CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő, most tárgyalt törvényjavaslat a dohányzás visszaszorításával összefüggő törvénycsomag, amelyet a kormány több fontos indok miatt is javasol a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra. Mielőtt azonban az előterjesztői álláspontot részleteiben is kifejteném, illetve a javasolt szabályozás részletes indokait előadnám, úgy vélem, hogy szükséges áttekintést adnom a kormány és az Országgyűlés eddigi, a dohányzás visszaszorítása érdekében meghozott intézkedéseinek hatásairól.
Tisztelt Ház! Fontos hangsúlyozni, hogy az Országgyűlés különösen 2010 óta számos fontos rendelkezést hozott a dohányzás visszaszorítása, illetve a fiatalkorúak védelme érdekében. Ennek egy része széles körű egyetértésre talált, ilyen a dohányzás visszaszorítása, betiltása a közintézményekben, a vendéglátóhelyeken, munkahelyeken vagy épp a játszótereken. Megint más intézkedések pedig ugyan vitatottak voltak, de a célok tekintetében mindvégig érzékelhető volt a kormány, valamint a parlamenti pártok közötti egyetértés. Említést érdemel először is, hogy a közelmúlt intézkedéseinek eredményeként a dohánytermékek reklámozására vonatkozó szabályok az uniós tagállamokban jellemző szabályokhoz képest sokkal szigorúbbak lettek, és tilos a dohánytermékek vagy dohánygyártók általi szponzoráció is. Még ma is vannak olyan nyugat-európai tagállamok, uniós tagállamok, ahol ez korántsem természetes. Ha például Bécsben sétálnak, akkor a trafikokból hatalmas világító hirdetések csábítják a járókelőket egyik vagy éppen másik dohánytermék fogyasztására.
Magyarország következes adópolitikai lépésekkel is fellép a dohányzással szemben, még ha az részben az uniós irányelvekből fakadó kötelezettség is. Nem mindegy ugyanakkor, hogy az adózási intézkedések milyen lépésekben valósulnak meg, hiszen a drasztikus adóemelés megnövelheti az illegális cigarettakereskedelem kockázatát. Mint ezt később kifejtem a tisztelt Országgyűlésnek, látni fogják, hogy az adópolitikai intézkedések olyannyira megfelelő-nek bizonyultak, valamint az ellenőrzés hatékony-sága is annyit javult, hogy az illegális dohánypiac jelentős mértékben kettő év alatt a felére, körülbelül 6 százalékra esett vissza 2016-ra. A 2018-ig esedékessé váló jövedékiadó-kiigazítás kapcsán pedig, amelyet az uniós szabályok írnak elő, szintén azt javasoljuk, hogy körültekintően, a hazai adópolitikai és egészségpolitikai érdekeknek megfelelően járjon el az Országgyűlés.
A kormány emellett a többi uniós államot messze megelőzve elsők között vezette be a dohány-termékeken kötelezően alkalmazandó képes egészségvédelmi figyelmeztetést. Sőt, 2016-ban ennél is tovább léptünk, és bevezettük a dohánytermékek egységes csomagolását, amely fokozatosan, de már 2017 közepétől érzékelhető módon csökkenti majd a dohánytermékek attraktivitását.
Mivel a reklámozási szabályok korlátozásával mára csak a termékek csomagolásán bemutatott grafikai elemek maradtak a dohányipar számára arra, hogy a termékek megjelenítésével a dohányzásra csábítsanak, ezért ezt a lehetőséget is megszüntetjük az egységes csomagolás bevezetésével.
A kormány büszke arra, hogy a világon az első államok között van - Ausztrália után Franciaországgal és az Egyesült Királysággal együtt -, amelyek bevezették nemcsak az elrettentő képek alkalmazását, de azt is, hogy a dohánytermékek csomagolásán semmilyen márkajelzést vagy feltűnő grafikai elemet nem lehet megjeleníteni. Meggyőződésünk, hogy ez az intézkedés is hozzájárul majd a dohányzás visszaszorítására irányuló törekvéseink sikeréhez.
