DUNAI MÓNIKA
DUNAI MÓNIKA
DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elég nehéz úgy vitatkozni, hogy a vitapartnereink ma ezt mondják, tegnap még ennek a szöges ellentétét, és ki tudja, hogy holnap mit fognak mondani. És ami talán még ennél is rosszabb, az, amit önök mondanak, és amit tettek néhány évvel ezelőtt, az sem fedi teljes egészében egymást.
Az MSZP szavahihetetlen nyugdíjkérdésben is, hiszen amikor az MSZP kormányoz, akkor megemelték a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjak reálértékét viszont nem emelték, eltörölték a 13. havi nyugdíjat, be akarták vezetni a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, és egekbe emelték a rezsiköltségeket. Amikor viszont ellenzékbe kerülnek, akkor hirtelen elfelejtenek mindent, amnéziásak lesznek. Mindezek után még a saját elhibázott döntéseiket is a mostani kormánypártok, a Fidesz és a KDNP nyakába kívánják varrni.
A Jobbik pedig azért szavahihetetlen ebben a kérdésben, mint nagyon sok más kérdésben is, hiszen a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségét nem szavazták meg annak idején. Nem tudható, hogy ha a nők 40 éves nyugdíjba vonulási lehetőségét nem támogatták, akkor most a „Férfi 40”-et miért támogatnák. És továbbmegyek: ha ma azt mondják, hogy támogatják azt, hogy a férfiak 40 év munkaviszony után nyugdíjba menjenek, akkor mi a biztosíték arra, hogy ha holnap erről szavaznánk, akkor önök igent mondanának? (Sneider Tamás: Ki kell próbálni! Próba, szerencse!) Hiszen ez oda-vissza, igen-nem, szóbeszéd és írás kapcsán folyamatosan változik.
Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez játék és játszadozás a nyugdíjasokkal. A nyugdíjasok kérdése márpedig nem játék. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a nyugdíjasokkal ne játszadozzanak, és saját politikai, hatalmi játszmáikhoz ne használják fel őket eszközül.
Tisztelt Képviselőtársaim! A „Nők 40” intézkedés elsősorban, és ma ez elhangzott többször vezérszónokunktól is, nem nyugdíjpolitikai intézkedés a részünkről, hanem elsősorban családpolitikai intézkedés. Ezt mind az Alaptörvény, mind minden más európai jogszabály lehetővé teszi. Lehetővé teszi azt, hogy a nőknek elismerjük a gyermekvállalással kapcsolatos áldozatait, amit nemcsak a saját családjuk, hanem az egész magyarság, hazánk részére is tesznek. A „Nők 40” program kedvezmény célja, hogy a hosszú munkaviszonnyal rendelkező nők kettős, családi és munkahelyi terhelésének elismerését tudjuk mi nyújtani. A nagymamák számára lehetőséget nyújtunk, hogy az unokák gondozásában segítsék a fiatalok mielőbbi visszatérését a munkába.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekben az intézkedésekben több mint 180 ezer ember érintett, 180 ezer nőnek, de rajtuk keresztül 180 ezer családnak, gyermeknek, férjnek, unokának jelentett segítséget az intézkedés bevezetése a 2011. év óta.
Tisztelt Képviselőtársaim! Minden embert és minden társadalmat jellemez, hogy miként foglalkozik a gyermekekkel és az idősebb generációkkal. Ez egyrészt jelent anyagi stabilitást, ezért vezettük be és ezért fogjuk folytatni a rezsi csökkentését, ezért csökkentjük az alapvető élelmiszerek áfáját évről évre, ezért fejlesztjük kórházainkat, ezért csökkenjük a gyógyszerek árát, ezért juttatunk az Erzsébet-programon keresztül fiataloknak és időseknek is üdülési és egyéb kedvezményeket, juttatásokat, ezért törekszünk minden igyekezetünkkel arra, hogy a nyugdíjak reálértékét megőrizzük, és ezért tettünk, és teszünk javaslatot arra, hogy növekedjen ez az emelés a következő évben.
Nagyon fontos ezeken kívül, hogy a munkahelyek megtartásában, az időseknek, a nyugdíj előtt lévőknek a munkahelyük megtartásában is segítséget nyújtsunk. Ezt az anyagi és fizikai stabilitást jelenti az is, hogy közbiztonságunkat folyamatosan erősítjük, javítjuk. Tehát mindezek egyfajta anyagi, fizikai stabilitást jelentenek a nyugdíjasok részére. Másrészt kötelességünk erkölcsi megbecsülést is nyújtani az időseknek.
