HISZÉKENY DEZSŐ,

Full text search

HISZÉKENY DEZSŐ,
HISZÉKENY DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Akkor, amikor a közösségi vagyon különböző szeleteinek különböző közösségek számára történő juttatásáról beszélünk, akkor nem egy új keletű kérdéskörről beszélünk. Az én emlékezetem egészen biztosan visszanyúlik a rendszerváltás időszakáig, emlékszem még az úgynevezett vagyonátadó bizottságokra, ahol az ilyen típusú ingatlanok felosztása zajlott, tulajdonképpen akkor dőltek el először, hogy mely ingatlan lesz a kisebb közösségek tulajdona, a frissen létrejött önkormányzatok tulajdona, és melyek azok az ingatlanok, amelyek állami tulajdonba kerülnek. Ez a munka azóta is folyamatosan zajlik, hisz ez valóban egy jelentős, mondhatni hatalmas területet felölelő munka, nagyon változatos, és az, hogy az elmúlt 30 évben is tudtunk ezzel foglalkozni, és rendszeresen vissza-visszatérő téma volt, azt jelenti, hogy mindig találunk újabb és újabb megoldandó feladatokat.
Az is tisztán látható és jól megfogalmazható, hogy ez egy kormányokon átívelő vagy átnyúló feladatkomplexum, gyakorlatilag a rendszerváltás óta nem volt olyan kormány, ahol ne történtek volna hasonló típusú vagyonátadással foglalkozó döntések, illetve esetenként még komplett döntéssorozatok is.
Én azt gondolom, és amikor elkezdtem olvasni ezt az előterjesztést, akkor bólogattam közben, hiszen arról van szó, hogy az ország különböző területein található, az állam tulajdonában lévő területeken, amelyek közparkként funkcionálhatnak - ki is írtam magamnak, hogy milyen változatos ez a kép: Abaliget, Békéscsaba, Debrecen, Kecskemét, Orosháza, Pécs, Siófok, Zalaegerszeg, de még sorolhatnám, hiszen ennél is több településről van szó, az itt lévő területek az állam tulajdonában voltak -, egészen nyilvánvaló, hogy az állam nem képes valamennyi területen jelen lenni, nem képes ezt színvonalasan fenntartani, ezért azt gondolom, hogy helyes, ha minél közelebb a közösségekhez, a területet használó közösségekhez történik meg a tulajdonjog rögzítése, aztán a későbbiekben ezeknek a területeknek a használata, illetve annak a feladatként történő rögzítése.
Tehát én helyesnek tartom azokat a célokat, hogy a közösségi tulajdont adjuk azoknak a közösségeknek, ahol használják azokat, helyesnek tartom azt a törekvést, hogy a tulajdon ne váljon el az üzemeltető személyétől, hiszen az újabb konfliktusokat generál, és helyesnek tartom azt az elképzelést, hogy az úgynevezett megosztott tulajdonokat lehetőség szerint rendezni kell, hiszen számtalan esetben fordul elő, hogy egy nagy állami tulajdon közepén egy kisebb önkormányzati tulajdon van, és a működés feltételeit ez nehezíti. De fordítva is előfordulhat ez a helyzet, hogy egy nagy önkormányzati tulajdonnak egy egészen pici része állami tulajdonban van, és gátolja annak használatát.
Országgyűlési képviselőként a saját választókerületemben is találkoztam hasonló kérdéssel, és ezt ide a parlament elé is hoztam. Választókerületemben is van egy olyan területrész, amelyet az önkormányzat kíván hasznosítani, szolgáltatóházat - nyilvánvalóan közösségi cél, hiszen a közösség számára nyújtanak ott majd szolgáltatásokat -, önkormányzati bérlakások építését tervezi ott az önkormányzat. Ezen belül található egy 78/5390-ed résznyi állami tulajdon, egyébként használaton kívül. A javaslatom úgy szólt - csatlakozva egyébként Révész Máriusz fideszes képviselőtársam javaslatához -, hogy ez kerüljön ingyenesen átadásra az önkormányzat tulajdonába.
