (Dr. Szél Bernadett: Így van!) Jövőre sem lehet megélni a 8 órában minimálbéren dolgozónak. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatói járulék csökkentését is figyelembe véve közel 15 ezer forinttal nő egy minimálbéres dolgozó teljes bérköltsége. És mivel a nagyvonalú társaságiadócsökkentés a mintegy félmillió vállalkozásból csak a legnagyobb 1200-at érinti, ezért a dolgozók 75 százalékát foglalkoztató kis- és középvállalkozások terhei jelentősen megnőnek. Nagyon sokan, mint ahogy ezt most már szakértők is jelzik, nagyon sok kis- és középvállalkozás ezt nem fogja tudni kigazdálkodni, és rajtuk sajnos ez az 1 százalékos nyereségadó-csökkenés nem fog segíteni.
Vagyis mindezek eredményeképpen nem kerül sor nagyarányú béremelésre, a minimálbér nem emelkedik a létminimum fölé jövőre sem. Ráadásul a minimálbér fölött nem növekszik automatikusan a bér, a munkáltatói járulékok csökkentése ugyanis a munkaadóknál csapódik le, így ők döntik el, hogy emelik-e a dolgozók bérét. De az a valószínűbb, hogy a járulékcsökkentésből próbálják majd fedezni a minimálbéres dolgozók nagyobb bérköltségét. A minimálbér és garantált bérminimum növelése ugyan a többi bérkategóriában is egy idő után felfelé nyomhatja a béreket, de ez akár több évig is elhúzódhat, amíg újabb tízezrek hagyják el az országot. Ez a bérmegállapodás tehát biztosan nem tudja megállítani az elvándorlást.
A versenyképesség nem növekszik, hiszen a kormány a munkaerő képzésébe való befektetés helyett megint a külföldi nagyvállalatoknak ad egy közel 150 milliárdos ajándékot. A társasági adó egykulcsossá tétele és 9 százalékra csökkentése csak annak az alig több mint ezer nagyvállalatnak kedvez, amelyek már eddig is sok támogatást tehettek zsebre. A kieső költségvetési bevételek forrást vonnak el az oktatástól, egészségügytől, vagyis azoktól a területektől, amik Magyarország hosszú távú fejlődésének alapjait jelentik, és amik valóban versenyképessé tudnák tenni a gazdaságot. A kis- és középvállalkozások pedig újabb versenyhátrányba kerülnek a már így is jelentős erőfölénnyel bíró külföldi nagyvállalatokkal szemben.
Az LMP szerint a bértárgyalások eleve rossz pályán mozogtak, a kormány szűkre szabta a mozgásteret. Ha igaz az, hogy a felek elmentek a falig, akkor azt is mondhatjuk, hogy a falat a kormány húzta fel. A tárgyalásoknak ugyanis nem arról kellett volna szólniuk, hogy a kisebbik vagy a nagyobbik rossz közül az egyiket választva kompenzálják a vállalkozásokat a béremelésért. Arról kellett volna beszélni, hogy hogyan lehetne egy olyan igazságos adórendszert létrehozni, ami nem adóztatja meg a létminimum alatti jövedelmeket, és amiben mindenki a teherbíró képessége szerint veszi ki a részét a közterhek viseléséből.
(21.10)
A mostani bérmegállapodás szerinti járulékcsökkentés százalékonként körülbelül 90 milliárd forint-jába fog kerülni a költségvetésnek, azaz 5 százalékpontos munkáltatóijárulék-csökkentés körülbelül 450 milliárd forintba. Ha ehhez hozzávesszük a körülbelül 145, 160, 170 milliárd forintos társaságiadó-kiesést, akkor azt láthatjuk, hogy ez több mint 600 milliárd forintos bevételkiesés lesz a költségvetésnek. Úgy gondoljuk, hogy ezt lehetett volna az igazságos többkulcsos adó bevezetésére is fordítani, és akkor többen nagyobb béremelésben részesülhettek volna úgy, hogy a kis- és középvállalkozások terhei nem emelkedtek volna.
Csak a többkulcsos adó mellett lehetett volna olyan béremelést is adni, ami a legkisebb bér szintjén és a magasabb bérkategóriákban is jelentősen emelte volna a béreket. Az LMP többkulcsos adórendszere és járulékcsökkentésre tett javaslata radikális adócsökkentést jelentett volna a most agyonadóztatott átlag- vagy az átlag alatti keresetűeknél, a munkáltatói helyett a munkavállalói járulékok csökkentése pedig automatikus béremelést jelentett volna a minimálbérek esetén is.
