DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez év első felében a kormány új irányt szabott a turizmusnak, s ennek keretében jelentősen átszervezte a turizmus állami irányítását. Ennek indoka az a felismerés volt, hogy a turizmusban mint a nemzetgazdaság kiemelkedő jelentőségű ágazatában - amely a GDP-nek mintegy 10 százalékát adja - jelentős növekedési lehetőség van, ez azonban megítélésünk szerint csak a korábbinál hatékonyabb irányítási struktúrával bontakoztatható ki.
Közös érdekünk, hogy a turizmus a mainál nagyobb mértékben járuljon hozzá Magyarország versenyképességéhez. A kormány stratégiai célja a külföldről beutazó turisták tartózkodási idejének meghosszabbítása, magyarországi költségeinek növelése, valamint a belföldi turisztikai fogyasztás szintjének emelése. Nem feltétlenül több turistára, hanem hosszabb ideig maradó, jelentős vásárlóerejű vendégre, magyarán jobb vendégre van szükségünk, a mennyiség helyett tehát a minőségre kívánjuk helyezni a hangsúlyt.
Az állam 2016 előtt jellemzően a létező turisztikai kínálathoz biztosított marketingkommunikációs támogatást, de a törvényjavaslatban megjelenő új koncepcióval több irányú feladatot vállal fel. Amellett, hogy a turisztikai marketingnek is meg kell újulnia, az államnak magasabb szintre kell emelnie és összpontosítania kell a fejlesztések koordinációját, illetve intézményei útján egyes kiemelt fejlesztések megvalósításáról saját magának kell gondoskodnia.
A korábbi turisztikai reklámtevékenység mellett a törvényjavaslat állami feladatként határozza meg a turizmus szakmai fejlesztését is. Ebben a szemléletben az a filozófia tükröződik, hogy nemcsak árulni kell a terméket, hanem ugyanilyen fontos feladat a termék fejlesztése is. Mindezt egy megújult szervezeti rend is támogatja, a korábbi széttagolt irányítási-tervezési struktúra helyett létrejött a Magyar Turisztikai Ügynökség.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az említett célok elérése érdekében a törvényjavaslat több szabályozási tárgykört érint, és lefekteti az alapjait, illetve megteremti a jogi, szervezeti kereteit a következő évek turisztikai fejlesztéseinek. Ennek érdekében létrehozza a turisztikai desztináció fogalmát, amely egy márkaként pozicionálható turisztikai fogadóterületet jelent. A desztináción belül megalkotja a kiemelt turisztikai fejlesztési térség kategóriát, ez pedig egy olyan desztináció, amely a külföldről beutazó turizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy célzott fejlesztéssel azzá tehető. Meghatározza a turisztikai fejlesztés és a kiemelt állami turisztikai beruházás fogalmát. A turisztikai fejlesztés közvetlen turisztikai fejlesztést jelent, vagy olyan fejlesztéseket, amelyek közvetetten a turizmust is szolgálják; a kiemelt állami turisztikai beruházás pedig száz százalékban az állami tulajdonban álló ingatlanokon megvalósuló jelentős turisztikai fejlesztéseket jelent.
Az új turizmusfejlesztési koncepció lényege, hogy Magyarország nem egy egységként, 93 ezer négyzetkilométerként fejlesztendő turisztikai célterület, hanem az országon belül vannak olyan egységek, amelyekre kiemelt állami figyelmet kell fordítani, és amelyekhez az ösztönzőrendszereket igazítani kell. A törvényjavaslat szerint a turisztikai fejlesztések tervezési alapegysége a turisztikai desztináció. Ez nem közigazgatási és nem területfejlesztési egység, hanem önálló szakpolitikai kategória. Technikailag egy földrajzilag meghatározható térség egyedi kulturális tartalmat is hordozó megjelölése, amely önálló márkaként pozicionálható, ezért egységes koncepcióba történő koncentrált fejlesztéséhez nemzetgazdasági érdek fűződik.
