DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon összetett jogszabálytervezet van előttünk. Olyan ez, mint a vidéki jó vegyeskereskedés, van benne szer, mint permetszer, szappan, szalámi, csak válogassuk szét, hogy melyik micsoda.
A használtgépjármű-forgalmazás tisztaságának javítására tett adatbázis-kezelési komplexitást javító része mindenképpen pozitívuma az előterjesztésnek. A gépjárművek területén a törvényjavaslat indoklása alapján a járműéletút-adatszolgáltatás kialakításával lehetővé válik egy adott járművel kapcsolatban több nyilvántartó szerv által nyilvántartott adatokból releváns, tehát hiteles, mértékadó adatok lekérdezése egy egységes szolgáltató felületen keresztül. Ez mindenképpen előrelépés. Az állampolgárok ehhez az adathoz egy garantált felületen, egy adatigénylési folyamat keretén belül juthatnának hozzá díjmentesen. Ez mindenképpen a megbízhatóságot szolgálja, és ehhez jócskán hozzá kell nyúlni a közúti közlekedésről szóló törvényhez, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényhez, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényhez. Ha ezt megcsinálják és tényleg működni is fog, ez mindenképpen javít a használtautó-kereskedelem biztonságán. Tehát ez az előterjesztés pozitívumai közé tartozik.
Létrejön továbbá egy új nyilvántartás az ideiglenes rendszámtáblákról vezetett központi nyilvántartás létrehozásával. A rendvédelmi szerveknek, a parkolási társaságoknak és az útdíjfizetésre jogosult szervezeteknek a jövőben lesz lehetősége adatot szolgáltatni az ideiglenes rendszámtáblák jogosultjairól. Ettől az előterjesztő az ideiglenes rendszámtáblákkal elkövetett, az előterjesztésben közelebbről nem megjelölt visszaélések csökkenését várja. Az biztos, hogy ez egy speciális mozgási terület, vannak, akik nagyon értenek az ideiglenes rendszámtáblákhoz, s ha ezt sikerül egy kicsit visszaszorítani, az mindenképpen tisztítani fogja ezt a területet.
Tartalmaz a javaslat egy munkajogi módosítást is európai uniós jogharmonizációs célzattal, ami per-sze arra világít rá, hogy rossz az önök 2012. évi I. tör-vé-nye, amit munkatörvénykönyvnek is szoktunk mondani. Egyébként ezt már akkor is mondtuk, hogy rossz. Tehát a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény jogharmonizációs céllal módosításra kerül. E szabályok átültetéséhez biztosítani kell a már említett munka törvénykönyvének a munkarenddel, a munkavállaló munkaidő-beosztásával, valamint munkaidejével és pihenőidejével kapcsolatos szabályaitól való eltérés lehetőségét.
Ez érdekes, mert tegnap az energetikai tárgyú törvényeknél, pontosabban az atomtörvénynél merült fel, hogy helytelen a jelenleg érvényes munka törvénykönyvének a munkaidővel és a szabadidővel kapcsolatos szabályozása, életidegen megfogalmazásokat tartalmaz, és hozzáteszem, hogy nem a dolgozók védelmének az érdekében. Úgyhogy ezt érdemes lenne felülvizsgálni.
A negyedik ilyen nagy terület az előterjesztésben - ez, mondjuk, a szappan -: az általános indoklás azt jelzi, hogy a javaslat a kisajátítási eljárások és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedésiinfrastruktúra-beruházás megvalósításához szükséges eljárások során fogalmaz meg egyszerűsítési szabályokat. Módosul a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény. A módosítást a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Tehát ez egyfajta csomópontfeloldó szándékot is tartalmaz.
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítását az eljárások egyszerűsítésének az igényével magyarázzák az előterjesztők, bár itt elképzelhető más dolog is, amit majd az észrevételi részben szeretnék alaposabban kifejteni.
Az ötödik témakör a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása, amely egy új fogalmat vezet be a vasúti törvény fogalomrendszerébe. A pályahálózat-működtető az állami hálózatban álló vasúti pályahálózat vagyonkezelésére és működtetésére szerződő, többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság - ez az új definíció -, amely a feladatát közfeladatként látja el. A működtetés joga a nemzeti vagyon felújítására, fejlesztésére, birtoklásának, használatának, hasznai szedése jogának a továbbengedésére is kiterjedhet, valamint áttételesen nemcsak pályahálózat, hanem vasúti pálya és annak tartozékai vagyonkezelését és működtetését is jelenti. Hát, ezt mondták önök a GYSEV-prob-lé-ma-kör kezelésének. Hát, ez meglehetősen kacifántosan van belefogalmazva a 27. § környékén.
A közforgalmú vasúti járművek biztonságos üzemeltetésével közvetlenül összefüggő műszaki adatok megismerése iránti igényt bűzmeg… (Nevetve:) Hát igen, bűzlik, bűzlik ez a rész; a tudatalattim bűzmegelőzésnek mondta, pedig az indoklásban bűnmegelőzés szerepel, de bűzlik ez a rész, az adatok megismerésének a tiltása. Tehát azzal indokolják, hogy az adatok megismerése iránti igényt csökkentik, hogy bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekből a jármű üzemidejének végéig, de legfeljebb harminc évig korlátozni lehet. A megismerés korlátozásáról az adatkezelő a terrorizmus elleni küzdelemért és a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszter véleményének kikérésével dönt. Magyarul, azt titkosítanak, amit akarnak, mert a vasút területén az utolsó csapszegre is azt lehet mondani, hogy terrorvédelmi szempontból rendkívül fontos, mert ha ez hiányzik, akkor biztos összeomlik valami. Úgyhogy ez egy nagyon gumiszabály, amivel bármiféle mutyit el lehet majd tüntetni vagy ennek az adatait le lehet fedni.