Ezért Révész képviselőtársam javaslatához be is nyújtottam egy módosító javaslatot. Érdekes módon azóta teljesen leült ez a törvényjavaslat. S azért nagy csodák nincsenek, most végignéztem ezeket a helyrajzi számokat, s a Révész képviselőtársam által korábban benyújtott törvényjavaslattal megegyező helyrajzi számú ingatlan bekerült ebbe a javaslatcsomagba, ugyanakkor természetesen az én módosítóm nem került be. Milyen érdekes dolgok vannak; gondolom, nyilván így lehetett kikerülni azt, hogy az egyik fideszes javaslatra igent mondjanak, eközben egy ugyanolyanra, ami a másik oldalról érkezett, nem. Ezzel valószínűleg megoldható ez a kérdés. Nyilván majd Révész képviselőtársam vissza is vonja ezt a törvénymódosító javaslatát, amelyet korábban tett. Azt gondolom, nem helyes, ha ez így zajlik, s nem helyes, ha nem a közösségi célokat nézzük, hanem azt nézzük meg, hogy mely párttól érkezett ez a javaslat.
Ugyanakkor az itt felsoroltak teljesen rendben vannak az én megítélésem szerint, hiszen olyan ingatlanokról van szó, ahol valóban a helyi közösség, az adott városok azok, amelyek jól tudják működtetni majd a tulajdonukba kerülő új ingatlanokat. Tehát azt gondolom, hogy eddig teljesen értelmes, érthető, jól indokolható ez a törvényjavaslat, és világos szándék húzódik meg mögötte. Egészen eddig. Továbbolvasva ezt a javaslatot, az egész eddigi elképzelés, az egész értelmes, indokolható és világos szándék fölborul, hiszen ezt követően a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő telkek, ingatlanok a javaslat szerint az állam tulajdonába kerülnének, ez az ingatlan az V. kerületben található. Már megint az V. kerület egyébként.
Érdekes, hogy itt pont fordított a szándék. Itt nem arról szól ez a javaslat, hogy tisztábbak legyenek a viszonyok, hogy egy tulajdonos legyen, és ő legyen az, aki ezért a területért felel, hiszen az állam tulajdonába kerül egy kisebb közösség által használt terület, de az állam már most látja, hogy ezt nem fogja tudni normális módon üzemeltetni, ezért a helyi önkormányzattal kíván szerződést kötni arra, hogy ő legyen az, aki ezt a területet üzemelteti. Tehát míg a törvény első részében teljesen világos és érthető szándékok húzódnak meg, a törvényjavaslat második felében ennek az ellenkezőjére látok példát. Ugyanakkor ebből adódóan ez teljesen érthetetlenné válik ilyen módon.
Az elmúlt néhány évben nem egy olyan törvényjavaslatot láttunk, ahol nem látszott elsőre a szándék, de aztán néhány hónap múlva, esetleg egy-két év múlva a szándék világossá vált, és megint csak azt láthattuk, hogy le kívánják nyúlni ezeket a területeket. Szerintem nem lehet bennünket felelősségre vonni azért, ha esetleg ilyen gondolataink támadnak, hiszen ez nem az első ilyen próbálkozása a jelenleg hatalmon lévőknek.
Kerestem, hogy mi lehet az oka ennek az újbóli lenyúlásnak, ennek a teljesen értelmetlen és indokolatlan vagyonátadásnak, amely - ismétlem még egyszer - a Fővárosi Önkormányzat tulajdonából kerülne az állam tulajdonába úgy, hogy utána pedig az V. kerületi önkormányzatnak kellene ezt üzemeltetni.
(15.00)
Megtaláltam ennek az okát. Az indoklás utolsó mondatában található, ahol azt írják, hogy „A közpark üzemeltetése mellett - eddig ez közpark volt, most már emellett - az aktív kikapcsolódás lehetőségeit ötvöző közösségi tér megteremtése és működtetése, valamint a törvényben meghatározott egyéb közfeladatok - nem tudom, hogy miért van szükség egy közpark esetében egyéb közfeladatok megfogalmazására -, így különösen a turizmussal kapcsolatos állami feladatok ellátása.” Ne legyen jó jós belőlem, de tartok tőle, hogy itt az elkövetkezendő időszakban valószínűleg valamilyen szálloda fog épülni. De majd akkor visszatérünk erre a történetre.
Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat első része teljesen világos, érthető és támogatható, ugyanakkor a törvényjavaslat második célja az eredeti céllal teljesen ellentétes, ezért számunkra ez elfogadhatatlan. Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, államtitkár úr. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me