VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vita egyik fontos tanulsága az volt, hogy a kormánypárti képviselők elsősorban eszközvitát igyekeznek a mai napon folytatni, azaz arról az intézményrendszerről szeretnének minél többet beszélni, ami elosztja az uniós forrásokat, én pedig célvitát szeretnék inkább folytatni, megvizsgálni azt, hogy milyen céllal érkezhetnek ide ezek az uniós támogatások, és hogy ennek a célnak mennyiben feleltek meg eddig a kormányzat törekvései. Először is, van egy fájdalmas tény, amit képviselőtársaim igyekeztek nem említeni: euróban számolva 20 százalékkal csökkentek a jelenlegi fejlesztési ciklusban a Magyarországra érkező források, miközben egyébként a kormány a saját országát, a saját népét félrevezetve azzal kampányol, hogy forrásbővülés történt. Forrásbővülés az egyre inkább gyengülő forintban történt, ami jelentősen veszített az értékéből az elmúlt időszakban, és aminek következtében forintban valóban kimutatható a forrásbővülés, egészében véve azonban csökkenő forrásokkal kell most is és a jövőben is számolnunk.
Fontos látni azt, hogy a világon minden versenyképes gazdaság anticiklikus gazdaságpolitikát folytat, azaz a konjunktúra éveiben igyekszik felhalmozni, eredményeket elérni, hogy ha jön a recesszió, akkor legyen miből élénkítő gazdaságpolitikát folytatnia az adott államnak, hiszen ezek az országok vészelik át legkisebb megrázkódtatással - és megjegyzem: leggyorsabban - a válságot. Kérdés az, hogy mit tett az Orbán-kormány ezzel összefüggésben, hiszen az elmúlt hat évben az Orbán-kormány kormányozta Magyarországot.
Mit láthattunk most? Most jelenleg forrásbőségről számolhatunk be. Kérdés az, hogy mire ment a kormány ezekkel a forrásokkal, javult-e a magyarországi élet lehetősége, javultak-e a kilátásaink a jövőben. Először is arról számolhatunk be, hogy feleannyi gyermek születik jelenleg, mint amennyi kellene hogy legyen ahhoz, hogy Magyarország népessége állandó létszámú legyen, és megjegyzem, ezen a feleannyi gyermeken belül erős torzulások figyelhetők meg, hiszen nagyon sokszor nem a munkát végző, értéket teremtő embereknél születnek a gyermekek, nem őket érik el a források, nem számukra kedvező a gazdaságpolitika. Fontos látni azt is, hogy ezzel párhuzamosan elindult egy elképesztően erős és egyre inkább erősödő kivándorlási folyamat. Ezen sem sikerült az európai uniós támogatásokkal segíteni. És, hölgyeim és uraim, ne felejtsük el, akkor, amikor 1430 milliárd forint európai uniós forrást költünk el egy évben, a következő évben 1700 milliárd forintot fog Magyarország lehívni, kérdés az, hogy mire jutott ebből a kormány, van-e ennek valamilyen érdemi eredménye.
Én azt látom, hogy Magyarország gazdasága ennek a rengeteg európai uniós forrásnak a dacára is függő helyzetben van. Két dologtól függ a magyar gazdaság elsősorban. Az egyik maga az európai uniós források Magyarországra érkezése, ha nincs európai uniós forrás, márpedig a brexittel, a britek Európai Unióból történő kilépésével erősen csökkenni fog ez a forrásmennyiség, hiszen az Európai Közösség az egyik legnagyobb befizető tagállamot veszítette el ilyen módon, ha nincs európai uniós forrás, akkor a magyar gazdaság recesszióba fog süllyedni. Ezen pedig a kormány, ami sok ezer milliárd forintnyi európai uniós forrást csatornázott be Magyarországra, az égvilágon semmivel nem tudott segíteni, sem a magyar piaci előretörésről, sem a magyar termékek fejlesztésének felfutásáról, sem pedig a globális értékláncokba történő magasabb szintű magyar betagozódásról nem lehet beszélni.
Megnéztem egy, 2010 első napjaiban írt tanulmányomat, ami a multinacionális cégek szerepét vizsgálta a magyar gazdaságon belül, a megállapításai gyakorlatilag minimális módosításokkal a jelenlegi helyzetre is állnak. A multik kapják meg a támogatások jelentős részét, ez a nagyvállalatokhoz kerül, nem a magyar kkv-khoz, minimális az innovációs hajlandóság a magyar gazdaságon belül, és alapvetően túladóztatottak a cégek. Fontos látni azt is, hogy ennek a gazdaságpolitikának következménye az, és itt kérem majd a kormányt, hogy érdemben reagáljon az elhangzottakra, hogy 16 éves mélyponton vannak a magyar magánberuházások egy negyedéven belül, az első negyedéven belül Magyarországon, és most már több negyedéven keresztül tartó folyamat az, hogy Magyarországon az előző évhez viszonyítva is csökken a magánberuházások volumene. Ha nincs európai uniós pénz, akkor földbe áll a magyar gazdaság, nem lehet ilyen módon semmilyen érdemi gazdaságpolitikát elérni.
