DR. GYÜRE CSABA,

Full text search

DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagy országról van szó, Ausztráliáról. Mivel Magyarország Kormánya, illetve az ausztrál kormány megkötötte az egyezségi megállapodást a két ország közötti légi forgalom megindításáról, számomra az volt a furcsa, hogy ez még a két ország között mind ez idáig nem született meg, és egy ekkora országgal nem volt ilyenfajta megállapodásunk, holott Ausztrália a Föld hatodik legnagyobb területű országa, tehát egy hatalmas országról beszélünk. Bár igaz, hogy a lakosságszáma közel sem ilyen jelentős, és nem arányos, hiszen nincs 3 fő/négyzetkilométer Ausztráliában a népsűrűség, és így körülbelül 23-23,5 millió lakosa van jelen pillanatban Ausztráliának.
Ha megnézzük a lakosság összetételét, akkor az hasonló az európaihoz, hiszen Ausztrália 92 százaléka európai, míg 7 százaléka ázsiai, ezek általában bevándorlók, míg 1 százalékát pedig a helyi őslakosság, az úgynevezett bennszülöttek teszik ki. Látjuk, hogy körülbelül az európaival hasonlatos, hiszen Európában is sajnálatos módon az elmúlt években a migráció nagyon megerősödött, és elsősorban az ázsiai népcsoport betelepülése Európába sajnos megfigyelhető.
De nyilván, ha ez így folytatódik és az Európai Unió nem fog hathatós fellépést tenni, akkor ez a fajta arány erősen meg fog bomlani, és Ausztrália sokkal jobban fogja képviselni az európai népességi arányokat, mint az Európai Unió területén található országoknak azon része, amely sajnálatos módon úgy áll a migránskérdéshez, hogy beengedi őket, bármilyen nagy számban is.
(11.50)
Azért is érdemes ezt a szerződést megkötni, illetve a szerződés megköttetett, hanem a parlamentek által elfogadni, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy Ausztrália egy nagyon jelentős ország, nemcsak a tekintetben, amit elmondtam, hogy a Föld hatodik legnagyobb területű állama, hanem azért is, mert gazdaságilag egy igen erős országról beszélünk, sokak szerint talán a leggazdagabb ország is. Miből származik ez? Arra építik… - természetesen vannak picike országok, amelyek ettől gazdagabbak picit, de Ausztráliában 64 ezer USA-dollár az egy főre jutó GDP, amely kiemelkedő az egész világon, körülbelül ötszöröse Magyarország GDP-jének az ausztráliai egy főre eső nemzeti jövedelem. Tehát egy gazdaságilag rendkívül erős országról beszélünk, amely azonban - tudjuk jól - majdnem a Földnek a legtúlsó oldalán van. Tehát a légi forgalom nem olyan egyszerű, hiszen az utasszállító repülőgépek körülbelül 24 óra alatt teszik meg ezt az utat, tehát nem gondolhatja az ember, hogy majd ha aláírjuk ezt a szerződést, egy hétvégére ki fog lovagolni egy repülőgéppel egy hosszabb hétvégére akár Ausztráliába.
Mindez meghatározza a turistaforgalmat is a két ország között, hiszen ilyen nagy útra és viszonylag drága repülőgép-helyjegyárak mellett nem teheti meg mindenki, hogy akár Magyarországról Ausztráliába utazzon, akár Ausztráliából Magyarországra. Nyilván ez determinálja az utasforgalmat is, hogy általában nagyobb jövedelemmel rendelkező, tehetősebb turisták fognak egymás országába eljutni. Bízunk abban, hogy ezen megállapodás elfogadásával nőni fog a turistaforgalom is a két ország között, és nemcsak a légijármű-forgalom, a turistaforgalom, hanem ezzel együtt a gazdaságot is növelni fogja, hiszen a kereskedelem minden valószínűség szerint élénkülni fog, legalábbis ezt a hatást is várjuk attól, ha ez a megállapodás hatályba lép.
Egy 24 órás repülőútra nehezen vállalkozik az ember, de Ausztrália számtalan látványossággal rendelkezik, ami miatt egy vonzó célpontja lehet akár a magyarországi, akár az európai turistáknak is, hiszen olyan állatok vannak, amelyek más földrészen nem találhatók meg, mint a kacsacsőrű emlős, a kenguru, a koala vagy az eukaliptuszerdők, amelyek máshol nincsenek, illetve az ország területe hatalmas, egyharmadán sivatag van. Ez az a földrész, amelyen a legkevesebb a víz, és mindez kialakított egy olyanfajta élővilágot, amely nagyon egyedi és ezáltal vonzóvá is teszi Ausztráliát.
