DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én ott folytatnám, ahol a képviselőtársaim abbahagyták. Itt valóban egy nem létező vita lehetne belőle, de a jogszabály és a házszabály lehetőséget biztosít arra, hogy elmondjuk a véleményünket abban a kilenc percben, amit a házszabály megenged ebben az esetben. S ha van egy vita nélküli előterjesztés, akkor én azt gondolom, hogy azt mégiscsak meg lehet itt vitatni.
Az ellenzéki frakciók valamennyien visszatértek az általános vitában megfogalmazottakra, de az általános vitában megfogalmazottak valamilyen szinten nyilván hatnak a bizottsági ülésre, amely elfogadja, nem fogadja el, javasolja, nem javasolja. Én azt gondolom, mindenképpen odatartozik az is, ami benne foglaltatik a bizottsági jelentésben, és ebben a vitában igenis ki lehet erre térni. Néhány gondolattal én is szeretném ezt megtenni.
Sok mindenről beszéltünk, elsősorban Teleki képviselőtársam beszélt az oktatás kérdéséről, különösen a tekintetben, hogy szegregált vagy integrált az oktatás, illetve ecsetelte az integrált oktatás előnyeit. Ezzel kapcsolatban már folytattunk le vitát az általános vita során is. Azt nyilván nem lehet elvárni és nem lehet megtenni, hogy kizárólag szegregált oktatással történjen az oktatás Magyarországon, mert ez nyilván nem fog jóra vezetni, azonban azt is elmondtuk, hogy kizárólagosan az integrált oktatás sem biztos, hogy jó. Említettem azt a példát ezzel kapcsolatban, amely Nyíregyházán történt meg, amikor is azt az iskolát, amelyik a cigánytelepen működött - hogy így mondjam -, amelybe kizárólagosan a kisebbségi cigányság járt, megszüntették, s amikor azt megszüntették, ki volt legjobban felháborodva: éppen az ott helyben lakó cigányság, és ők voltak azok, akik tüntetéssorozatot indítottak el az iskola bezárása ellen, holott a gyermekeiket a legjobbnak mondott nyíregyházi központi iskolákba hordták be iskolabusszal, tehát a gyerekek oktatáshoz való joga elméletileg nemhogy nem sérült, hanem éppen hogy a lehetőségeik jobbak lettek, mégis ők voltak azok, akik ezzel nem értettek egyet. Az más kérdés, hogy azokat sem kérdezték meg, akiknek pedig a gyerekei oda jártak, hogy ez így jó lesz-e.
S én itt felemlítettem annak a problémáját, hogy ha azt mondjuk, hogy mindenkinek, minden gyereknek joga van az oktatáshoz Magyarországon, és ha ezt vizsgálja az ombudsman, és ez igaz is, és igaznak is kell lenni, és azt is elmondtam itt a vitában, hogy alapvetően az is elvárható a magyar társadalomban, hogy az oktatás azonos színvonalú legyen minden gyermek számára, és mindenki tudja elérni a neki megfelelő jó szintű, szakmai szintű oktatást, azonban ez nem járhat azzal, hogy sérülnek azoknak a gyermekeknek a jogai, akik esetleg tanulni szeretnének. Amikor bekörzetesítenek egy ilyen iskolát, én beszéltem több pedagógussal, ők azt mondták el, itt az a probléma, hogy abban az iskolában, amit megszüntettek, sokkal alacsonyabb színvonalú volt az oktatás, ahová bevitték a gyerekeket, ott sokkal magasabb színvonalú volt, a gyermekek képtelenek voltak a magas színvonalat egyből tudni, hiszen honnan tudták volna, és utána nyilván nem értették azt, ami az órán történik, utána már fegyelmezetlenség volt, problémák voltak, és már azok sem tudtak tanulni, akik egyébként szerettek volna.
Tehát itt sem ész nélkül, hanem megfelelő vizsgálat után kell azt eldönteni, hogy az integrált oktatás miért jó, és annak is legyenek megfelelő fokozatai. A Jobbik már többször elmondta azt a fajta gondolatot is, itt a parlamentben is megfogalmaztuk, ami arról szól, hogy azok, akik olyan antiszociális magatartást folytatnak az iskolákban, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi azt, hogy együtt tanuljanak a többiekkel, azokat a gyerekeket bizony ki kell választani az iskolából, és speciális iskolába kell őket tenni, ahol a saját színvonalukon fogják őket tanítani, megfelelő módszerekkel, és nem olyan módszerekkel, amivel az adott szinten nem tudtak megbirkózni. De ez már egy másik kérdés, az integrált-szegregált oktatás nagyon messzire vezetne, amit egyébként vizsgált a biztos úr is.