Tisztelt Országgyűlés! A turisztikai desztináció kínálati és keresleti kategória is egyben. Nemcsak fejlesztési célterület, hanem egyúttal releváns fogadóterület, vagyis úti cél. Mivel az utazási döntést desztinációszinten, azaz térségi szinten hozzuk meg, ezért a belföldi turisztikai kereslet élénkítésének az az alapja, ha minél több jól márkázható utazási célterületet tudunk hatékonyan fejleszteni és megfelelően kommunikálni. A belföldi piacon számos ilyen desztinációnak van létjogosultsága. Ez azért fontos, mert ott lehet szervezni a nemzetközi turizmust, ahol működik a belföldi turizmus. A belföldi kereslet élénkülése fontos vásárlóerőt képez majd bizonyos feltörekvő desztinációkban is. Nemzetközi szinten egyelőre kevesebb markáns úti cél fogalmazható meg.
A törvényjavaslat rögzíti a desztináció kialakításának és fejlesztésének alapvető szakmai célját, valamint szabályozza kialakításuk eljárási rendjét. A turisztikai desztinációk rendjének, rendszerének szakmai fejlesztésével kapcsolatos előkészítő feladatokat a törvényjavaslat a Magyar Turisztikai Ügynökségre telepíti. A desztinációk és a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek kijelölése pedig ezen előkészítő munka alapján a kormány feladata lesz.
A törvényjavaslat szakpolitikai keretek közé illeszti a már meghatározott, folyamatban lévő és jövőbeni fejlesztéseket. Azonnali feladat a beruházásoknak, továbbá a fejlesztési források tervezésének és felhasználásának, majd később a márkaépítésnek és a piaci kínálatnak az összehangolása. Jelenleg biztosan láthatóak a Sopron-Fertő és a Balaton kiemelt desztináció tervei; ezekről a kormány egyébként a közelmúltban tárgyalt. Előkészítés alatt állnak Észak-Magyarország - ez a tokaj-zempléni vidék, valamint a Felső-Tisza vidéke - és Budapest, továbbá a fővárost körülölelő zöldgyűrű tervei is. Kezdeményezések vannak folyamatban továbbá a Tisza-tó és a Dráva-Mura vidéke kapcsán is.
Terveink szerint 2017-ben lehatárolunk és kijelölünk mintegy húsz-harminc turisztikai desztinációt, és ez alapján megkezdhető ezek hosszú távú márkakoncepciójának szakmai előkészítése az adott térség szereplőivel és a létező TDM-szervezetek-kel - a turisztikai desztináció menedzsment szervezetekkel - együttműködésben.
Ezek közül 2018-ig három-négy, összesen pedig öt-hat kiemelt desztináció meghatározására és fejlesztési elképzeléseinek jóváhagyására kerülhet sor.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat másik fő szabályozási tárgyköre a fejlesztések megvalósításához kapcsolódik, megteremti a százszázalékos állami tulajdonban vagy vagyonkezelésben álló ingatlanokon megvalósuló kiemelt turisztikai beruházások vagyonjogi kereteit. Ezen beruházások megvalósítására az állam száz százalékban állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaságokat alapíthat. Ezen cégek a beruházások megvalósítása mellett ellátják majd az adott desztinációk márkaépítését szolgáló projektmenedzsmentet, koordinációs és márkakommunikációs feladatokat is.
(15.30)
A Magyarország és a hazai vállalkozások versenyképessége szempontjából húzóágazatnak, stratégiai fontosságú területnek számító turizmus fejlesztése kiemelten fontos feladat, ami párthovatartozástól függetlenül támogatásra érdemes. A törvényjavaslatban megfogalmazottak a turisztikai desztinációk révén a turizmusfejlesztési lehetőségek biztosításán túl a kulturális, örökségvédelmi, természeti, ökológiai értékeknek a jelenkor és a jövő generációk számára történő közvetítéséhez és megőrzéséhez is hozzájárulnak.
Mindezekre tekintettel kérem, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és a kormány célkitűzéseit támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. Elnök úr, köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
