TELEKI LÁSZLÓ
TELEKI LÁSZLÓ
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy egy nagyon fontos vitanap a mai, mert lehet beszélni az oktatás minden szegmenséről. Így a foglalkoztatási vitanap után pár nappal meg kell jegyeznem, hogy ennél a vitanapnál viszont nagyon sok szó esett a romákról is. Mégis azt gondolom, hogy amikor szó esik róluk, akkor úgy esik a szó, hogy nem érzékelik, hogy milyen probléma van ma Magyarországon a romák körében.
Szeretném azzal kezdeni a beszédemet, amit egyébként pár nappal ezelőtt elmondtam, hogy a jobbikos parlamenti képviselőtársaim is érezzék a súlyát annak, hogy a roma szociokulturális közeg, amiről Ander Balázs, aki most nincs itt, elmondta, hogy honnan érkeznek, hogy miből tevődik ki.
Azért ne felejtsük el, hogy ’90 előtt, és még egyszer mondom, nem visszasírva a rendszerváltást, a romák 90-95 százaléka aktív kereső volt, mintegy 80 százaléka a roma lakosságnak elvégezte a nyolc osztályt, mintegy 30 százaléka szakmunkásképzőbe tudott eljutni és be is fejezte. Tehát erről a szociális, szociokulturális közegről csak ennyit. Ha van lehetőség, akkor a magyarországi cigányság nem él vissza azzal a helyzetével, amit kap. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell nekünk változni, de a lehetőségeket meg kell adni ahhoz, hogy változni tudjunk. Ha ezt a lehetőséget nem kapja meg a magyarországi cigányság akár a foglalkoztatásban, akár az oktatásban, akkor nem lehet arról beszélni, hogy integrálódni tud a magyarországi roma közösség.
Tehát mondtam ezt a számsort azért, mert érzékeltetni szerettem volna azt, hogy ha van lehetőség, akkor kitör és ki akar törni a roma társadalom abból a csapdából, amiben van.
Az oktatás helyzetéről. Nagyon sokan beszéltek róla, és örülök neki, hogy sokan nemcsak negatívként, hanem pozitívként is elmondták, hogy hogy lehetne kitörni, mondjuk, a legnagyobb magyarországi kisebbségnek, a roma kisebbségnek abból a csapdából, amely az esélyegyenlőtlenséget tartalmazza.
Mondok néhány dolgot. Mindenképpen nagyon fontosnak tartanám, hogy ha az a sor, ami elment az elmúlt időszakban, valamilyen szinten korrigálásra kerülne, mert mikor múlt héten államtitkár úrnak elmondtam, hogy 18 évről 16 évre levitték a tankötelezettséget, akkor nagyon nagy mértékben sérült a magyarországi cigányság lehetősége, hogy bent maradjon az iskolai rendszerben. Ezért beszélünk most arról, hogy közel 60 százaléka idő előtt elhagyja az oktatási intézményeket, mert pontosan a romák az a célcsoport, akikre majdhogynem szól, hogy hagyják ott, és felkiáltójelként jelzik, hogy ott lehet hagyni az iskolát. Innentől kezdve pedig a másik lépcső, nagyon fontos, hogy szinkronban hoztak egy másik törvényt, hogy a közfoglalkoztatás pedig 16 éves kortól kezdődhet el.
Tehát ebből is lehet látni azt, hogy mit akarnak. Nem az oktatásban bent tartani a magyarországi romák többségét és a szegénységi csapdában lévő nagyon sok nem romát, hanem pont ellenkezőleg, a közfoglalkoztatásba akarják kivezetni azokat, akikre nem akarnak igényt tartani. Ebből adódóan önöknek van felelősségük, hogy ezt a kérdést előveszik-e, vagy továbbra is ott hagyják kérdőjelként, a társadalomban rejlő kérdőjelként, hogy ez jó így. Szerintem biztos, hogy nem jó, mert a magyarországi cigányság több mint 60 százaléka el fog veszni, és örökké kárhozottja lesz az országnak, mert szociális segélyre fog berendezkedni.
