BECSÓ ZSOLT
BECSÓ ZSOLT
BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Lassan nem telik el úgy egy hét, hogy valamelyik ellenzéki párt ne jelentse be, hogy mit fog majd csinálni a választási győzelmüket követően. Persze, egyelőre viszonylag messze vannak a választások, és a jelenlegi felmérések sem az ellenzék győzelmi esélyeit vetítik előre, de ez nem zavarja az ellenzéki pártok képviselőit, sulykolják a maguk igazát, miközben megpróbálják lejáratni a kormánypártok képviselőit mindenféle előrángatott ügyekkel. Eleve abszurd, amikor a lejáratás és számonkérés az MSZP vagy a DK oldaláról érkezik, hiszen volt alkalmunk megismerni módszereiket, nyolcéves országromboló és patyolattisztának egyáltalán nem mondható tevékenységüket.
(18.30)
Azonban annak is van egy diszkrét bája, amikor a Jobbik részéről fogalmazódnak meg az MSZP-hez vagy a DK-hoz hasonló megjegyzések, megbélyegzések. Olvashattuk jobbikos politikustól, ez talán most a vitában is megerősítést kapott, hogy az előző és a mostani ciklus kapcsán is az a tapasztalatuk, hogy az európai uniós pénzek felhasználása továbbra is a korrupció melegágyát jelenti Magyarországon. (Szilágyi György: Így van!)
Jelenthetné persze a gazdasági növekedés megindítását, kreatív vállalkozói ötletek megvalósulását, munkahelyteremtést, innovációt, településeink fejlődését, térségeink gyarapodását, de a Jobbik egészen másra fókuszál, ha európai uniós pénzekről van szó, miközben először talán a saját házuk táján kellene söprögetni, ugyanis van mit söprögetni. Én a nagyon sok ügyből egyetlenegy ügyet szeretnék most kiemelni, talán a legnagyobb port felverő ügyet, ami Kovács Bélához kötődik. (Derültség a Jobbik soraiban.)
A kémügy nyilvánosságra kerüléséig a politikus nevét jóformán senki nem ismerte az országban, ami persze nem meglepő, hiszen nem ő volt a Jobbik kampányarca, interjúkat nem nagyon adott, nyilvánosságot nem nagyon vállalt. Bár szürke, de nem jelentéktelen politikusa a pártnak. Magyarországra történő visszatérése után rövidesen belépett a Jobbikba, megalakította a párt külügyi bizottságát, és a Jobbik által alapított Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének kincstárnokaként is működött.
2014 májusában került nyilvánosságra a hír, hogy a Legfőbb Ügyészség az Európai Unió intézménye ellen, Oroszország javára folytatott kémkedés gyanúja miatt Brüsszelnél kezdeményezte Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A politikus ellen 2014 áprilisának elején az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést. Ha kiderül, hogy igazak a gyanúsítások, és Kovács tényleg az oroszoknak dolgozott, akkor akár nyolc év börtönbüntetést is kaphat. Bár szürke, de nem fukar politikusa Kovács Béla a pártnak.
Az Állami Számvevőszék a Jobbik 2009-2010-es gazdálkodásáról szóló jelentésének talán legérdekesebb megállapítása a tagdíjakra vonatkozott. A bizony-latok szerint 2009-ben a tagdíjak 98,6 százaléka, 2010-ben 93,6 százaléka egy tagtól származott. Ez azt jelenti, hogy 2009-ben 3,7 millió, 2010-ben pedig több mint 8 millió forintot egyetlen személy, egyetlen párttag vitt a Jobbikba. Utóbbi esetben tudható, hogy ez a magánszemély a kémkedéssel vádolt Kovács Béla volt. Kovács bőkezű támogatását még Vona Gábor is elismerte.
2016 szeptemberében újabb indítványt tett a legfőbb ügyész az Európai Parlament elnökének Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. A politikust kémkedés mellett jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával is meggyanúsították. A Központi Nyomozó Főügyészség 2017 januárjáig hosszabbította meg a Kovács Béla elleni, kémkedés gyanújával elrendelt nyomozás határidejét. Összefoglalva, visszatérve az eredeti kiindulási ponthoz, söprögetés ide vagy oda, de egyértelműen kijelenthetjük, hogy a magyar emberek brüsszeli képviseletét sem bízhatjuk a Jobbikra.