A megállapodás alapján lehetőség lesz arra, hogy mind a személyi forgalom, mind a kereskedelem megélénküljön, hiszen áruszállítás, postaforgalom is lesz a személyszállításon kívül; erre is kiterjed a szerződés, illetve arra, hogy az országok egymás között nemzetközi repülőtereken tudjanak leszállni és ezt tudják használni. Ausztrália meglehetősen előnyös helyzetben van légi forgalom tekintetében. A nagy területe miatt is sokszor csak repülővel lehet azokat a távolságokat megtenni viszonylag rövid idő alatt, ezért is van rengeteg repülőtere, 294 darab repülőtér van Ausztráliában. Ezzel szemben nemzetközi légitársasága csak egy van, bár ő legalább elmondhatja, hogy van saját légitársasága, a Qantas, amely nemzetközi, mindezt Magyarország nem mondhatja el magáról, hiszen a Malév sajnálatos módon már nem létezik mint magyar nemzeti légitársaság.
Éppen ebből is adódik az a kritikánk, amit általában meg szoktunk fogalmazni az ilyen megállapodásokkal kapcsolatosan, mégpedig ez a kritika abból adódik, hogy ezekben a megállapodásokban minden ország elsősorban a saját érdekeit igyekszik képviselni, mint ahogy Ausztrália is kiköti ebben a megállapodásban, hogy csak olyan légitársaság bonyolíthat forgalmat Ausztrália vonatkozásában Magyarországra, amely Ausztrália területén van bejegyezve, Ausztrália légi felügyelete gyakorolja fölötte a felügyeleti jogot. Mindezt Magyarország sajnos nem mondhatja el, és ezért nyilván az Európai Unióra vonatkoztatva szélesíti ki. Tehát valamelyik európai uniós tagállamban bejegyzett és azon tagállam által felügyelt légitársaság lesz az, amelyet Magyarország majd a szerződésbe foglalhat, jelölhet, amely ezt a légi forgalmat fogja bonyolítani Ausztrália, illetve Magyarország között. Tehát ezt szoktuk elmondani általában ezekben az esetekben, hogy míg a szerződő felek mindig a nemzeti légitársaság, Magyarországon sajnos nemzeti légitársaság híján valamely európai uniós légitársaság lesz az, amely majd el fogja látni ezt a forgalmat a két ország között.
Mik a legfontosabb szempontok? Azt gondolom, hogy ezek a szerződések megfelelő nemzetközi ajánlások alapján készülnek el, ezeket tartalmazzák. A legfontosabb kitétele a biztonság. A légi forgalom biztonsága a legalapvetőbb szempont, hogy ez érvényesüljön minden esetben. Ezekre a pontokra is nagymértékben kitér, a repülés biztonságára az 5. cikk, illetve a 6. cikk is ezzel foglalkozik. Egyrészt minden ország ellenőrizheti saját területén a másik ország légi járműveinek a biztonságát, a személyzet végzettségét, megvannak-e a megfelelő iratai a repülőgépnek, illetve megfelelően biztonságos-e az ellenőrzés, amelyet a légitársaságnál végeznek, illetve a másik legfontosabb szempont pedig a jogellenes cselekmények kivédése, amire mind a két ország kötelezettséget vállal ezzel a szerződéssel. A használati díjak tekintetében teljesen egyértelmű, hogy a költségeket terhelhetik át. Nagyon fontos kitétel benne, hogy nem lehet több a másik tagállamból érkező, tehát másik szerződő fél államából érkező légitársaság díja, mint a helyi légitársaság díja a repülőterek használatánál. Ez egy nagyon fontos kérdés.
Még egyetlenegy dolgot szeretnék megemlíteni, amit fontosnak tartok ebben, ez pedig a vitás kérdések rendezése. Nagyon helyesen elsősorban a tárgyalásra és a konzultációra, a két ország közötti tárgyalásra és konzultációra irányítja a figyelmet. Amennyiben ez nem lenne meg, akkor más fórum híján így választott bíróság útján történik meg a vitás ügyek rendezése. A választott bíróságok pedig úgy állnak fel, hogy mind a két fél egy-egy választott bírót jelöl meg, a két választott bíró pedig közösen, konszenzuális alapon egy harmadik bírót fog választani. Amennyiben ez nem történik meg, nem tudnak választani, nem tudnak megegyezni, akkor ebben az esetben az ICAO, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet tanácsa, elnöki tanácsa lesz az, amely kijelölheti ebben az esetben a harmadik bíró személyét, és ezt mind a két ország köteles elfogadni, innen fellebbezésnek helye nincs.
Azt hiszem, ez a megállapodás megnyugtatóan rendezi a két ország közötti légi forgalmat, ezáltal, azt gondolom, hogy ez egy támogatható törvényjavaslat, amely elénk került. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me