Tisztelnünk kell, tisztelt képviselőtársaim, az időseket annyira, hogy ne tegye senki politikai játszmák középpontjába őket. Viszont abban egyetértek a kezdeményezőkkel, hogy az idősek kérdésével, ezzel a generációval - legyen szó nyugdíjasokról vagy aktív korúakról - foglalkoznunk kell. Itt már statisztikai adatok elhangoztak, de én ehhez szeretnék hozzátenni néhányat még. A WHO szerint 2000-2050 között a világ 60 év feletti népességének aránya 11-ről 22 százalékra, lélekszámuk 605 millióról 2 milliárdra nő. Az emelkedés az alacsony és közepes jövedelmű országokban lesz a legdrámaibb. 2050-re az idősek 80 százaléka ezekben az országokban fog élni.
Magyarország népességéből a 65 éves és idősebbek száma 2016. január 1-jén hozzávetőleg 1 millió 796 ezer volt, a népesség mintegy 18,3 százaléka. A 60 éves és ennél idősebb népesség aránya 1990-2015 között közel 19 százalékról több mint 25 százalékra növekedett, és az előrejelzések szerint 2060-ra elérheti a 29 százalékot. Az utóbbi évtizedekben az idősek belső korösszetétele is megváltozott jellemzően a legidősebb, 80 éven felüliek részarányának növekedésével, ami 2,7 százalékról 4,2 százalékra nőtt 2001-2015 között.
A 65 éves korban várható egészséges évek száma is nőtt. Ez örvendetes, ez célunk is, 2010-2014 között átlagosan 0,4 évvel. Akik elérik a 65. életévüket, azok életkilátásai jelentősen javulnak. Átlagosan 16,5 évvel élnek tovább. Mind a születéskor várható élettartam, mind a 65 éves korban várható élettartam folyamatosan emelkedik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azok az intézkedések, amelyeket meghozott a kormány az elmúlt években, mind-mind ezt a növekedést célozzák. Fontos számunkra, hogy az idősebb generáció minél hosszabb ideig élhesse aktív és gyümölcsöző életét. Az idősek népességen belül megnövekvő aránya arra kötelez bennünket, hogy olyan intézkedéseket és programokat dolgozzunk ki, amelyek az időskor megélését jobb egészségben biztosítják. Az idősek erőforrásait jól, értékén kell kezelnünk.
(19.10)
Az idősek tudására, az idősek tapasztalatára pedig szüksége van mindannyiunknak. A kormány időspolitikája fókuszában az idősödő és idős korosztály jóllétének növelése, társadalmi aktivitásuk fejlesztése áll, amelyet több színtéren igyekszünk megvalósítani, úgymint az önkéntességbe való szélesebb körű bevonásukkal - ezt Schmuck Erzsébet is említette mint fontos témát, ezzel egyetértünk -, közösségi életük fejlesztésével, a nemzedékek együttműködésének elősegítésével. Ezt pályázatok és célzott programok révén segítjük. Az idősek értéket képviselnek. Nem lehet teherként tekinteni erre a korosztályra. Szemléletváltásra van szükség az egész társadalom, így maguk az idősek részéről is sokszor, amikor az időskorról van szó. Szakítani kell azzal a felfogással, amelyben az idősek csupán ellátásra, csupán gondozásra szoruló emberként jelennek meg. Holott az egészségben eltöltött várható élettartam-növe-kedés egyben azt is jelenti, hogy tevékenyen, motiváltan, produktívan is el lehet tölteni a nyugdíjas éveket. Ugyancsak fontos lenne, hogy minél szorosabbak legyenek a családon belüli, az idősek és fiatalabb nemzedékek közötti kapcsolatok, az összetartó erő a gyermekek, az unokák és a nagyszülők között.
Tisztelt Képviselőtársaim! A nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetősége (Korózs Lajos: Férfi!) a családtámogatási rendszer része. Ennek van alárendelve és ezért hoztuk meg a különféle családtámogatási kedvezményeket, a családiadórendszert, az adókedvezményeket, a különféle, családokat érintő szolgáltatásokat, mint például a bölcsődei, óvodai és a védőnői ellátás, az otthonteremtési támogatás vagy éppen a lakhatáshoz való hozzásegítés, a CSOK, valamint a nők kedvezményes nyugdíjazására fordított összegek. Ezt együtt kell látni, és ezt együtt kell kezelni, egy egységnek a részei. Büszkék lehetünk arra és büszkék is vagyunk, hogy a világban egyedülálló módon a GDP majdnem 5 százalékát fordítjuk a családtámogatási rendszerünk finanszírozására.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az egykulcsos adórendszer és a családi kedvezmény bevezetésének együttes hatására 2010 óta összesen több mint 3000 milliárd forint maradt a családoknál; 3000 milliárd forint! Itt egy fontos dolgot szeretnék megemlíteni. Schmuck Erzsébet mondta, amikor az egykulcsos áfáról beszélt. (Schmuck Erzsébet: Személyi jövedelemadó!) Azt soha nem teszik hozzá a tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, hogy hány százalékos egykulcsos adóról beszélnek. Ugyanis a személyi jövedelemadónál sem a kulcsok száma, hanem azok mértéke számít. Lehet többkulcsos egy áfa (Dr. Józsa István: Szja!), mint ahogy 2010 előtt volt, és 30 feletti százalékot jelentett. (Dr. Józsa István: Nem áfa! - Sneider Tamás: Másik 35 európai országban nem így gondolják!)