Felvetettük még a tankönyvellátási problémát, amire nem kaptunk megfelelő választ. Azt gondoljuk, az oktatáshoz való jogban az is benne szerepel, hogy a gyerekek megfelelő időben hozzájussanak a megfelelő tankönyvekhez. A tapasztalat az, hogy sorozatban késnek a tankönyvek, illetve nagyon sok könyvet nem kapnak meg, és ezáltal akár internetről, akár fénymásolatról, akár könyvtárból, a régi könyvekből tudnak csak tanulni, és bizony ez is problémát okoz. Álláspontunk szerint ezt is vizsgálni kellett volna.
Az egészségüggyel foglalkozott még a Jobbik dominánsan. Azt gondolom, az állampolgároknak az egyik legalapvetőbb joga az élethez való jog, és az élethez való jognak az egyik legfontosabb szegmense az egészséghez való jog. Az egészséghez való jogot pedig hol tudjuk gyakorolni, hol tudunk ahhoz hozzájutni, hol tudjuk ezeket a jogainkat érvényesíteni? Természetesen az orvosi rendelőkben, a kórházakban. Megismertük az ombudsmani jelentésből, hogy mik voltak az egészségügy legfontosabb szegmensei. A tűcsereprogramról hallottunk, amit azért bíráltunk, mert azt gondoljuk, hogy a tűcsereprogram egy nagyon kis szegmens csak. Az ombudsmannak nyilván van egy olyan feladata, hogy a hátrányos helyzetűeket kell különösen előtérbe venni, de azt gondoljuk, hogy a nagyobb társadalmi problémákkal is kellene foglalkozni. Ebben az esetben mi számtalan olyan szegmenst jeleztünk az egészségügy területén, amit szerintünk vizsgálnia kellett volna az ombudsmannak, és az ombudsmani jelentésnek is tartalmaznia kellene ezt. Elsősorban értem ez alatt a várólisták kérdését, amivel nem találkoztunk a jelentésben, pedig az egészséghez való jog során szerintünk rendkívül fontos az, hogy a várólisták rövidek legyenek vagy egyáltalán ne legyenek. Abban az esetben, amikor 300-500-600 napos várólistákra kerülnek fel, sajnos az is lehet, ahogy mondják, hogy az idő mindent meggyógyít, de ez sajnos nem mindig így van.
(18.00)
Sajnálatos módon az is nemegyszer előfordul, hogy addigra a beteg elhalálozik. Itt az élethez való joga, nemcsak az egészséghez való joga, hanem az élethez való joga is sérül. Ugyanilyen fontos a járóbeteg-ellátás keretében az előjegyzési listák kérdése. Hiszen ott is előfordul már 60-80-90-100 napos, féléves előjegyzés is, és a járóbeteg-ellátásban is hasonló problémák vannak. De felvetettük itt a budapesti ügyeleti ellátás kérdését, vagy felvetettünk még egy kérdést, az orvosi hálapénz problémáját, ami szintén jó lett volna, ha ebben az ombudsmani jelentésben szerepel.
Áttérnék az utolsó gondolatra, amiről szerettem volna beszélni, ez pedig az, amiről Sallai R. Benedek képviselőtársam is beszélt, hogy mi is a feladata az ombudsmannak. Az a feladata, hogy minél szélesebb társadalmi réteget képviseljen, akár az országgal szemben azért, hogy az állampolgári jogait érvényesítse. Mi ezt mondtuk el.
Számtalanszor jeleztük már az ombudsman úrnak, illetve a hivatalnak is azt a problémát, hogy amióta itt a kétharmados többséggel az előző parlamenti ciklusban elvételre került az egyes magánszemélyek vagy akár egyes országgyűlési képviselők utólagos normakontrollhoz való joga, tehát hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon utólagos normakontrollért akár bármelyik országgyűlési képviselő vagy akár bármelyik ember, és mivel elő lett írva egy komoly létszám, amire sajnos egy parlamenti frakció sem képes önállóan, hogy ilyen utólagos normakontrollt kezdeményezzen, akkor azt mondjuk, hogy ezt a szerepet bizony az ombudsmani hivatalnak kellett volna átvenni.
Hiszen ez az állampolgárok alapvető jogait biztosítaná, és ebben az esetben lehet csak fordulni az Alkotmánybírósághoz, ha ezek a jogok sérülnek, és egyébként jogszabályellenes, magasabb rendű jogszabályba ütközik az a jogi norma, illetve az Alaptörvénybe ütközik az a jogi norma, ami megszületik. Azt gondoljuk, hogy sokkal több esetben kellett volna ezt a jogát gyakorolnia az ombudsmannak. Sokkal többször kellett volna utólagos normakontrollért fordulni az Alkotmánybírósághoz, és ebben az esetben ott valóban tudná érvényesíteni, ráadásul hathatósan tudná érvényesíteni, mert egyébként ajánlásokat fogalmaz meg, azonban az Alkotmánybíróság segítségével akár egy szélesebb társadalmi réteget érintő, negatív szabályozás esetén is tudna hathatós segítséget nyújtani. Hiszen az Alkotmánybíróságnak joga van ahhoz, hogy hatályon kívül helyezzen jogszabályokat, és így több jogot tudna gyakorolni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
