DR. HADHÁZY ÁKOS,
DR. HADHÁZY ÁKOS,
DR. HADHÁZY ÁKOS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A közbeszerzési törvényről beszélünk elvileg. Nagyon sokan, amikor meghallják azt a szót, hogy közbeszerzési törvény, akkor gyorsan lezárják a hallásukat, nem figyelnek oda, egy unalmas szó. Ezt a törvényt jó lenne elnevezni máshogy. Van, aki itt Kbt.-nek hívja, az még inkább egy semleges dolog. Ez a törvény tulajdonképpen lopástechnikai törvény, tehát ha a valóságot akarnánk kifejezni, akkor talán ezt a nevet kéne adni, hogy lopástechnikai törvény, akkor „Ltt.”-ről lehetne beszélni.
A kormánypártok, az államtitkár úr, miniszter úr átestek egynéhány stádiumon. Ahogy a gyásznak is vannak stádiumai, amikor a korrupció beismerésének stádiumáról van szó, akkor eljutottak odáig onnan, hogy azt mondták, nincs itt semmi. A miniszterelnök úr még nem esett át ezeken a stádiumokon, még a múltkor is azt mondta, hogy Magyarországon zéró tolerancia a korrupcióval szemben. A miniszterelnök úr még nincs itt, most nincs itt, de nem esett át ezen a stádiumon, de önök már átestek. Önök azt mondják most már, először azt mondták, hogy van egy-két eset, aztán utána azt mondták, hogy tényleg rendszerszintűek a problémák, de ez csak az előző kormány óta van úgy, most meg már azt mondják, hogy igen-igen, majd most már változtatni fogunk. Cinikus beszédeket hallunk, ez az egész törvényjavaslat tulajdonképpen a cinizmus emlékműve lehetne, tehát mondhatnánk „Ct.”-nek is, a cinizmus törvényének.
Azok, akik néznek esetleg, nem sokan, egy ilyen vezérszónoklatot, vannak itt fönt vendégek is, akik nézik, azoknak el kell mondani, egy közbeszerzés lehet nyílt közbeszerzés, lehet meghívásos közbeszerzés. A nyílt közbeszerzés azt jelenti, amikor kiírják bizonyos felületekre, és bárki jelentkezhet és adhat ajánlatokat arra, hogy az államnak valamit eladjon vagy megcsináljon. A meghívásos közbeszerzéseknél viszont polgármester vagy valaki, aki éppen kapott egy kis állami pénzt és efelett rendelkezhet, az meghív három ajánlattevőt.
Az az érdekes és az a nagyon fontos, hogy nyílt közbeszerzés esetén is, tehát ma, amikor kihirdetnek valamit, hogy lehet üzletet csinálni, a mai körülmények között mégis, ahogy hallottuk, az esetek 30 százalékában egyetlenegy ajánlat lesz, az pedig, aki egyetlenegy ajánlatból választ, vagy ostoba és hülye, vagy pedig korrupt, hiszen akkor, ha nem tudja azt az alapvető közgazdasági törvényszerűséget, hogy több ajánlatból választva valószínűleg jobb ajánlatot fog kapni, akkor vagy hülye vagy pedig szándékosan lebeszélte ezt a beszerzést.
Megvannak a technikái. Kérdés lehet, hogy nyílt közbeszerzés esetén hogy lehet, hogy még sincs jelentkező. Tehát lehetne az, hogy olyan jól megy a magyar gazdaság, hogy egy óvodaépítésre senki nem akar jelentkezni, és úgy kell keresni ezeket a jelentkezőket. Megvannak a technikák, hogy a nyíltan meghatározott közbeszerzés… (A beszélgetést folytató dr. Apáti István, Volner János és dr. Lukács László György felé fordulva:) Elnézést kérek, amikor olyan sokan vagyunk, akkor megértem, de amikor kevesen, akkor nehezebb. Tehát a nyíltan meghirdetett közbeszerzésre hogy lehet, hogy csak egyetlenegy jelentkező van? Ezek azok a technikák, hogy mindenki tudja, hogy nem érdemes indulni, hiszen úgysem fognak nyerni. Hogy lehet ezt megcsinálni? Korábban az volt a technika, hogy nagy referenciákat kértek, tehát úgy írták ki a közbeszerzést, hogy csak egy bizonyos cég feleljen meg ennek a dolognak. Ma már azért ennél kifinomultabbak a dolgok.