Tisztelt Képviselők! A kormány egyik kétségtelenül vitatott intézkedése volt a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény, amely ugyanakkor csak egy újabb állomás, egy újabb eszköz volt a dohányzással szembeni küzdelemben. A 2013 közepétől bevezetett koncessziós kiskereskedelmi rendszer a korábbi összesen 40 ezer, érdemben ugyanakkor körülbelül 15-20 ezer eladási pont számát drasztikusan csökkentette. Mára 5 ezer körüli a koncessziós dohányboltok száma, amelyeket a hatóságok folyamatosan és szigorúan ellenőriznek. Mivel a termékek hozzáférhetősége csökkent, ez az intézkedés is hozzájárult a kedvezőbb statisztikai adatokhoz is.
Figyelemmel arra, hogy a trafiktörvényként elhíresült intézkedéscsomag valóban éles vitát váltott ki, érdemes talán levonni a legfontosabb tanulságokat. Először is azt, hogy a trafiktörvény kiállta a jogi próbákat nemcsak itthon, de az Európai Unióban is. A trafiktörvény kapcsán még csak formális eljárást sem indított az Európai Bizottság, és az Alkotmánybíróság is elutasította a törvénnyel kapcsolatos korábbi kifogásokat. Támadták a törvény amiatt is, hogy ez állítólag zsíros üzletet jelent majd a koncessziót elnyerő vállalkozásoknak, de - mint azt a kormánypártinak nehezen nevezhető egyes sajtóorgánumok többször is bemutatták - ez egyáltalán nincs így. A kormány mindig is azt hangsúlyozta, hogy ez a vállalkozás önmagában legfeljebb szerény megélhetést hoz, és néhány, a nyugati határhoz közel eső vállalkozást kivéve egyáltalán nem jelent majd nagy jövedelmet. Ezzel szemben ugyanakkor a szigorúbb értékesítési keretek miatt a törvény hozzájárul az egészségpolitikai célok érvényre juttatásához.
Nem lett igaz az a vád sem, hogy a törvény-cso-mag átrendezte volna a hazai dohánypiaci arányokat. Továbbra is jellemzően a két legnagyobb multinacionális dohánygyártó társaság, a Philip Morris és a British American Tobacco uralja a dohánypiac hármnegyedét, és a többiek - magyarok és nem magyarok egyaránt - együttesen osztoznak a fennmaradó kicsiny piaci szeleten.
A trafiktörvény elmúlt három és fél évére vissza-tekintve megállapítható tehát az, hogy a fenntartásokkal, rosszhiszemű állításokkal szemben a gyakorlatban megmaradt a szabályozás mindannál, amit egyébként a törvényszövegben és az indoklásban kifejezetten deklarált, méghozzá a fiatalkorúak fokozott védelménél, amelyet egy szigorúbb piaci szabályozás által ért el.
Tisztelt Országgyűlés! A statisztikai adatok is azt mutatják számunkra, hogy a dohányzás visszaszorítására irányuló intézkedések hatásosak és jó irányba mutatnak. A nemzetközi ifjúsági dohányzás felmérés adatai alapján egyértelműen csökkenő tendencia jellemzi a fiatalok dohányzási gyakoriságát 2012 óta. Megállapítható, hogy a naponta dohányzók aránya 2012-ben 7,5 százalék volt, ez 2016-ra 6,5 százalékra csökkent. Az alkalmi jelleggel dohányzók aránya pedig 28 százalékról 19 százalékra csökkent. Ezt a pozitív tendenciát támasztja alá másik két ifjúsági felmérés dohányzási gyakoriságra vonatkozó eredménye is.
Megjegyzendő mindemellett, hogy a kormánytól teljesen független piackutató intézetek kutatásai szerint 2015-ben csökkent a cigaretta illegális kereskedelmének részaránya Magyarországon, a korábbi közel 12 százalékról 10,2 százalékra mérséklődött, és előzetes becslések szerint ez a szám 2016-ra még jelentősebb csökkenést mutat, 6 százalék körüli eredménnyel. Magyarország ennek köszönhetően már most 14 helyet ugrott előre a vonatkozó nemzetközi ranglistán, közvetlenül a skandináv országok mellé, a 13. helyre.