És ha megengedik, akkor a konstruktivitás jegyében áttérnék Nógrád megyei kérdésekre, mert talán ez közelebb áll… (Közbekiáltások a Jobbik soraiból, köztük Szilágyi György: Így már értem!) A konstruktivitás jegyében. Elnézést, de a témához kapcsolódott mindaz, amit eddig is elmondtam. (Derültség, közbeszólások a Jobbik soraiban.) Tehát folytatnám, amit elkezdtem.
Nógrád megye hazánk egyik leghátrányosabb helyzetű megyéje, viszont nagy a munkanélküliség, kevés a jól működő, prosperáló cég a megyében, országosan a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP, és még mindig sokan keresnek boldogulást külföldön vagy fejlettebb térségekben. A rendszerváltást követően szinte minden ciklusban volt olyan kormányzati döntés, amely próbálta segíteni a megyét, támogatta a felzárkóztatási folyamat megindítását. Voltak kedvezőbb periódusok, és voltak lehangoló időszakok a megye életében.
Bizakodásra okot adó, örömteli időszak volt 1997 és 2004 között, amikor is kiemelt támogatást kapott megyénk, ipari parkok jöttek létre, jelentős zöldmezős beruházások valósultak meg, munka-he-lyek létesültek. Sajnos, a 2004-et követő hat év már nem a felzárkózás folytatásáról, hanem a leszakadásról, a leépülésről szólt. 2010 adta meg az esélyt, hogy újra bátrabban tervezzünk, és sikeresen végigvigyük, majd lezárjuk a 2007-2013-as fejlesztési ciklust.
Az előző hétéves európai uniós fejlesztési ciklusban néhány évnyi helybenjárást követően 2011-től gyorsultak fel az események, nyíltak meg nagyobb számban a pályázatok, és került felgyorsításra a rendszer. Az uniós források hatékony felhasználásának köszönhetően felgyorsult a 21-es út négysávosítási programja, megújultak városaink, jelentős árvízvédelmi, turisztikai, településfejlesztési projektek valósultak meg. Magyarán, megkezdődött Nógrád megye gazdasági felzárkóztatása, melynek folytatása kulcskérdés volt.
Ezért is örömteli, hogy a 2014-2020-as fejlesztési időszakhoz kapcsolódóan eddig nem tapasztalt figyelmet és támogatást kaptunk. A terület- és településfejlesztési operatív program keretén belül ugyanis Nógrád megye 41 milliárd 130 millió forint, Salgótarján megyei jogi város pedig 9 milliárd 200 millió forint indikatív fejlesztési támogatást kapott. A megyének és a megyeszékhelynek megítélt támogatás fajlagosan a legtöbb a többi megyéhez vagy megyei jogú városhoz képest. Ehhez fog kapcsolódni a „Modern városok” program keretében a Salgótarján megyei jogú várossal történő megállapodás is, amely több fontos program megvalósulását fogja elősegíteni, bízunk benne, hogy a következő év elején ez realizálódni fog.
Összességében elmondhatjuk, hogy valódi és kézzelfogható segítséget kaptunk, kapunk a kormányzattól, forrásvesztéssel pedig egyáltalán nem kell számolnunk szűkebb hazámban sem. Néhány fontos adatot megosztanék még a tisztelt képviselőtársaimmal. Jelenleg az összes megyei forrás körülbelül 75 százaléka van megnyitva. Csak szeretném jelezni, hogy a 2007-2013-as fejlesztési ciklusban regionális szinten jóval kevesebb forrás volt megnyitva. Hozzáteszem, hogy 2011-2012 magasságában gyorsultak fel a folyamatok, kerültek nagyobb számban megnyitásra források. Jelenleg Nógrád megyében 17 felhívás jelent meg, és körülbelül 300 darab beérkezett támogatási kérelmet kell feldolgozni.
Elmondhatjuk, hogy nincs olyan forrásigény, legyen szó ipari terület kialakításáról, épület-energetikai fejlesztésről vagy foglalkoztatási paktumról, amely teljes egészében nem kerül majd felhasználásra. Természetesen számítunk a TOP forrásai mellett a kormányzat egyéb irányú támogatására is. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