Ma úgy szokták csinálni, két technika van, az egyik az, hogy kizárjuk az ajánlattevőt, tehát erre nagyon szép példákat lehet mondani. Szekszárdon például egy köztisztasági vagy egy takarítási pályázat volt, lehetett jelentkezni, hogy az önkormányzat iskoláit meg a sportcsarnokot lehet takarítani. Mit tesz Isten? Indult rajta egy képviselő, Fajszi Lajosnak hívták, annak a cége is elindult, de valahogy jött egy ellenséges ajánlat, aztán az meg 10 százalékkal olcsóbb ajánlatot tett. Mi van itt? Baj van. Ilyenkor azt kell csinálni, hogy át kell nyálazni a sok száz oldalas ajánlatot. Találtak egy olyat, hogy elfelejtették beírni, hogy a sportcsarnoknak a férfi WC-jében elfelejtették beírni, hogy ki fogják cserélni a szappant hetente - a szappant nem ők adják, csak ők cserélik ki -, ezt nem árazták be, erre hivatkozva kizárták a pályázatból. Tudunk ennél nagyobb dolgokat is, zártak önök már ki egy hirtelen ellenséges ajánlattevőnek minősített üzletembert amiatt, mert az őáltala megadott hajó fedélzete néhány négyzetméterrel eltért a megfelelőtől; ugye, Simicska úrról van szó. Őt ott akkor szerették volna kizárni évekig a közbeszerzésekről e miatt a baki miatt. Tehát a kizárások, a szigor úgymond ennek az egyik eszköze.
A másik eszköz, amivel el lehet lehetetleníteni az ellenséges ajánlattevőt - (Csepreghy Nándornak:) nem önnek mondom, önök ezt nagyon jól tudják, tehát ezt inkább a kamerának mondom -, az pedig az, amikor azt mondják, hogy szubjektív módon is lehet értékelni egy ajánlatot. Tehát nemcsak azt nézzük, hogy megfelel-e azoknak, amiket beírtunk, és nemcsak azt nézzük, hogy mennyi pénzért adták azt az ajánlatot, hanem megnézzük, hogy mondjuk, milyen színvonalú egy ajánlat, mondjuk, egy tanulmányról milyen színvonalú ajánlatot adtak be. Itt meg lehet vásárolni - ilyen is volt Szekszárdon, meg lehetett vásárolni - egy szakembert, és a szakértő azért a pénzért megírta, hogy a legtöbb pontot az fogja kapni, akit éppen meg akartak bízni a polgármesteri hivatalban. Tehát ilyen technikákkal meg lehet tenni azt, hogy a nyílt közbeszerzésnél is ma már mindenki tudja, hogy egyetlenegy nyertes fog nyerni, éspedig az, aki megbeszélte önökkel, a polgármesterrel vagy bárkivel ezt a beszerzést.
A meghívásos eseteknél, tehát amikor meghívnak három ajánlattevőt, ez még egyszerűbb, hiszen ott csak azzal a három ajánlattevővel kell megbeszélni a dolgokat. Nagyon sokszor nem figyelnek a részletekre sem. Itt a klasszikus példája, itt van egy kis pici háromszög ebben a Házban, egy Bermuda-háromszög, az európai uniós pénzek eltüntetésének a Bermuda-háromszöge, itt egymás mellett ül - most nem ül, mert nincsenek itt - Simonka képviselő úr, Mengyi képviselő úr és Varga Gábor képviselő úr. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szakértők.) Ők ennek a szakértői, igen, őket kellene idehívni, de nincsenek itt, mert nagyon jól tudják, hogy miről van szó. Gyakorlatilag Pusztaottlakán, Dél-Békésben, Cecén és Lajoskomáromban, egymástól 200 kilométerre van Cece és Pusztaottlaka, ugyanazt a három céget hívták meg ajánlattételre egy egészségügyi szűrésre, vérnyomásmérésre és vércukormérésre 16 millió forintért.