(17.50)
Tisztelt Országgyűlés! Ha csak a fenti példákat említjük, akkor is látható, hogy a kormány követi az Országgyűlés által 2010-ben a dohányzás visszaszorítására kijelölt utat, és tovább folytatja törekvéseit, elsősorban a fiatalkorúak védelmében. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat is elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítására vonatkozó szabályok mindenkor kellően szigorúak legyenek. Ennek részletei a következők.
A bírósági joggyakorlatban felmerült, hogy a hatósági ellenőrzések során a dohánytermék-kis-keres-kedők megpróbálták kétségbe vonni a hatósági eljárások jogszerűségét akkor, amikor egy felnőttnek látszó fiatalkorú dohánytermékkel való kiszolgálását követően a hatóságok a dohányboltot legalább harminc napra bezáratták és pénzbírságot szabtak ki. Az eljáró bíróság elvi döntésében kimondta a jogelvet, miszerint a dohánytermék-kiskereskedők felelőssége objektív abban a tekintetben, hogy fiatalkorúakat nem szolgálhatnak ki - mindegy, hogy idősebbnek látszik az illető -, a kormány fontosnak tartja, hogy a törvényben is egyértelműen deklarálja ennek a célnak az elérését.
Itt utalni szeretnék arra, hogy - szemben a törvényjavaslat benyújtásakor megjelent sajtóhírekkel - a kormány nem most javasolja azt az intézkedést, hogy az elektronikus cigaretták kizárólag a dohányboltban legyenek elérhetők. Ez az intézkedés már 2016. május 20. óta napirenden van.
Szintén teljes tévedés, hogy Magyarország engedélyezné a törvényjavaslattal a szájon át fogyasztható dohánytermékek kategóriáját; így hívják hivatalosan a skandináv országokban népszerű snus termékeket. Ezt a terméket hosszú évek óta tilos forgalmazni Magyarországon, és ezen a tilalmon sem változik semmi.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ugyanakkor kétségtelen, hogy megjelentek a környező országokban, például Romániában olyan új típusú, égetés helyett hevesítéssel (sic!) működő dohánytermékek, amelyek forgalmazását az uniós irányelv lehetővé teszi, és amelyek az elektronikus cigarettához hasonló, de a hagyományos dohányzáshoz közelebbi élményt nyújtanak.
Ráadásul modernek, divatosak és dohányzásra csábítóak, éppen ezért alapvetően veszélyesek, ha azt a szerintem közös célt elfogadjuk, hogy törekednünk kell arra, hogy a fiatalok rá se szokjanak a dohányzásra semmilyen formában. Éppen ezért a törvényjavaslat egyrészt eleget tesz a vonatkozó uniós irányelv azon követelményének, hogy ezen új típusú termékek értékesíthetőségét valamilyen módon szabályozza, másrészt előírja azt is, hogy ezeket a termékeket is csak a szakosított dohányboltokban lehet majd értékesíteni, annak érdekében, hogy ezek a termékek is csak a felnőtt fogyasztók számára legyenek hozzáférhetők. Itt szükséges megjegyezni, hogy a kormány ismeri azt a szakmai vitát, amely az elektronikus cigaretták és az új típusú, hevesítéssel működő dohánytermékek állítólagosan kevésbé káros voltáról szól. Nem is kívánunk elugrani előle. Éppen ezért azt javasoljuk az Országgyűlésnek, hogy továbbra is csak a szakosított dohányboltokban lehessen mind az új típusú dohánytermékeket, mind az elektronikus cigarettákat értékesíteni, ahova fiatalkorúak be sem léphetnek, így az ő hozzáférésük az új típusú dohánytermékekhez továbbra is éppoly korlátozott lesz, mint a hagyományos dohánytermékek tekintetében. Emellett ugyanakkor, ha e termékek gyártói tudományos igényességgel bizonyítják azt, hogy tényleg jelentősen kevésbé káros termékekről van szó, akkor - a kormány külön döntését követően, ami az eljárási szabályok megalkotására vonatkozik - esetleg lehetőség nyílhat e termékek tekintetében a dohánybolton belüli termékismertetésnek teret engedni.