De egyébként nagyon jó táptalajt ad a Jobbiknak a kormány, hogy minden esetben elmondja, hogy a cigányság nem tud egyről a kettőre jutni. Tehát ha ezt akarja, akkor jó irányba megy a kormányzat politikája. Én azt gondolom, hogy meg kellene változtatni önöknek ezt a politikát ahhoz, hogy látható legyen, hogy valamit tesznek.
Ha a nemzetközi kitekintést nézzük, akkor látszik az, hogy két fontos dolog van. Volt az elmúlt időszakban egy kötelezettségszegési eljárás, ami Magyarországra nézve a romákat érintően jelent meg. Itt elsősorban meg lehetne említeni a szegregált oktatási helyzetet, ami még mindig jelentős. Közel 20 százaléka a cigányságnak szegregált oktatási intézménybe tud járni. Ez 10 százalékkal több, mint az elmúlt időszakban volt valaha. Akkor miről beszélünk, hogyha ezt a 20 százalékot ott akarják tartani a szegregált oktatási intézményrendszerekben?
Tehát önöknek felelősségük van, és nem azért, mert az Európai Unió ezt szóvá tette, hanem azért, mert magyar állampolgárokról van szó, és Magyarország egy részének nem lehet csak azért hátrányos helyzete az oktatásban, mert romának született. Tehát legyen a nemzet teste ugyanúgy a cigányság, mint összességében a magyar társadalom. Azt gondolom, hogy ez teljesen jogos elvárás, mert minden magyarországi roma magyar állampolgársággal bír, így ne legyen kettős állampolgár ebben az országban az, aki ideszületett.
A másik ugyanilyen az Európa Tanács jelentése. Rendszerszerűvé vált a romák diszkriminációja Magyarországon. Egy éve jelentette ezt be az Európa Tanács egy szakbizottsága. Államtitkár úr, vizsgálja meg, hogy miért van ez, miért lehet az, hogy rendszerszerűvé vált a magyarországi cigányok diszkriminációja a foglalkoztatásban, oktatásban, egészségügyben. Nem lehet megengedni ma Magyarországon, hogy egy ilyen dolog megtörténjen. Még egyszer mondom, nem azért, mert az Európai Unió ezt jelezte, hanem azért, mert mi is ezt látjuk, akik az életben kint vagyunk gyakorlatban, és látjuk, hogy mi történik.
Tehát ezen két nemzetközi szint után visszatérve a hazai vizekre, azt gondolom, hogy a romák legnagyobb problémája ma az, hogy kilátástalanok. Kilátástalanok, látják az elutasítottságot, látják azt, hogy nincs jövőképük, és látják azt, hogy a munkanélküliség vár rájuk abban az esetben, hogyha azt az életpályát akarják, amit megrajzol nekik a többségi társadalom politikai része. Tehát ebből adódóan én azt gondolom, hogy mindenképpen a jövőkép kirajzolásának kormányzati felelősségnek kell lenni, hogy valóban el tud-e jutni a nyolc általános iskola befejezéséig, valóban el tud-e jutni szakmunkásképzőig, és valóban el tud-e jutni oda, hogy főiskolát vagy éppen egyetemet tudjon elvégezni.
Hogy mi ennek a záloga? Én azt gondolom, nagyon fontos rész, hogy a szegreált oktatást, amiről beszéltem, fel kell tudni számolni, mert onnan nincs kiút. Onnan egyetlenegy út vezet, az pedig a közfoglalkoztatottak útja, és nincs tovább, utána pedig a foglalkoztatási csapdában vagy a segélycsapdában tartja bent a cigányságot.
A másik nagyon fontos dolog, azt gondolom, arról is kell beszélni, hogy az óvodai ellátás, amit önök dicsértek, én is szeretném kihangsúlyozni, ellenzéki képviselőként jónak tartom. Nagyon fontosnak tartom, hogy önök azt kötelezővé tették, mert egy integrációs folyamat a legkisebb kortól tud elindulni. Igen ám, csak mellette a másik lábát nem teremtették meg, mégpedig azt, hogy hol van az, hogy le tudják fektetni azokat a gyerekeket, vagy éppen a leghátrányosabb helyzetű térségben nincsenek óvodapedagógusok, akik ezeket a gyerekeket az óvodában ellátnák.