Tisztelt Ház! Az LMP 0-12-24 kulcsos progresszív adórendszert vezetne be. A minimálbér szintjéig adómentessé válna a bér, a munkavállalói járulékok pedig 6,5 százalékkal csökkennének. Ezt már elmondtuk néhányszor, de még nagyon sokszor el fogjuk mondani. Mindaddig mondjuk, amíg ezt nem fogják megérteni. Ez azt jelentené, hogy a minimálbér a jövő évi 15 százalék helyett a duplájával, 32 százalékra nőne, ami 11 ezer helyett 23 ezer forinttal emelné a nettó béreket. Az átlagbért keresők adója is csökkenne 15-ről 12 százalékra, ami a járulékcsökkentéssel együtt 37 ezer forintos nettó bérnövekedést jelentene. A sávos adózás jellegzetességei miatt pedig - azaz, hogy a magasabb kulcsok csak a jövedelem adott sávhatár fölötti részére vonatkoznak - az alacsonyabb kulcsok még a magasabb jövedelműeknél is hosszan éreztetnék a hatásukat. A kétszeres átlagbért keresők bére így 31 ezer forinttal emelkedne.
Nagyon remélem, hogy előbb-utóbb kormánypárti képviselőtársaim meg fogják érteni, hogy a sávos adózás és a többkulcsos személyi-jövedelemadórendszer bevezetése nem jelent többletadózást. Önök nagyon szeretik ezt emlegetni. Mi történik? Marad tehát az igazságtalan adórendszer, ami nemzetközi viszonylatban is az egyik legmagasabb adóval sújtja a munkát, miközben nemzetközi viszonylatban az egyik legalacsonyabb adóval sújtja a tőkét.
A társasági nyereségadó csökkentése tényleg adóparadicsommá teszi az országot, és ugyanazt a logikát követi, mint az egykulcsos személyi jövedelemadó. Úgy látjuk, hogy ez egy vérbeli neoliberális lépés, kiszolgáltatja az országot azoknak a transznacionális vállalatoknak, akik kijátsszák egymás ellen az országokat, hogy kevesebb adót fizethessenek, és megfosztja az országot fontos bevételektől, amiből a valódi versenyképességet lehetne fejleszteni.
Ez egy igazságtalan kormány, amely igazságtalanul adóztatja a magyar embereket és a hazai vállalkozásokat. Ha a kormányban lenne erő, akkor szakítana eddigi tévedéseivel, beismerné, hogy van olyan megoldás, ami helyrehozná az elmúlt évek és évtizedek hibáit. Ehhez szakítani kell azzal a neoliberális szemléletű gazdaságpolitikával, ami a munkát magasan, a tőkét alacsonyan adóztatja, ami nem befektet az ország hosszú távú fejlődését és felzárkózását jelentő oktatásba, képzésbe, egészségügybe, hanem elpazarolja az erőforrásokat. Minden ország, amelyik az elmúlt fél évszázadban jelentős felzárkózást hajtott végre, legyen az kelet-ázsiai, skandináv vagy más térségbeli, egy dolgot biztosan megtett: nagyon nagy mértékben emelte az oktatásra fordított kiadásait, és ebből időszakos válságok esetén sem engedett.
Úgy látjuk, a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetközi munkamegosztásba csak mint összeszerelő ország csatlakozzunk be, ahol az emberek alacsony bérekért dolgoznak a futószalag mellett. Ezt a stratégiát fel kell adni, az összeszerelő országnak nincs jövője. Át kell állni egy olyan fejlődési mo-dell-re, ami a magasabb bérekre és a tudásra alapoz. Ennek az eredményességét a skandináv államok már bizonyították. Meg kell kezdeni a váltást a külső függésből a saját erőforrások jobb kihasználására, a saját lábunkra kell állni az EU-pénzek és a multik exportja helyett, a jövő iparágaira és a kis- és középvállalkozásokra kell koncentrálni. Összeszerelő tevékenység helyett magas hozzáadott érték előállítására képes hazai kisvállalkozásokra kell építeni a versenyképességet. Ehhez a multik helyett a hazai vállalkozások számára kell kedvező környezetet, egyenlő feltételeket biztosítani, támogatni kell az innovációt és a kutatás-fejlesztést. Olyan vállalkozóbarát környezetet kell teremteni, ahol a tehetség és a munka révén juthat előre az ember és nem a kapcsolatokon keresztül. És igazságos adórendszerre van szükség, ami a kisebb vállalkozásoknak is kedvező és nem terheli túl a munkát. Úgy látjuk, hogy a közszférában is szükség van a nyolc éve elmaradt közalkalmazotti fizetésemelésre.
És végül szeretném még megemlíteni, hogy a jobb minőségű munkahelyek és magasabb bérek mellett megfizethető és elérhető lakhatási lehetőséget is biztosítani kell. (Dr. Szél Bernadett: Így van.) Fontos lenne ezért egy bérlakásprogram is. Az LMP a költségvetéshez adott be módosítót is, ami egy nagyszabású bérlakásprogramnak adná meg a kezdő lökést. Azt gondoljuk, hogy az LMP javaslatait a kormánynak figyelembe kellene venni, ha valóban irányt akar változtatni és azt akarja elérni, hogy megálljon a munkaerő elvándorlása Magyarországról. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