Rögzítsük: a kormány célja továbbra is az, hogy lehetőleg egyre kevesebben dohányozzanak, és minél többen szokjanak le teljesen és véglegesen a dohányzásról. Ennek érdekében a jövőben is minden szükséges intézkedést meg kívánunk hozni, illetve javasolni fogunk az Országgyűlésnek. Azt azonban a kormány elvi éllel nem ellenzi, hogy nyilvánvalóan káros dohánytermékekről a már dohányzó fogyasztókat a dohánybolton belül egy kevésbé káros termékekre átszoktassák, de csak akkor, ha valóban tudományos bizonyítást nyer, hogy ezen termékek kevésbé károsak, vagy éppen - ahogy az e-cigi-lobbi állítja - a leszokást segítik.
A kormány nem veheti és nem is veszi magára annak a felelősségét, hogy pusztán azért, mert egyes lobbicsoportok adott termékek mögé hangos véleménynyilvánításra képes erőket állítanak, bizonyítékok nélkül kevésbé károsnak nyilvánítsa egyik vagy másik terméket. Éppen ezért a törvényjavaslat előírja, hogy egy szakértő toxikológusokból álló orvos-csoport fog ebben a kérdésben egy bizottság keretében dönteni, amely bizottság elé a gyártók, illetve forgalmazók kötelesek majd a tudományos bizonyítékaikat előtárni.
A törvényjavaslat természetesen rendelkezik arról is, hogy az új dohánytermék-kategóriák után - mivel dohánytermékekről van szó - valamilyen jövedékiadófizetési kötelezettség keletkezzék. A kormány azt javasolja, hogy az ezen termékek után fizetendő jövedéki adó az elektronikus cigaretták után fizetendő jövedéki adók szabályozásához hasonló legyen.
Végezetül szeretném egyértelművé tenni, hogy a törvényjavaslat kötelezővé teszi, hogy minden, Magyarországon most vagy a jövőben forgalmazható és eddig esetleg a dohánybolton kívül forgalmazott dohányterméket - például A Pál utcai fiúkból mindenki számára ismert tubákot - kizárólag a szakosított dohányboltokban lehet majd forgalmazni. Ezáltal elmondható lesz, hogy a dohánytermékek vonatkozásában a fiatalkorúak hozzáférhetőségét teljeskörűen korlátoztuk.
Tisztelt Képviselők! A trafiktörvény módosítását ugyanakkor nem csak a fiatalkorúak fokozottabb védelme miatt javasoljuk. A másik fontos indok az, hogy átültetni javasoljuk az Országgyűlésnek az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetés eredményeként megszületett javaslatokat.
Mint az ismeretes, a tisztelt Országgyűlés a trafiktörvény 2015-ös módosításakor bevezette a dohány-kiskereskedelmi ellátórendszert. Ennek oka az volt, hogy a kiskereskedők számos panasszal fordultak korábban a kormányhoz, illetve a Gazdasági Versenyhivatalhoz amiatt, hogy a nagykereskedők, jelen esetben a multinacionális dohánycégek visszaélnek erőfölényükkel.
Számos esetben előfordult, hogy ha valamelyik dohánytermék-kiskereskedő nem volt hajlandó elfogadni a nemzetközi dohánycégek által diktált egyoldalú szerződéses feltételeket, akkor hátrányos helyzetbe került: nem vagy csak ritkán szolgálták ki ezeket a vállalkozásokat. Előnytelen pénzügyi feltételeket kínáltak, és végső soron a multik ezen dohányboltok ellehetetlenítését célozták meg. A trafikosok tömegével fordultak a GVH-hoz, ugyanakkor a GVH-nak nem volt jogi eszköze arra, hogy az egyébként ismert panaszokat az akkori jogszabályi keretek között kezelje. Ezért született meg az a döntés, hogy más megoldást keressünk: egy éppen szükséges és arányos intézkedéssel, a dohányellátó bevezetésével lehetetlenné tettük, hogy a dohánycégek továbbra is kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a kiskereskedőket.