Ez a három cég nem volt egészségügyi cég, ezek budapesti belvárosi cégek voltak. Nyilvánvalóan a több ezer vagy több tízezer magyarországi cégből, hogy ugyanezt a három céget hívják meg, ez csak akkor működhetett, ha ők ezt szépen megbeszélték egymással. Nem lehet rá magyarázat, de ez egy nagyon szép dolog.
Azt kell mondanom, hogy ezután felmerül a kérdés, hogy miért beszélünk itt erről, tehát Kbt.-ről vagy „Ltt.”-ről, lopástechnikai törvényről minek beszélünk itt, hiszen ki lehet játszani, és azt kell mondani, hogy bármilyen törvényt hozunk, ki lehet játszani, a sebességmérést is ki lehet játszani, ha nem tartatják be a sebességeket. Egy dolog miatt van jelentősége, az mégis az, hogy vannak közbeszerzések, az pedig a nyilvánosság. Tehát az a beszerzés, ahol a közbeszerzés le kell hogy folyjon, az azért nyilvános dolog, azért, mivel ezeket nyilvános adatbázisokban meg lehet keresni. Tulajdonképpen így bukott le az Öveges-program, így jutottunk el odáig, hogy ma már a közép-dunántúli NAV nyomozó hatósága áttette az Öveges-programot a központi NAV nyomozó hatóságához, mert azt mondta, hogy ez egy olyan ügy, amit csak központi szervezéssel, magas szintű központi szervezéssel lehetett megcsinálni, és gyakorlatilag azt mondja, hogy különösen nagy értékű, folytatólagosan, bűnszövetségben elkövetett csalássorozatról van szó. Ezt az ügyet egy állatorvos le tudta buktatni két kutyának a vizsgálata közben, mert ezek a közbeszerzések bekerültek ezekbe az adatbázisokba. Az a beszerzés, ahol nincsen közbeszerzési eljárás, nem fog bekerülni ezekbe az adatbázisokba.
Gyakorlatilag mondhatják önök, hogy ez a közbeszerzési törvény, ahol közbeszerzés van, ott a közzététel sokkal hatékonyabb lesz. Azonban az egész törvény leglényege tulajdonképpen az, hogy ezek után jóval kevesebb közbeszerzésről legyen szó, hiszen eddig 8 millió forint fölötti beszerzéseknél kellett ezt lefolytatni, ezután 15 millió forint lesz, az épített beruházásoknál 15 millió forint helyett 25 millió forint fölé továbbmennek, mert eddig - ezt is azoknak mondom, akik esetleg megnézik, ez pár ember -, ha valaki egy magáncég volt, de európai uniós támogatást költött el, az is közbeszerzést igényelt, és azt is ki kellett tenni ezekbe az adatbázisokba. Eddig 25 millió forint fölött, most már 40 millió forint lesz ez a határ, éppen azért, hogy ezeket ne kelljen bejelenteni, és az a hülye állatorvos - itt elmondták, hogy hülye -, az ne vegye észre ezeket a dolgokat.
(11.50)
Emelik ezeket a határokat. Sőt, odáig mennek, benne van ebben a törvényben, hogy a kormány, ha úgy gondolja, akkor a kormány azt mondja egy beszerzésre, hogy itt nem kell közbeszerzés. Ezért gondoljuk azt, maga ez a törvényjavaslat tulajdonképpen semmi más, mint amit itt szoktak csinálni, a cinizmus törvénye.
A szigorításról azt mondták, ma már többször hallottuk, itt három dolog van, hogy itt szigorítanak, meg gyorsítanak, és majd nemcsak a pénzösszegről, hanem majd a minőségről is beszélni kell. A szigorítást nem nagyon látjuk. Egyetlenegy van, ez a kizárás, hogy majd ki lehet zárni 90 napra azt, aki nem jól teljesített. Ahogy mondtam, maga a szigorítás ilyenkor, ha önök használják ezt az eszközt, arról szól, hogy aki esetlegesen nem tetszik, azt majd valamilyen mondvacsinált okból kizárhassák.
Hogy több szubjektív elemet szeretnének az elbírálásukba beletenni, tehát kevésbé a pénzösszeg legyen a meghatározó, hanem a kivitelezés minősége, ez szintén arra való, ahogy az első példákat elmondtam, hogy majd esetleg egy szakértőt meg lehessen fizetni, és elmondhassa, hogy zárjuk ki ezt a céget a továbbiakban.
