MANNINGER JENŐ
MANNINGER JENŐ
MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy elsősorban gazdaságfejlesztési szempontból beszéljek az uniós forrásokról. Itt elhangzott az - és ez a lényeg -, hogy a 2007-2013-as fejlesztési ciklusban csak a források 16-17 százaléka ment el gazdaságfejlesztésre, míg a terv szerint 60 százalék lesz ebben a ciklusban a gazdaságfejlesztéssel összefüggő uniós források része. Nyilvánvaló, hogy versenyképességünk szempontjából kulcsfontosságú, hogy mennyiben tudjuk felhasználni az uniós forrásokat a magyar munkahelyteremtő vállalkozások beruházásaira.
Elhangzott az is, hogy nem kellően tervezett az uniós források megpályáztatása, elköltése. Én azt gondolom, hogy itt a kormányzat képviselői eléggé egyértelműen elmondták, és eléggé egyértelműen elmondták azt is, hogy mik a változások az előző uniós ciklushoz képest. Az ok teljesen nyilvánvaló: az előző uniós ciklusban 2011 után kellett felgyorsítani az uniós források lehívását ahhoz, hogy a rendelkezésre álló keretet sikerüljön lehívni, amely így, azt lehet mondani, teljes egészében egyedülálló siker, hogy megvalósult, így valóban nagymértékben az utolsó évekre maradt a források lehívása.
Ebben az uniós ciklusban az a különbség, hogy előbb szándékozik a kormány kiírni és megítélni a támogatásokat, illetve kifizetni, természetesen itt is az uniós programok elfogadása után, a brüsszeli egyeztetések miatt például a GINOP is csak 2015 februárjában lett elfogadva. De láthatjuk, hogy ha összehasonlítjuk az előző ciklus adataival, a meghirdetés akkor 62 százalékon állt, most 75 százalékon, a megítélt támogatások 24 százalékon álltak, most 41 százalékon, a kifizetett összegek 3 százalékon álltak, most 11 százalékon állnak. S ha az idei évet nézzük, akkor is láthatjuk, hogy jelentős javulás történt. 2017 végéig tervezi a kormányzat, hogy gyakorlatilag az összes pályázatot kiírja és meghirdesse.
Itt elhangzott az is, hogy túl sok a kiemelt projekt és kevesebb a pályázati rendszer. Az tudható, valóban, az Uniónak is van ilyen feltétele, és tárgyalások is folynak ebben az ügyben, én mint parlamenti képviselő, aki mint önkormányzati vezető is foglalkoztam az uniós pályázatokkal, ezt kell mondjam, ez nem ilyen egyértelmű, és nagyon sok szempontot lehet figyelembe venni. Először is, amikor az uniós pénzeket a közszféra használja fel, tehát nem a vállalkozók, hanem kifejezetten a kormányzat, az önkormányzat, a pályázat eléggé formális, és nem biztos, hogy a hatékonyságot szolgálja. Nagyon sokszor láthattuk az előző ciklusban, hogy a pályázati szakértők által felállított pontrendszerek nem feltétlenül hozták a legjobb eredményt.
(17.00)
Ezek a sokszor ismertetett példák is, egyedi esetek is ilyen pályázati elbírálásnak az eredményei lettek időnként, amelyben másodlagos szempontok értékelődtek fel, és sikerült úgy kihozni pályázatokat egyértelműen, és közben az igazi kormányzati és az operatív céljai meg másodlagosak lettek. Tehát azt gondolom, hogy ezt a vitát le kell folytatni, és kétségtelen, hogy kívülről nézve a pályázati eljárás átláthatóbbnak tűnik, de mondom, a hatékonyságot illetően ez már kérdéses.
