RIZ GÁBOR

Full text search

RIZ GÁBOR
RIZ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy ország állapotát az is meghatározza, hogy a vérkeringése milyen. Az egyik legfontosabb mércéje ennek, hogy a közúthálózat és a vasúthálózat fejlettsége európai vagy esetleg az európaitól elmaradó. Engedjenek meg néhány gondolatban egy visszatérést a korábbi időszakra! Az idei fejlesztési időszak megalapozó tanulmánya bemutat néhány olyan fontos adatot, ami mértékadó lehet az utak állapotára vonatkozóan például.
A nagy forgalmú főútjaink túlhasznált állapotban nagyjából 228 kilométeren leledzenek, és 6640 kilométeren pedig normál állapotúak. Viszont a kis forgalmú mellékútjaink 6632 kilométeren túlhasználtak, és 12 079 kilométeren pedig normál állapotúak. Ez azért fontos, mert a vidéken élők számára ugyanolyan fontos a munkába járás, ugyanolyan fontos az iskola, óvoda, munkahely megközelítése, mint ahogyan a fővárosban és az agglomerációjában élő emberek számára. Ezért messze nem közömbös, hogy ebben a fejlesztési időszakban mennyi és milyen forrás valósul meg vagy társul az idei fejlesztési elképzelésekhez.
(20.40)
Nézzük a 2000-es állapotot! A 2000. évben mindössze 456 kilométer volt az a gyorsforgalmi vagy gyorsforgalmi jellemzőkkel rendelkező úthálózat, főúthálózat, amely mindössze az osztrák határig nyúlt. A 2001-2015 között két uniós fejlesztési ciklusban megvalósult gyorsforgalmi útszakasz fejlesztési hossza már 946 kilométer volt, amely az érintett megyeszékhelyek számát tekintve hatot jelentett, az országhatár elérése szempontjából a horvát, szlovén, román és a szerb elérhetőséget is biztosította. Ebben az időszakban mintegy 2477 milliárd forint került felhasználásra. A 2016-2022 között tervezett fejlesztéseket egyrészt egy kormányhatározat szabályozza, az 1371., amely meghatározza az utak bevonását a fejlesztési csomagba. Erre az időszakra mintegy 920 kilométer fejlesztése van előirányozva, a fejlesztéssel érintett megyeszékhelyek száma 12, és az érintett országhatár pedig a szlovák, román, horvát, osztrák.
Jellemzően 637 kilométer hosszan kétszer kétsávos, úgynevezett gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése valósul meg. Hogy milyen forrásstruktúrában, elsősorban az integrált közlekedésfejlesztési operatív programból, az 1-es, 4-es prioritásból, illetve az európai hálózatfejlesztési eszközökből, valamint a hazai forrás hozzátételével. Az európai hálózatfejlesztési eszközök közül mintegy 1075 millió euróról van szó, azaz 300 milliárd forintról beszélhetünk. Ez 37 projektet jelent a hazai forrásból, amit hozzá tudunk tenni, és összegében 1279 forintot (sic!) fordítunk hazai forrásból az utak fejlesztésére. Hogy összeget is tudjak mondani, ez hasonló az előző időszakéhoz képest, 2463 milliárd forint, ami ebben az időszakban felhasználásra kerül.
Fontos azt is elmondanom még az utak fejlesztése kapcsán, hogy ezek között több olyan útszakasz is szerepel, ami számomra, számunkra is - Észak-Magyarországon élőkként - fontos lehet. Az egyik ilyen az M30-as autóút Tornyosnémeti-országhatár közötti szakaszának megvalósítása, de Nógrádot, Hevest is érintő, és fontos nagyon, hogy időre megvalósuljon a 21-es számú főút gyorsúttá tétele, amely Hatvantól egészen az országhatárig, Salgótarján bekapcsolásával teszi jóval gyorsabbá a megyeszékhely elérését, rajta keresztül pedig Észak-Magyarország, Borsod, illetve Heves jó néhány települését.
Kicsit szűkítve a megyénk felé, illetve a helyi dolgainkról néhány gondolatot engedjenek meg! Képviselőként viszonylag jó rálátásom van a magam területére, ezért a korábbi időszakból és a mostani időszakból is néhány tapasztalatot hadd mondjak el! A korábbi időszakban jellemzőek voltak nagyon gyakran a pontszerű és foltszerű fejlesztések, amelyek nem értek egybe, nem kapcsolódtak egymáshoz mikrotérségi, térségi szinten sem, ágazati szinten sem.
Ezek sajnos azzal az eredménnyel jártak, hogy ezek a fejlesztések vagy nem tudták teljes hatékonysággal a ráfordítást igénybe venni, vagy pedig nem tudták azt a teljesítményt produkálni, amelyet elvártak tőlük. Ezért ebben az időszakban kiemelten fontos volt, hogy csak a mi térségünkben több mint kétszáz olyan látogatás volt, amelyet a Széchenyi Programiroda munkatársai segítségével, illetve az agrár- és iparkamara munkatársai segítségével bonyolítottunk le, ahol polgármesterekkel - és ebben politikamentesen volt jobbikos, volt MSZP-s, volt független polgármester, sőt fideszes is szép számmal -, a közreműködésükkel próbáltuk meg egybefésülni azokat az elképzeléseket, amelyeknek mikrotérségi, térségi szinten meg kell valósulniuk a jövőben.
Egy utolsó gondolat még, és én magam is azokhoz csatlakozom, akik Hadházy képviselőtársunk távozását sajnálják, mert november 3-án az ATV esti beszélgetőműsorában Ózdot, a választókerületemet érintő problémát feszegettek, jelesül a digitális erőmű, illetve a filmtörténeti élménypark megvalósulását vagy nem megvalósulását.
Az információim arra kiterjednek, visszakérdezve a saját honfitársaimat, hogy képviselő úr talán ott sem volt, úgyhogy nem is rendelkezik pontos információkkal, legfeljebb hallott információkkal rendelkezik. Azt vizionálta, hogy nem valósult meg a beruházás. Nos, a beruházás mindkét üteme, az erőmű is és a fúvógépház beruházása is megvalósult, olyannyira, hogy az építészek az úgynevezett médiaépítészeti díjra javasolják, és a nemzetközi zsűri szerint az első hat között van a két megújult ipari műemlék épület.
Július 17-étől - ami szintén egy vízió volt Hadházy képviselő úr elmondásából, hogy még az indikátorokat sem tudják teljesíteni - a regisztrált látogatók száma 3500 volt. Évente kell 8 ezret teljesíteni, és ezt július 17-étől tudta teljesíteni november közepéig a MaNDA, a Nemzeti Digitális Archívum két ózdi intézménye. Azt javasolnám, hogy először helyben tájékozódni kell, és utána kell elmenni egy televízió nyilvánossága elé, esetleg pontatlanságokat mondani és azzal a vízióval próbálni terhelni az ország lakosságát, hogy itt bizony csalnak, lopnak, hazudnak, holott lehet, hogy csak az információ hiányában vagyunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me