CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Engedje meg, hogy több képviselőnek is válaszoljak a kérdésére. Gúr képviselő úr hiányolta a számot, de azóta kiderítettem, hogy 120 ezer az a szám, ami részben kötődik az európai uniós fejlesztésekből megvalósult projektekhez. Nem felejtettem el, csak ennyi idő volt, amíg össze tudtam szedni.
Szabolcs Attila képviselő úr felvetette a közbeszerzési törvény módosítását, illetve hogy az hogyan járul hozzá ahhoz, hogy minél több magyar kis- és középvállalkozás részt tudjon venni ezekben a beruházásokban. Háromféleképpen tud; egyrészt úgy, hogy a közbeszerzési törvény az ajánlatkérőnek, tehát cégnek, önkormányzatnak kötelezővé teszi, hogy a belépési kritériumokat a lehető legalacsonyabbra szorítsa, függetlenül attól, hogy európai uniós eljárásrendről beszélünk vagy hazai költségből, kevesebb pénzügyi referenciával és alacsonyabb szintű műszaki referenciával is be lehet lépni. Minél alacsonyabb a referenciaszint, annál több magyar vállalkozás tud részt venni. Azt az egyensúlyi pontot kell megtalálni a rendszerben, hogy úgy tudjuk ezt a szintet csökkenteni, hogy az nem megy a minőség rovására, de a hazai szereplőket az uniós versenyjogi szabályok között pozicionálja.
Vantara képviselő úr szóba hozta a „Modern városok” programot. Mondtam, hogy ez csak részben kötődik az európai uniós forrásokhoz. De mindenképpen fontos azt elmondani, hogy a „Modern városok” program egy kiegészítő programja a területfejlesztési operatív programnak. Olyan nem volt még Magyarország rendszerváltás utáni történetében, hogy egy kormányzat ne csak beszéljen arról, hogy jelentős pénzügyi segítséget nyújt, hanem tegyen is arról, hogy valóban komoly pénzügyi segítséget nyújtson a vidék Magyarországának. A területfejlesztési operatív program tekintetében mind a 19 megye, mind a 23 megyei jogú város kapott ilyen pluszforrás-lehetőséget, ezt egészítette ki a „Modern városok” program.
Az volt a célunk, hogy három feltételrendszert tudjunk megteremteni. Először: legyen munkahely ezekben a városokban; mitől lesz ott valóban piaci, az elsődleges munkaerőpiac által megteremtett munkahely. Kettő: ha van munka, akkor van minden. Hogyan tudják az ott élő emberek a szabadidejüket értelmesen, tartalmasan eltölteni? Erről szólnak például a kulturális és sportberuházások. Három: milyen típusú állami szolgáltatásokat, milyen minőségben tudunk nyújtani? Magyarország akkor lesz egy valóban jól prosperáló ország, ha a főváros ellátási minősége és a vidék ellátási minősége azonos mértékben jó színvonalú. A „Modern városok” program és a több forrás ezt a feltételrendszert szolgálják.
Abban a vitában nem rendelkezem pontos számmal, amit képviselő úr kérdezett, hogy mennyi jut vissza, de biztos vagyok benne, hogy tíz százalékokkal magasabb annál, mint amennyinek optimálisan vissza kellene jutni ezekhez a cégekhez. Mert azt valóban láttuk, hogy ha Magyarországon egy kisvállalkozás kap arra pénzt, hogy mondjuk, gépeket vásároljon, ezeknek a gépeknek a jelentős része akkor is a német iparvállalatokhoz megy vissza, ha ezek az iparvállalatok önmaguk nem pályázhatnak. De a sor végén mégis ők a haszonélvezők. Akkor is ez van, ha egy vállalkozás egy gépbeszerzést követően magasabb volumenű termelést tud biztosítani, több bevételt tud realizálni. Ebből egyrészt a magyar államkassza is jobban részesül, hiszen több adót fizetnek neki, de a másik oldalon ezek a többletbevételek is többlet-importkeresletet generálnak. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