Szó volt a mai vitában a munka és a család egyensúlyának megteremtéséről is (Korózs Lajos: Nem volt! - Derültség az ellenzéki padsorokból. - Dr. Józsa István: Csak ti mondjátok! - Az elnök megkocogtatja a csengőt.), vagyis arról, hogy mivel segítjük azokat az embereket, akik nem tudnak a nyugdíjas éveik előtt idősebb korukban elhelyezkedni. Szeretném önöket arra emlékeztetni, hogy 2013. január 1-jétől életbe lépett a munkahelyvédelmi akcióterv, amelynek az a célja, hogy a leginkább érzékeny helyzetben lévő munkavállalói csoportokat segítse. Idetartoznak a szakképzetlenek, idetartoznak korcsoportok is, a 25 év alattiak, férfi, nő, nincs közöttük különbség, és az 55 év feletti munkavállalók. Itt is a férfiak és a nők ugyanolyan segítségben, ugyanolyan állami segítségnyújtásban részesülnek. Ebben a konstrukcióban a munkáltatók bérköltségeinek csökkentésére adunk támogatásokat a foglalkoztatás bővítése céljából. Ennek köszönhetően a versenyszférában 2013-tól 2015 végéig mintegy 357 milliárd forint munkahelyvédelmi kedvezményt vettek igénybe, mindösszesen 870 ezer dolgozó után. Férfiakat és nőket, vagyis férfi és nő munkavállalókat egyformán segítjük a munkahelyvédelmi akció keretében.
Tisztelt Képviselőtársaim! Még nem is esett szó a „Nők 40 plusz” programról, amelyet 2013. október 15-én indítottunk el. (Dr. Szakács László: Azért nem, mert nem erről szól a vita! Ez lehet az oka!) Ez ismételten azt jelenti, hogy azon korcsoportnak segítünk, akik a leginkább voltak kitéve és vannak a mai napig kitéve annak, hogy bizony 55 év fölött nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni. Nem tudom, hogy ilyen leveleket a tisztelt képviselőtársaim kapnak-e. A Jobbik idézett már férfileveleket. Én szoktam és mi szoktunk (Korózs Lajos: Női leveleket kapni!) női leveleket, nőktől leveleket kapni. Azt gondolom, hogy abban egyetérthetünk, hogy 2008-09-re a leginkább veszélyeztetett korosztály az 55 év feletti nők voltak, akik arra panaszkodtak - és a statisztikai adatok is alátámasztják -, hogy a vállalkozások megszűnésével sorra veszítik el munkahelyeiket, és bizony nem nagyon tudnak vagy nagyon csekély számban tudnak elhelyezkedni.
Nos, ezek az akciótervek azért vannak, hogy az ő elhelyezkedésüket segítsük. És azon túl, hogy ha úgy döntenek a nők, hogy szeretnének elmenni, elhelyezkedni, akkor ebben nyújtunk segítséget, ha pedig úgy gondolják, hogy ők élni kívánnak a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőséggel, akkor eldöntheti a nő, hogy azzal él és nyugdíjba megy kedvezményesen, vagy (Dr. Szakács László: Vagy nem!) igénybe veszi az állam által nyújtott munkáltatói kedvezményekkel azt az állást, amelyet talál magának. Ezzel bizony egy olyan korosztály tömegeinek a problémáját oldottuk meg, akiket az inaktivitásba és a munkanélküliségbe sodortak a kétezres évek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem még egyszer összegzésképpen, hogy a mai vitanapon is és a Parlament falain kívül is óvakodjunk attól, hogy a nyugdíjasokat politikai célokra használja fel bárki is. (Dr. Gyüre Csaba: A Fideszen kívül más nem!) Ha az a kezdeményezése az ellenzéknek, hogy gondolkodjunk közösen az idősek helyzetéről, abban partnerek tudunk lenni. (Sneider Tamás: Dolgozókról beszélünk! Nem nyugdíjasokról beszélünk, hanem dolgozókról!) De olyan kérdéseket felvetni, amit a felvetők sem támogattak pár évvel ezelőtt, az, azt gondolom, egy szavahihetetlen és komolytalan dolog. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