Tehát innentől kezdve két olyan dolgot is meg kell tenniük, hogy a törvény betartható legyen. Az egyik az, hogy az óvodapedagógusok számát meg kell növelni, a másik pedig az, hogy a férőhelyek számát kell bővíteni, mert ha nem, akkor teljesen mindegy, hogy hozták ezt a törvényt vagy nem, a leghátrányosabb helyzetű térségben nem tudják alkalmazni a törvényt azok, akik szeretnék ezt a törvényt alkalmazni.
A másik része pedig, nagyon fontosnak tartom azt, hogy a tanodai programok, amelyeket önök elindítottak, azt gondolom, hogy teljesen rendben van, illetve ezt az előző kormány indította el és önök továbbvitték, ami nagyon jó. Viszont szeretném jelezni államtitkár úrnak, hogy az elmúlt héten éppen tüntetést szerveztek a civil szervezetek, mert nem kapták meg a tanodai ösztöndíjat, illetve nem lett újra kiírva. Úgy tudom, hogy napokon belül már rendeződik ez a kérdés. De szeretnék erre is választ kapni, hogy valóban számíthatnak-e azok a civil szervezetek, a nemzetiségi önkormányzatok a tanodai programra, hogy továbbvigyék azokat a nagyon jó dolgokat, amiket egyébként lehetett látni.
A harmadik ebben a körben az óvoda mellett, a tanoda mellett az ösztöndíjrendszerek. Erről beszéltem már éppen az államtitkár úrnak. Szeretném még egyszer kiemelni, hogy nagyon nagy probléma, hogy egy fűnyíróelvvel egyszerűen elvágták a közalapítvány lehetőségét. Itt a Magyarországi Cigányokért Közalapítványról beszélek. Államtitkár úr, nyomon lehetett követni, hogy ki mennyi pénzt kapott abból a rendszerből. Lehetett nyomon követni, hogy milyen tanulmányi eredményeket értek el. Lehetett követni azt, hogy hogy tud elérni az általános iskolától egészen az egyetemig a gyerek, hogyha odáig akar eljutni.
Ma valóban van bent forrás egy nagy kalapban, viszont nem látjuk azt, hogy kik hogyan kapnak ebből az összegből. Mi szeretnénk látni, hogy a roma tanulók hogyan tudnak egyről a kettőre eljutni általános iskolától egészen az egyetemig, a legmagasabb szintű oktatási intézményig. Azt gondolom, ebben önöknek kellene a-t vagy b-t mondani, mert ha nem, akkor továbbra sem tudjuk azt, hogy Magyarországon a romák oktatási helyzete javul, vagy éppen még rosszabb, mint volt, csak különböző kutatásokból, amit elhiszünk vagy nem, azokat látjuk, hogy hova vezetnek. Ezért tehát én fontosnak tartanám.
(15.10)
A pedagógusokról, azt gondolom, néhány szót kell ejteni. Mindenképpen nagyon fontos, és innen is meg szeretném köszönni a Magyar Szocialista Párt nevében azoknak a pedagógusoknak a munkáját, akik különösen a veszélyeztetett körzetekben tanítanak, oktatnak, és vállalják mindennap, hogy a gyerekekkel és ebben az esetben akár roma gyerekekkel is foglalkoznak, mert, azt gondolom, mi, politikusok, nagyon gyarlók tudunk lenni, hogy itt szépen elmondjuk, vagy éppen ahogy tudjuk, elmondjuk, hogy mi a helyzet, viszont azokat nem tudjuk megbecsülni, akik nap mint nap ott vannak a területen, és megpróbálnak a gyerekeinkkel foglalkozni és nevelni őket. Ezért, azt gondolom, mindenképpen fontos azt kiemelnem, hogy azoknak a pedagógusoknak, akik pedagógusként foglalkoznak a hátrányos helyzetű gyerekekkel, mindenképpen innen is köszönetet kell mondanunk.