Úgyhogy nem biztos, hogy ez a transzparencia irányába mozdul, sőt, szerintünk ez meglehetősen problémás.
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása az indoklás szerint az eljárások gyorsítását szolgálja majd. De hogy mi módon, az meglehetősen kritikus.
(12.30)
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény módosítása a kárnyilvántartással összefüggő adatköröket és adatszolgáltatási szabályokat módosítja. Ezt meg kell erősítenem, hogy helyesen. Tehát ami áttekinthetőbbé, megbízhatóbbá, egységesebbé teszi a kárnyilvántartással összefüggő adatokat és ezek kezelését, az jó irányba tett módosítás.
Módosítják továbbá a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényt, a közlekedésszervezőtől vagy a viszonteladótól… - ez a bizonyos HÉV-probléma. Ez alapvetően az ezen a területen dolgozó cégek érdeke; remélem, hogy a fogyasztókat, az utasokat nem éri külön bonyodalom emiatt.
Azért néhány súlyos észrevételt még szeretnék kifejteni a hátralévő időkeretemben. A tervezet a kormányzati honlapon négy napra, mindössze négy napra közigazgatási egyeztetésre lett kitéve, egyeztetésre bocsátották, négy egész napra. Az előterjesztésnek a jogalkotási törvényben kötelezően előírt előzetes hatásvizsgálati lapja négy napra ki volt téve. Látható, hogy az előterjesztő nem nagyon veszi komolyan azt a törvényi kötelezettséget, hogy hatásvizsgálat. A hatásvizsgálati lapon ez szerepel: az előterjesztés-tervezet címe - az ismertetett - az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítása. I. a hatásvizsgálati lapon: költségvetési hatások. A mellette szereplő megjegyzés: nincsenek. II. hatásvizsgálati szempont: adminisztratív terhek. Változatlanok. Ez helyből nem igaz, mert változnak az adminisztratív terhek. A III. a hatásvizsgálati lapon: egyéb hatások nincsenek.
Fel lehet tenni a kérdést, hogy ha egy tervezetnek semmiféle hatása nincs, minden adminisztratív teher változatlan, akkor miért nyújtják be ezt a mintegy 56 paragrafusból álló törvényjavaslatot. Nem akarom én azt mondani, hogy helytállóak ezek a megjegyzések, hogy semmiféle hatása nincs, de az előterjesztők írták le. Vegyék már komolyan a saját hatásvizsgálatukat!
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 38. § 4a) pontja alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke véleményezi a feladatkörébe tartozó jogszabályok tervezetét. Na, a hatóság honlapján nem található ilyen vélemény, miközben a javaslat számos nyilvántartási, adatkezelési rendelkezést tartalmaz. Azt vagyunk kénytelenek feltételezni, hogy önök az információszabadságot ténylegesen érintő kérdésekről nem kérték ki a hatóság elnökének véleményét, mert ez nem szerepel az előterjesztési lapon. Ez egy súlyos probléma. Azt lehet tehát mondani, hogy nem felel meg a törvényi előkészítés szabályainak ez az előterjesztés.
A következő nagy területen, a vasúti törvényben a titkosítás újabb gyöngyszeme kapott helyet a közforgalmú vasúti járművek biztonságos üzemeltetésével közvetlenül összefüggő műszaki adatok titkosítására, a javaslat 30. §-ában. Az adatmegismerés korlátozása csak látszólag felel meg az információs törvény 27. § (2) bekezdésében foglaltaknak. Az ugyanis megengedi, hogy „a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot az adatfajták meghatározásával törvény korlátozza vagy korlátozhatja”. Jelen esetben az adatkezelő a rendészeti miniszter véleményének kikérésével a jármű bármely műszakinak minősíthető adatának kiadását megtagadhatja, ha - a törvény szövege szerint - mérlegeli az ország nemzetbiztonsági érdekeit, és arra a következtetésre jut, hogy az adat megismerése ezt a kiemelt érdeket sértené.
Ez egy olyan gumijogszabály, amibe bármi belefér. Bocsássanak meg, ha ilyesmi jut az eszünkbe, merthogy a vasúti törvény módosítása egyébként is kiemelt figyelmet érdemel. A javaslat alapján ugyanis a Felcsút és Alcsútdoboz között közlekedő Vál-völgyi kisvasút, a maga 5,7 kilométer hosszú pályájával és három megállójával, vagyonműködtetésében is változás következhet be. Másrészt akár a kisvasúttal kapcsolatos mutyik elkendőzése érdekében is állhat a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról szóló törvény módosítása.
A módosítás szerint, ez nagyon érdekes - itt persze eszünkbe juthat a Belgrád-Budapest vasút, ahol rendelettel lehetne gyorsítani a dolgokon -, tehát a törvény szerint a kormány rendeletben állapíthat meg területsávot vagy nyomvonalat, és ennek a sajátossága, hogy ezzel szemben semmiféle jogorvoslatnak nincs helye. A rendelet jogforrás, ezzel szemben semmi felszólalásnak helye nincs.
Tehát úgy gondoljuk, hogy noha vannak pozitív elemei az előterjesztésnek, ezek a részei olyanok, amelyeket nem lehet elfogadni. Arra kérjük az előterjesztőt, hogy ezeket az alapvető jogelveket, információszabadság-elveket sértő részeket korrigálni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
