MÓRING JÓZSEF ATTILA,
MÓRING JÓZSEF ATTILA,
MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő T/12742. számú, a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán a lényegi elemeket Witzmann képviselőtársam előadásában már megismerhettük, én csupán néhány dologra szeretném a figyelmet felhívni.
A használt járművásárlás biztonságának növelése érdekében egy új szolgáltatás, az úgynevezett járműéletút-adatszolgáltatás kialakításával lehetővé válik, hogy egy adott járművel kapcsolatban több nyilvántartó szerv által nyilvántartott adat egy egységes szolgáltató felületen keresztül elérhető legyen. Az állampolgárok az adathoz egy felületen, egy adatigénylési folyamat keretén belül juthatnak hozzá díjmentesen. Ez teszi szükségessé a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítását.
A módosítással lehetővé válik a közlekedési hatóság által vezetett közútijármű-előéleti nyilvántartásban szereplő, a közlekedési hatósági engedéllyel ellátott közúti járművek forgalomban tartásával kapcsolatban keletkezett műszaki, környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági, javítási és karbantartási, gépjármű-felelősségbiztosítási, valamint a használatra jellemző egyes adatok lekérdezése. A módosítás meghatározza a járműéletút-adatszolgáltatás és az adatszolgáltatás technikai lebonyolítását szolgáló rendszer, valamint az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásának fogalmát, valamint az ideiglenes rendszámtáblák kiadásának alapjául szolgáló okiratok okmánytárba történő kötelező továbbítását, azok későbbi visszakereshetősége érdekében.
Miután az ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművek nincsenek forgalom helyezve, ezért nincs róluk közhiteles központi nyilvántartás. Ennek hiányában sem a járművekről, sem a rendszámtábla jogosultjáról nincs lehetőség adatot szolgáltatni. Az ideiglenes rendszámtáblákról vezetett központi nyilvántartás létrehozásával a rendvédelmi szerveknek, a parkolási társaságoknak és az útdíjszedésre jogosult szervezeteknek a jövőben lesz lehetőségük adatot szolgáltatni az ideiglenes rendszámtáblák jogosultjairól, így várhatóan csökkennek majd az ideiglenes rendszámtáblákkal elkövetett visszaélések is.
(12.40)
Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Hajózási Szövetség, az Európai Hajósok Szervezete és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége által kötött, a munkaidő-szervezés egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló európai megállapodás végrehajtásáról szóló 2014. december 19-én írásba foglalt tanácsi irányelve a megfeleléshez szükséges, vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása, tekintettel a belvízi hajózással együtt járó különleges munka- és életkörülményekre, az általánosan alkalmazandó munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló irányelv és a hatálya alá tartozó munkavállalók esetében speciális szabályokat vezet be.
Ezen szabályok átvezetéséhez biztosítani kell a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény munkarenddel, a munkavállaló munkaidő-beosztá-sá-val, valamint a munkaidejével és pihenőidejével kapcsolatos szabályaitól való eltérést, továbbá a munkavállaló egészségvédelmének javítását célzó intézkedések bevezetését a törvény módosításával.
A javaslat meghatározza a belvízi hajózás, a belvízi hajózási vállalkozó, az éjszakai munka, a munkaidő, a pihenőidő, a nem hajós személyzet, a többmű-sza-kos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló, továbbá az utazó munkavállaló fogalmának jelentését is az érintett szakaszok alkalmazásában. Továbbá előírja, hogy a munkáltatónak az egészséges és biztonságos munkavégzés és a közlekedésbiztonság követelményeire is figyelemmel kell el-készítenie az utazó munkavállaló munkaidő-beosztását.
A javaslat pontosító jellegű kiegészítő rendelkezést is tartalmaz, amellyel egyértelműsíti, hogy az állam tulajdonában lévő vízi út, meder, parton lévő létesítmény és kapcsolódó ingatlanok, továbbá az országos közforgalmú kikötők létesítése és felújítása, valamint az ezekkel összefüggő úszó létesítmény és egyéb eszközbeszerzés és -felújítás az előzőek tulajdonosának, vagyonkezelőjének, működtetőjének vagy üzemben tartójának a feladata, és egyes projektek esetén a tulajdonos, vagyonkezelő, működtető vagy üzemben tartó feladatainak elvonása, felülírása nélkül a jogszabályban vagy kormányhatározatban kijelölt szervezet - mint az állam nevében és javára eljáró fejlesztési közreműködő - is ellát fejlesztési feladatokat. A javaslat ezzel összefüggésben módosítja a fejlesztési közreműködő meghatározását is.
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása az ország területén található vasúti rendszerek biztonsági berendezéseinek, műszaki adatainak védelmére szolgál, hogy azok ne lehessenek bárki számára hozzáférhetőek. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló törvény módosítása rögzíti, hogy az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszereknél mely esetekben és mit kell bejelenteni. Tekintettel arra, hogy az alsó kötélvezetésű sífelvonók kivételével a többi egyéb kötöttpályás létesítmény esetén a tevékenység megkezdéséről és a tevékenység befejezéséről is van információja a közlekedési hatóságnak, ezért szükségtelen további bejelentési kötelezettséget előírni részükre, így nekik csak az üzemszüneteltetést kell bejelenteniük, míg az alsó kötélvezetésű felvonóknál a tevékenység megkezdését, annak szüneteltetését és a tevékenységgel történő felhagyást is be kell jelenteni.
A módosító javaslat a kisajátítási eljárások és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedésiinfrastruktúra-beruházások megvalósításához szükséges eljárások kapcsán is megfogalmaz egyszerűsítési szabályokat. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának, gyorsításának és egyszerűsítésének érdekében a javaslat értelmében felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapíthassa meg a közlekedési-infrastruktúra-beruházás megvalósításához szükséges, legfeljebb 200 méter szélességű területsávot vagy nyomvonalat. Amennyiben a köz-le-ke-dési-infrastruktúra-beruházás megvalósításához környezetvédelmi engedély szükséges, a rendelet kiadására a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően kerülhet sor. Az építési engedély kiadásának és az építési tevékenység megkezdésének feltétele a rendelettel való összhang megléte. A településrendezési eszközöknek a közlekedésiinfrastruktúra-beruházás-sal való összhangját azonban ebben az esetben is meg kell teremtenie az érintett helyi önkormányzatnak, legkésőbb a közlekedésiinfrastruktúra-beru-há-zás végleges, vagy ennek hiányában ideiglenes forgalomba helyezését követő hat hónapon belül.
A rendeletben megállapította nyomvonal szélességét a javaslat az egyes nyomvonalas infrastruktúrák sajátosságai alapján állapítja meg, így gyorsforgalmi út tengelyétől számított legfeljebb 100-100 méter, egyéb közút tengelyétől számított legfeljebb 50-50 méter, vasút tengelyétől számított legfeljebb 100-100 méter, kerékpárút esetén 25-25 méter széles sáv jelölhető ki. A javaslat rendelkezik az építési korlátozásokról, a védettség időtartamáról, valamint a korlátozással arányos kártalanítási kötelezettségről is.
Tisztelt Ház! Ezeket kívántam kiemelni a 11 módosításra javasolt törvény közül, és szeretném előrebocsátani, hogy a törvényjavaslatot a KDNP frakciója támogatja. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