Mi lenne fontos? Először is építeni kellene azokra a magyar adottságokra, amire joggal építhetünk. Földrajzi adottságaink, a munkaerő képzettségi színvonala, még egyelőre lehetőséget adna rá, hogy egyes iparágakban, egyes gazdasági ágazatokban több embert foglalkoztassunk, nagyobb hozzáadott értéket termeljünk. Itt sem tudott, ennek a sok ezer milliárd forintnyi európai uniós támogatásnak dacára elérni semmilyen eredményt a kormány, mert ha tudott, akkor én arra kérem önöket, hogy sorolják, legyenek kedvesek azokat a magyar nagyvállalatokat, akik ebből a sok ezer milliárd forintból munkahelyeket teremtettek Magyarországon.
Hölgyiem és uraim, ilyenek nincsenek. Magyar cégeket külföldön nem ismernek, a magyar cégek, az ipari cégek, a termelő cégek gyakorlatilag egy nem létező kategória. Amire most jelenleg képesek vagyunk, az az, hogy a mindössze 144 ezer magyarországi alkalmazottat foglalkoztató járműiparban vagy éppen a 140 ezer alkalmazottat foglalkoztató élelmiszeriparban biztosítjuk a szorgos magyar munkáskezeket. Kismértékű az innovációs hajlandóság ezeken a szektorokon belül is, ahogy a Supply Chain Monitor egyik elemzése rámutatott, az Audinál például bőven 10 százalék alatti, mindössze 6 százalékos a magyar hozzáadott érték részaránya, miközben a kormány egyébként ennek szöges ellenkezőjét kommunikálja.
Megjegyzem, a növekedésen nem lehetett segíteni oly módon, ahogy azt a kormány tette. A számok, a tények sajnos makacs dolgok. Érdemes megnézni azt, hogy például a hét darab NUTS 2-es magyarországi régióból négy régió Európa húsz legszegényebb földrajzi régiójának egyike, Magyarország lakosságának fele, területeinek kétharmada körülbelül ezeken a területeken található. Tehát látható az, hogy Magyarország számára alapvetően szegénységet, leszakadást hozott az európai uniós csatlakozásunk óta eltelt időszak. Nem zárkóztunk föl, leszakadtunk Európától - ezek sajnos a fájdalmas tények.
Látható az, hogy a kormány nem tudott mit kezdeni azzal sem, hogy a források elosztásában célszerűségi szempontokat és a tisztesség szempontját egyszerre érvényesítse. Hát, én magam például Szilágyi György képviselőtársammal találtam 21 milliárd forintnyi közpénzt, amit 74 darab offshore cégnek osztott el a kormány. Ezeket az offshore cégeket támogatáshoz juttatta, noha egyébként nem volt a tulajdonosi körük ismert, és a nemzetgazdasági szempontú átláthatóság követelményének ezek a cégek nem feleltek meg. Amikor Lázár miniszter úrhoz fordultam azzal kapcsolatban, hogy az offshore cégek mögött álló természetes tulajdonosokat nevezze meg, akkor a Lázár úr inkább elment bíróságra pereskedni, de nem adta ki ezeknek az embereknek az adatait, holott egyébként közérdekűadat-igénylés során ezeknek az adatoknak a megismerésére mindenkinek, nem csak országgyűlési képviselőnek joga van.
Fontos látni azt is, hogy a célszerűségi szempontoknak nemcsak a korrupciós mechanizmusok miatt nem felelt meg a kormány, hanem azért sem, mert olyan dolgokra költötték el a pénzt, aminek semmilyen multiplikátor hatása nem volt, és bár a kormány jelenleg azzal kampányol, hogy majd a pénzeknek a 60 százalékát gazdaságfejlesztési célra fogja felhasználni, már most borítékolható, hogy ez nem fog megtörténni, és a gazdaságfejlesztési célok alatt egyes kisvárosok főterének lebetonozását, szökőkútépítést és minden olyan klasszikus álmot értenek majd, ami a fideszes polgármesterek számára a gazdaságfejlesztéssel egyenértékű. Azonban az üzletemberek röhögnek az ilyesmin, mert tudják, hogy nem fog tartós beruházásként működni, nem fog munkahelyeket teremteni.
Ezen a gazdaságpolitikán kellene változtatni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