Ami a legfontosabb viszont, és ezt a GINOP programmal kapcsolatban kell elmondanom, hogy nyilvánvaló, tudjuk, hogy ma már nemcsak egyszerűen a munkahelyek teremtése a fontos, hanem kifejezetten a kvalifikált munkahelyek megteremtése a fontos a pályázatok segítségével. És itt rendkívül jelentős a GINOP programban egyrészt a kkv-knál a versenyképesség növelése, a teljes összeg 17 százalékát fedi le, a K+F+innovációs szektor a teljes összeg 19 százalékát, és az IKT-ra, az információs és kommunikációs technológiára is a teljes összeg 5 százaléka jut. Tehát azt lehet mondani, hogy kiemeltek azok a területek, amelyek a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítésére szolgálnak. És ez rendkívül fontos, mert ezek lesznek azok a területek, ahol valóban Magyarország versenyképességét elsősorban lehet növelni. Tehát igenis az uniós forrásoknak jelentős szerepe van versenyképességünk növelésében, különösen, hogy amikor majd nem lesznek vagy kevésbé lesznek uniós források, akkor ezeket fenntarthassuk.
Láthatjuk, hogy a GINOP-forráson belül már csak 4 százalék a turizmus szerepe. Én azt gondolom, hogy ez nem eltúlzott, és nagyon sokszor a közélet szereplői többet szeretnének. 9,8 százalék a GDP-ben a turizmus aránya, tehát egy 4 százalékos fejlesztés, azt gondolom, mértéktartó, de igen fontos. Itt lehetett látni olyan ellentmondásokat, pont az MSZP képviselői tették szóvá, az őáltaluk meghirdetett tervekben voltak egyébként azok az ellentmondások, amelyek például Zala megyében is a Gelsével kapcsolatos fejlesztésekhez vezetnek, amelyek mai eredménye egy bezárt fürdő. Tehát egyébként jobb lenne, ha ők a saját hibáikat elemeznék. Mi is kielemeztük az ő hibáikat, és gondolom, hogy az új fejlesztések már ezeket is tartalmazzák. Természetesen bizonyos térségeknek nagyon fontos ez a 4 százalék is, amit a turizmus felhasználhat. De nem ez a legfontosabb, hanem - mint láthattuk - a kutatás-fejlesztés és az informatikai fejlesztések.
Nagyon fontosak ebben a sorban az egyetemi fejlesztések. Azt lehet mondani, hogy a magyar egyetemek versenyképessége, kutatások szempontjából is döntő jelentőségűek az uniós pályázatok. Most is folynak ilyen pályázatok, és rendkívül jó, hogy most például egy 15,4 milliárdos keret előkészítése zajlik. 12 egyetem, a nagy egyetemek mellett, meg kell említenem, térségem egyeteme, a Pannon Egyetem Georgikon Kara is pályázhat, és remélhetőleg el is nyer milliárdos nagyságrendű pályázatokat, amelyek rendkívül fontosak a térségek számára, hogy a magasabb képzettséget igénylő munkahelyeket is meg tudjuk teremteni.
Mindenképpen meg kell még itt említenem, habár a válaszokban már szóba került, de még egyetlenegy kérdést engedjenek meg, hogy természetesen, azt gondolom, a parlamenti képviselők is nagyon szeretnék, hogyha kisebb településeknek több uniós forrás jutna, például az alsóbb rendű utak fejlesztésére. Sajnos ez kifejezetten az uniós célkitűzések miatt nem valósulhatott meg olyan formában, ahogy szerintünk is jó lenne. Azt hiszem, leginkább a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium örülhetne, ha ezt megvalósíthatta volna. De én azt gondolom, hogy az LMP-nek tudni kellene, hogy pontosan az Unió célkitűzése, hogy elsősorban a zöldközlekedést, tehát a vasutat támogatja, és a közútnál pedig csak a nemzetközi hálózatfejlesztési részeket. Tehát az alsóbb rendű utak fejlesztésére maradnak a hazai források.
Tehát azt lehet mondani, hogy megvan a forgatókönyv, megvan az uniós programoknak a kifizetési ütemezése, megvannak a célok, és valóban, majd láthatjuk, az a cél, hogy 2017 végére a többsége ki legyen írva, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy körülbelül 2020-ra le is lehet kötni és el is lehet költeni ezeket a forrásokat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