Fontos, hogy a dohánytermék-nagykeres-ke-del-met a trafikellátó nem szüntette meg, a nagykereskedelmi piacot nem államosította a dohánytermék-kiskereskedők integrált ellátásáról szóló 2014-es törvény. Mindössze annyi történt, hogy a dohánytermék-nagykereskedők nem szállíthatják ki közvetlenül a trafikba az áruikat; minden más tevékenységet, az árak meghatározását, a kereskedelempolitikájuk alakítását továbbra is maguk végezhetik, csakúgy, mint az egymás közötti nagykereskedelmi tevékenységet, vagy éppen a trafiktörvény hatálya alá nem eső kiszolgálást; reptérre, büntetés-végrehajtási intézetekre gondolok. Bár ma már egyértelműen megállapítható, hogy a dohányellátó beváltotta a hozzáfűzött reményeket, hiszen valóban azt a problémát orvosolta, amire a szabályozás létrejött, és ma már a korábban az intézkedést ellenző dohánycégek is elismerik, hogy a rendszer biztonságosan, az ő érdekeiket is szem előtt tartva működik, 2015-ben még másképp látták a helyzetet. Az intézkedéscsomaggal szemben a nemzetközi dohánycégek 2015 nyarán az Európai Bizottsághoz fordultak az intézkedés felfüggesztését kérve, illetve sürgős kötelezettségszegési eljárást indítványozva. A Bizottság formális eljárást ugyan nem indított, de úgynevezett pilot eljárás keretében egyeztetésre hívta a kormány képviselőit.
Tisztelt Országgyűlés! Örömmel tájékoztatom önöket arról, hogy a hazai dohánypiaci szabályozás kapcsán folytatott egyeztetések Brüsszelben Magyarország számára kedvező eredménnyel zárultak. A hazai dohánypiaci szabályozás az érdemét tekintve teljesen változatlan marad, a Bizottság ugyanis nem emelt érdemi kifogást a szabályozással szemben általánosságban. Azokat a kifogásokat pedig, amelyek megfontolandók voltak, így különösen az esetlegesen tiltott állami támogatás kiküszöbölésére vonatkozó javaslatokat, illetve a dohányellátó versenysemleges működését biztosító további garanciális szabályokat, azokat megfontoltuk és részben elfogadhatónak találtuk. Ennek megfelelően azt javasoljuk a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a Bizottság kérésének megfelelően tegyük lehetővé a következőket. Szélesítsük ki a dohánykereskedelemért felelős állami társaság, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. jogkörét arra, hogy esetleges piaci jogviták esetén közvetítő szerepe legyen. Tegyük lehetővé, mert jelenleg tilos, hogy ha a dohánycégek és a trafikellátó ebben megállapodtak, akkor versenysemleges kereskedelmi visszatérítésben részesülhessenek a dohánycégek.
(18.00)
Biztosítsuk, hogy a koncessziós díj kiszámlázása olyan, a Bizottsággal egyeztetett képlet szerint történjen a jövőre nézve, amely garantálja, hogy semmiképp sem marad tiltott állami támogatás a dohányellátó cégnél. Végezetül adatvédelmi rendelkezésekkel garantáljuk, hogy nem szerezhet a dohányellátó olyan adatot a nagykereskedőtől, amely nem függ össze szorosan az ellátó tevékenységével.
Mindezekből látható, a Bizottság igényei méltányosak, már-már barátinak mondhatóak, és egyetlen ponton sem ellenkeznek a kormány mostani vagy korábbi szándékaival. Úgy vélem, hogy ezek a kiigazítások egyrészt megnyugtathatják a dohánypiacot és az Európai Bizottságot is, miközben egyáltalán nem jelentenek engedményt, érdemi változást a kormány korábbi szabályozási szándékaihoz képest.
Tisztelt Országgyűlés! Szükséges megjegyezni, hogy a dohánypiaci szabályozás kapcsán a kormány és a Bizottság között történtek egyfajta pozitív példaként szolgálhatnak. Látható, hogy adott esetben igenis van mód arra, hogy a magyar érdekeket egységes szakmai, szakpolitikai ügyekben úgy képviseljük Brüsszelben, hogy érdemi engedményekre nem szorulunk. Még akkor sem, ha egyébként olyan erős lobbival rendelkező iparággal állunk szemben, mint a nemzetközi dohányipar, amelyik közismerten jó kapcsolati hálóval rendelkezik a Bizottság berkein belül is. A kormány továbbra is azon fog dolgozni, hogy minél több olyan sikert érjen el Brüsszelben, mint amilyet a dohánypiaci szabályozás kapcsán elért. Úgy vélem, hogy jó esélyünk van erre más, ennél akár jóval nagyobb horderejű ügyekben is.
Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvénycsomag más módosításokat is tartalmaz, amelyeket általánosságban technikai módosításként jellemezhetünk. A fiatalkorúak védelme, valamint az Unióval tető alá hozott egyezség után a harmadik fő szabályozási indok a mindennapos gyakorlati kérdésekre adandó, megfelelő jogalkotói válasz volt. A 2013 óta működő dohány-kiskereskedelmi rendszer érdemi változtatásra ugyanakkor továbbra sem szorul. Az egyik ilyen módosítás a dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvény hatályon kívül helyezése. Mint ismeretes, ennek a törvénynek az alkalmazását a Bizottság versenypolitikai biztosa felfüggesztette, mivel a Bizottság szerint a bevételalapú progresszív adózás tiltott állami támogatást eredményez. Ebben az ügyben a Bizottság a részletes eljárást lefolytatta, és az idén nyáron megszületett végleges határozatára figyelemmel hatályon kívül kell helyezni ezt a törvényt.
Szeretném egyértelműen jelezni, e törvény hatályon kívül helyezése a látszat ellenére technikai döntés, legalább három okból kifolyólag. Egyrészt Magyarország pert indított a Bizottságnak a törvény hatályát felfüggesztő döntésével szemben, ebben az ügyben még nem született döntés, és ez akár kedvező eredménnyel is zárulhat. Másrészt a kormány döntése értelmében támadni kívánjuk más tagállamokkal közösen a Bizottság azon elvi álláspontját, miszerint a bevételalapú progresszív adó ellentétes lenne az uniós joggal. Mivel időközben a Bizottság Lengyelországot is hasonló intézkedéssel sújtotta egy ottani kiskereskedelmi különadó kapcsán, minden bizonnyal elsődleges szövetségeseink ők lesznek ebben a csatában Brüsszellel szemben.
Harmadrészt pedig a most hatályon kívül helyezendő progresszív adózás helyett a kormány kitalált és a Bizottsággal le is egyeztetett egy, a dohányipart sújtó újabb különadót, amelyik szálanként vetne újabb sarcot mindazokra a területekre, amelyek a dohányzásra való rászokást segítik, vagy éppen a leszokást nehezítik. Ilyenek az úgynevezett slim cigaretták, mentolos cigaretták vagy lightnak minősülő termékek. Azaz egyrészt nem adtuk fel a harcot a korábbi intézkedés kapcsán sem, másrészt készen áll az újabb, a Bizottsággal leegyezetett különadó is a dohányiparral szemben, ha ennek bevezetése szükségessé válna.
Úgy látjuk, hogy a kormány győzelmei után, amelyeket a dohánypiac teljes újraszabályozásával kétségtelenül és vitathatatlanul learathatott itthon és az Unióban egyaránt, ma már azt is megengedhetjük magunknak, hogy egyelőre várjunk egy újabb különadó bevezetésével. Mint láthatják, a kormány a dohányzással szembeni fokozatos küzdelmét tovább folytatja, de emellett mindaddig, ameddig a kormány egészségpolitikai célkitűzései maradéktalanul érvényesülni tudnak, azt tervezzük, hogy egy újabb különadó helyett a megfelelő jövedékiadó-politikával szabályozzuk a dohánypiacot. Nem rettenünk vissza azonban a különadók új, a Bizottsággal érdemben már leegyeztetett változatától sem, ha ez bármilyen okból később mégiscsak szükségessé válna.
Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy a dohányzás visszaszorításával összefüggő törvénycsomag minden érintett félnek megfelelő válaszokat ad a ma nyitott, a dohánypiac szabályozását érintő kérdésekre. A kormány számára az elért eredmények véglegesítése, a dohánycégek számára a szigorú, de kiszámítható politika és minden országgyűlési képviselő számára az egészségpolitikai célok következetes képviselete mind-mind annak az ígéretét hordozza, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat mindenkinek az érdekét szolgálja.
Kérem önöket, hogy folytassuk továbbra is a közös munkát a dohányzás visszaszorítására vonatkozó törekvésekben, és támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm 22 perc 43 másodpercig tartó figyelmüket.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