Végül, de nem utolsósorban pedig szót kell ejteni arról is, hogy államtitkár úr, nem követik azt a tendenciát és azt a törvényi szabályozást, amit önök kialakítottak. Eddig a nemzetiségi önkormányzatokkal, adott esetben egy helyi kisebbségi önkormányzattal fenntartóként a települési önkormányzat volt együttműködési kapcsolatban, volt, amikor írásosan, volt, amikor pedig szóban. Ma pedig, hogy a tankerületek átvették a szerepet, szeretném jelezni, államtitkár úr, semmilyen kapcsolata nincs a nemzetiségi önkormányzatoknak a tankerületekkel, írásos semmiképpen nincs, ezt nyugodtan ki merem jelenteni, és a legnagyobb probléma, hogy nem teszik általánossá. Mert lehet egyedi esetről beszélni, hogy van egy-két eset, igen, van, viszont nem általános, ugyanúgy, mint ahogy egyébként a törvény előírta, hogy a települési önkormányzat fenntartója köteles ezekben a dolgokban együttműködni az önkormányzatokkal, akkor sok minden megoldódna. Miért mondom ezt?
Azért mondom, mert gondoljon bele abba, hogy önök nem komplexen kezelik a romák és a hátrányos helyzetűek életvitelét, azért, mert nagyon fontosnak tartanám, hogy ne csak a gyerekeket próbálják meg fókuszban tartani, ami a legfontosabb, hanem a szülőket is próbálják meg helyzetbe hozni. A levelezői rendszer, valljuk be, ugyanúgy megbukott, mint nagyon sok minden más. Ezért kérdezném az államtitkár urat, hogy miért nem lehet újra elindítani azokat az esti, levelező rendszereket, amelyeket láthatóvá tesznek a településeken, mert ma keresgélik, hogy hol lehet a 8 osztályt befejezni, hol lehet esetleg továbbtanulni, a 6-7-8 osztályt befejezni, és azt gondolom, hogy ez nagyon nagy hiba, mert ha valami, akkor ez mindenképpen visszaveti azt a lehetőséget, hogy a gyerekeinknek a szülei egy magasabb szintre tudjanak emelkedni, tehát egy folyamat el tudjon indulni. Ezért ha csak a gyereket akarja kiemelni, akkor nagyon nehezen megy ez a dolog, tehát ezért mondtam azt, hogy komplexitásában kell kezelni a dolgot, mert ha a szülőnek is adnak lehetőséget, akkor a gyerek még jobban fog tanulni, vagy fordítva: a gyerek példáját veszi át nagyon sokszor a szülő, és innentől kezdve a szülő is nekiáll tanulni, hogy mutassa a gyerekének, hogy ő is el akar jutni A-ból B-be. Tehát ezért nagyon fontosnak tartanám, hogy ezt a kérdést kezelje a kormány, hogy tegye láthatóvá ezt az oktatási formát.
Hozzáteszem: egyébként nemcsak az általános iskola 8 osztálya befejezésében kellene ebben a dologban eredményt elérniük, hanem az érettségit adó rendszereket is ki kellene építeni, mert ne csak azt gondoljuk, hogy a 8 általánost kell befejezni egy romának vagy egy halmozottan hátrányos helyzetű személynek, hanem az érettségi lehetőségét is biztosítani kellene, mert akkor neki esélyei lehetnének a felsőoktatási intézményekben továbbtanulni. Ezért tehát egy folyamatos rendszert nem látunk ebben az egész képben, és azt gondolom, ez a legnagyobb problémája ma a roma közösségek legtöbbjének, hogy ezt nem lehet kezelni, és nem látható, hogy hogyan tudjuk kezelni, hogyan tudja a kormány kezelni. Ebben önöknek nagyon nagy felelősségük van, hogy a következő időszakban képesek lesznek-e kezelni azt, hogy komplexitásában az oktatást, a felnőttektől a gyerekekig vagy a gyerekektől a felnőttekig próbálják meg ezt a dolgot eljuttatni, mert ha nem, akkor, azt gondolom, nagyon nagy hiba és nagyon nagy eredménytelenség lesz.
Ne hagyják az út szélén a magyarországi romákat, mert a nemzet teste a magyarországi romatársadalom, innentől kezdve tehát felelősségük van abban, hogy az oktatás hogyan fog alakulni a következő időszakban. Én nagyon remélem, hogy nyitott fülekre talált az a néhány gondolat, amit elmondtam, és az, ami a cigányság legnagyobb problémája, hogy látja az elutasítottságot, látja a jövőképnek a nem kialakulását, és a közfoglalkoztatás van csak a szeme előtt - ezeket mind meg kellene változtatni ahhoz, hogy értékes tagja legyen a roma közösség Magyarországnak. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
