SIMON RÓBERT BALÁZS
SIMON RÓBERT BALÁZS
SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Most már szerintem olyan másfél-két órával ezelőtt, talán éppen a Jobbik soraiból Volner János utalást tett arra, hogy vajon miért nem támogatják a multinacionális cégek béremelését a kormány részéről. Én azt gondolom, hogy ez nem a kormány feladata. De néhány adatot akkor, hogyha már így szóba került az Audi Hungária Motor Kft., hiszen Győr megyei jogú város parlamenti képviselője vagyok.
Jelen pillanatban az Audi Győrben 11 500 főt foglalkoztat, és egy friss adat alapján, ami 2016. VI. havi, ők nem úgy nézik a bérstatisztikát, hogy fizikai, illetve szellemi, hanem a termelésben direkt, illetve indirekt módon résztvevőknek a bére. Tehát a termelésben direkt módon résztvevőknek a bruttó átlagbére az Audi Hungária Motor Kft.-nél 408 ezer forint, az indirekt módon résztvevőknek a bére pedig bruttó 721 ezer forint, tehát a fehérgallérosoké.
Én azt gondolom, hogy nemcsak az Audi, hanem egyébként más autógyárak is az átlaghoz képest azért jelentősen jobban megfizetik az alkalmazottaikat. Erre jön még egyébként egy cafetéria, ami szintén nyilvános, ez 570 ezer forint/év, és bizonyos értelemben kedvezményes használtgépkocsi-vásárlás, utazási hozzájárulás, illetve iskolai, óvodai lehetőségek, hiszen az Audinak egy saját iskolája is működik Győrben.
Egy kicsit más téma. Czomba Sándor képviselő úr említette, hogy van 8 olyan megye ma Magyarországon, ahol a munkanélküliségi ráta 3 százalék alatt van, ezek között vezető helyen szerepel Győr-Moson-Sopron megye 2,2 százalékkal. Azonban hogy ha visszapörgetjük az idő kerekét egészen 2010-ig, akkor természetesen ez a ráta Győr-Moson-Sopron megyében sem 2,2 százalék volt, hanem valahol 7-8 százalék között, az országos adat pedig akkor a munkanélküliségi ráta tekintetében 12 százalék volt, ami aztán mostanra a legfrissebb adatok szerint 4,9 százalékra csökkent.
Hogy ha a foglalkoztatási arányt nézzük, Győr-Moson-Sopron megye esetében ez pillanatnyilag 69,4 százalék, ami 3 százalékponttal jobb az országos átlagnál, és hogyha a legfrissebb havi adatot nézzük, az pedig azt mutatja, hogy Győr-Moson-Sopron megyében a harmadik negyedévben a nyilvántartott álláskeresők száma 2,2 százalék, mint azt az imént is említettem, ami már gyakorlatilag a teljes foglalkoztatásnak felel meg.
Ebből kifolyólag aztán pillanatnyilag a legnagyobb kihívás a megyében, illetve a városban is a szakképzett munkaerő folyamatos biztosítása. Éppen ezért Varga Mihály miniszter úr nemrégiben a következőt nyilatkozta: „A magyar gazdaság ígéretes pályán áll, de új kihívásokkal kell megküzdenie.” A két új kihívás egyértelműen a bérfelzárkóztatás, amiről itt szó esett már, hiszen ez szükséges a versenyképesség javításához, és én azt gondolom, hogy a közterhek mérséklése, tehát az, hogy 25 százalékkal nő a garantált bérminimum, 15 százalékkal emelkedik a minimálbér, illetve 5 százalékponttal csökkennek a munkáltatói járulékok 2017-től, ez a bérfelzárkóztatás területén egy jelentős előrelépés.
A másik pedig, mint említettem, az oktatás, képzés átalakítása, ez pedig a szakemberek biztosítása miatt. És vajon milyen döntések, milyen intézkedések történtek az elmúlt időszakban ezen a területen? Ebből négyet emelnék most ki. Az egyik az, hogy átalakult a vizsgáztatás rendszere, átfogó, komplex vizsga került bevezetésre. A másik, hogy kiterjesztésre került a duális képzés, erről majd egy kicsit később egy kicsit hosszabban beszélek, illetve megvalósult a szakmunkásképzés reformja, illetve a negyedik pedig az, hogy 2015 szeptemberétől az első államilag támogatott szakképesítés megszerzése mellett a második szakképesítés megszerzése is ingyenessé vált. Ezzel a lehetőséggel egyébként már több mint tízezren éltek.
(20.10)
Ha valaki a legutóbbi tanévben fejezte be az általános iskolát, akkor a következő lehetőségek közül választhat a továbbtanulás esetében: a gimnázium, amit most itt nem részleteznék, esetleg egy másik alternatíva, a szakgimnázium, illetve a szakközépiskola.
A szakgimnázium szeptembertől 4+1 éves, ahol a szakmai érettségi végzettség egyben szakképesítést is nyújt, így a tanuló a középiskola befejezésével szakképzett munkaerővé válhat, a szakközépiskola pedig 3+2 éves, ahol a 3 éves szakmai képzést kétéves továbbtanulási lehetőség követi az érettségi megszerzéséhez. Ebben az iskolatípusban a tanuló dönt arról, hogy a 11. évfolyam befejezését követően bekapcsolódik a munka világába, vagy a 13. évfolyamot követően már érettségi végzettség és szakképesítés birtokában teszi ezt.
Ami még nagyon fontos és kiemelném, a felsőoktatásban egy koncepció alapján, ami 2014 decemberében került meghatározásra, célként került kitűzésre, hogy a felsőoktatási képzések és a gazdasági igények közötti összhang tovább erősödjön, a képzési tartalmak a hazai munkaerőpiac igényeinek megfelelően kerüljenek fejlesztésre.
Pillanatnyilag 24 felsőoktatási intézmény 46 duális képzése közül lehet választani, és több mint 500 gazdálkodó szervezet kötött az intézményekkel megállapodást. Egyébként a vállalati partnerek 58 százaléka kis- és középvállalkozás kategóriába tartozik. Tehát Európában már több országban sikeresen bizonyított az úgynevezett duális képzés a felsőoktatási és a gazdasági szektor hatékony együttműködésének megteremtésében. Ezeknél a képzéseknél az elméleti képzés a felsőoktatási intézményben, míg a gyakorlati képzés egy gazdálkodó szervezetnél folyik.
2010-ben került bevezetésre Magyarországon a duális képzés. Mint említettem, ebben a helyzetben, amiben Győr-Moson-Sopron megye és ezen belül Győr is van, nagyon fontos a duális képzés bevezetése, hiszen a szakképzett munkaerő folyamatos biztosításához nemcsak a középfokú végzettségűek, hanem a felsőfokú végzettségűek körében is fontos az, hogy azonnal a munkaerőpiacra tudjanak lépni. Köszönöm szépen, hogy megtiszteltek a figyelmükkel. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