A gyorsításra meg tulajdonképpen semmilyen adatot nem találtunk ebben a törvényjavaslatban. Annyi van, hogy ha elektronikusan lehet beadni anyagokat, akkor öt nappal lehet csökkenteni a határidőket. Egyébként maga a gyorsítás nagyon jól hangzik. Annyi gyorsítás történik ebben a javaslatban, hogy felemelik a közbeszerzési értékhatárokat. Ha nincsen közbeszerzés, akkor valóban gyorsabbá válik, de akkor ez meg már nem ennek a törvénynek a hatása.
Egy történetet hadd mondjak el. Szekszárdon egy 5 millió forintos beszerzés kapcsán - tehát nem kellett közbeszerzést tartani - a Provital Kft.-t bízták meg közbeszerzési tanácsadással, egyébként ugyanarra a feladatra másodszor. Mint az Öveges-ügyben, ebben az ügyben is nyomoznak. Ezt úgy csinálták, hogy kiírta ezt Szekszárd város polgármestere, meghívott három céget, egynapos határidővel, hogy egy nap alatt kell beadni az ajánlatot. Hát, mit ad Isten? A baráti ajánlatok valahogy nem érkeztek be, ezért a gazdasági bizottság visszavonta, és adott 3 nap határidő ajánlatot. Igaz, hogy abban meg benne volt a hétvége. Igenis, önök nagyon jól tudják, hogy a közbeszerzésnél nagyon sokszor nagyon komoly dokumentációt kell letenni. Ezek már most is sokszor nevetségesen rövid idők. Akkor, ha az ajánlattevő valóban abban a pillanatban ismeri meg a feltételeket, akkor nagyon sokszor a 2 hónap, a 2 hét vagy a 4 hét is nagyon rövid idő lenne. Akkor persze, ha előtte már fél évvel megbeszélték a részleteket, Tiborcz úr - ugye, a miniszterelnök vejéről van szó - LED-es lámpáinál a polgármester már akkor egyeztetett Tiborcz úr cégének a felelős emberével, amikor még csak arról volt szó, hogy a megvalósíthatósági tanulmányra adjunk-e be pályázatot, már akkor a részleteket beszélték meg. Ezért van az, amit itt Lázár úr mondott, hogy van, amikor évekig tart az előkészítés, mert elő kell készíteni, hogy hogyan lopjanak. Ezért hívják vagy hívhatjuk a közbeszerzési törvényt lopástechnikai törvénynek is. (Dr. Apáti István közbeszólása.)
Lehetne javítani, és ezt el kell mondanunk, ha valaki mégis nézi ezt, és nemcsak tízszemközt vagy húszszemközt vagyunk itt, elmondhatjuk, hogy lehetne olyan törvényeket hozni, amelyek valóban csökkentik a lopás lehetőségét. Nyilvánvalóan önmagukban a törvényekkel nem lehet megszüntetni minden lopási lehetőséget.
És az is nyilvánvaló, mint minden törvénynél, itt is, hogy nagyon fontos, hogy ezek közül mi az, amit be is tartatnak. Egészen biztos vagyok benne, és ez sajnos szubjektív dolog, de talán mégsem annyira szubjektív, mert én már körülbelül a negyvenedik olyan sajtótájékoztatót tartom, amiket hetente tartunk (Kucsák László közbeszólása.), és amiket eddig egyetlenegy jogi úton nem tudtak megtámadni, pedig elég komoly állításokat tettem. Tehát én azt gondolom, hogy amíg önök vannak kormányon, hozhatnak bármilyen törvényt, addig ezek a jelenségek nyilvánvalóan meg fognak maradni. Egyetlen dolog igenis zavarja önöket, a nyilvánosság. Érzik azt, felmérik, hogy az emberek érzik és tudatában vannak ennek a vircsaftnak, amit önök csinálnak. Ezért kellett ebbe a törvénybe szépen beletenni azt, hogy a közbeszerzéseket csak jóval nagyobb tételeknél kell megtenni, mint eddig. Köszönöm szépen.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
