SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Gőgös Zoltán képviselőtársamban most egy picit csalódtam, ugyanis nagyon gyenge az a szalmaszál, ha a kormánypárti képviselők bölcsességében bízik. Tehát ezzel most sokra nemigen fogunk menni, mert gyakorlatilag a jogszerűség megkövetelése, az igazságosság megkövetelése, a méltányos megítélés megkövetelése az, amire jelen esetben szükség lenne.
Nyilvánvalóan visszanyúlhatunk, mint azt Gőgös Zoltán képviselőtársam is tette, a kárpótlás rendszeréig, és szerintem kell is vitatkozni róla. Kell is vitatkozni róla, hogy milyen csalások és milyen méltánytalanságok történtek helyi emberekkel, spekulánsok hogyan szerezték meg fillérekért a kárpótlási jegyeket és használták fel a saját érdekükben, és utána hogyan szereztek ebből milliárdokat. Bízom benne, hogy egyszer lesz Magyarországnak egy olyan tisztességes kormánya, aki pont ezt a kárpótlási folyamatot majd egyszer megnézi, hogy valóban kárpótolva lettek-e azok, akiket kárpótlással kellett volna hogy ellensúlyozzon az akkori kormányzat.
Nyilvánvalóan én is osztom Magyar Zoltán képviselőtársam véleményét. Semmiképpen nem érv, hogy valamit nem tett meg az MSZP, ezért most önök most még többet ártanak; és nem fogadom el, ha nem haragszik meg ezért, Csepreghy államtitkár úrnak azon érvét, hogy egy húszéves folyamat lezárása - ez nincs lezárva. A magyar állampolgároknál 5-6 milliárdnyi kárpótlási jegy van jelen pillanatban is. Olyanoktól, akiket kivertek a földjükről, akiknek elvitték a lovait, akiknek a tanyájukat elvették. Nincs lezárva a kárpótlási folyamat! Jelen pillanatban addig, ameddig a magyar emberek igazságérzete nem mondhatja azt, addig nem beszélhetünk erről.
Nem beszélve még egy dologról, amit figyelmükbe ajánlanék csak politikailag érdekességként. Annak idején a téeszesítések kapcsán és utána az államosítások kapcsán az történt, hogy a magántulajdont elvették, ezzel földönfutóvá tettek helyi embereket, és ezért kellett kárpótlás. Most önök az elmúlt pár évben mást csináltak. Az állami tulajdont elvették magánemberektől, akik azt 20-30 évig használták. Most önök így tettek földönfutóvá embereket. Tehát nagyon kíváncsi leszek, hogy majd milyen kárpótlási törvény születik akkor, ha önöket egyszer sikerül eltakarítani a parlamentből, és hogyan lehet majd akkor rendbe tenni Magyarországot.
Még egy dologgal, ha megengedi államtitkár úr, hadd érveljek, mert nyilvánvalóan, amikor azt mondja, hogy az államnak be kell szednie ezeket a földeket, nem érzem teljes mértékben elfogadhatónak az érvét, hiszen mi másfél éve azt hallgatjuk, hogy a termőföld a magyar gazdáknál van a legjobb helyen, oda kell adni a magyar gazdáknak. Az egész földprivatizáció hazugságait végighaknizták azzal, hogy nem jó gazda az állam, mert szétlopja, szétcsalja mindenki - a menedzsment -, most meg azt mondják, hogy de szedjük be az államnak, nem kell odaadni az embereknek, akik egyébként gazdálkodnának rajta. Hát ez nem jó érv! Ez ellen érveltek az elmúlt másfél évben!
Oda kell adni a gazdáknak, azoknak, akiknek ez a jussa! Oda kell adni azoknak, akik érzelmileg kötődnek ehhez, akiknek az igazságosság megkívánja azt, hogy kárpótlási rendszerük befejeződjön, és mindaddig, ameddig ez nem történik meg, addig nem beszélhetünk sem a kárpótlás befejezéséről, sem arról, hogy a magyar polgári, keresztény, konzervatív értékeket képviselő kormány törekedett volna igazságot tenni a kommunista rendszerben meghurcoltak családtagjainak. És nyilvánvalóan konkrétan rátérhetünk arra is, amit az államfő úr visszaküldött, aminek egy teljesen mellékes szegmensére is felhívnám a figyelmet. Nem lehet ezeket a törvényeket egyszerűen eltörölni. Én abban bízom, hogy ha az ellenzék összefog, és az Alkotmánybíróságnál megtámadja ezt, lesz ennek foganatja. Nemcsak a kárpótlási rendszerek miatt, hanem természetvédelmi okok miatt is. Többek között ez a kárpótlási törvény is rendelkezett erről, hogy mi legyen a védett területekkel, az állami tulajdonban lévőkkel, hogyan kell az adott földeket, ha országos védettség van rajta, állami tulajdonban tartani, és hogyan kell a védettséget megőrizni, hogyan kell a védettségi szintet megtartani, hogyan kell a védett területeken kívül a kárpótlási rendszert lebonyolítani. És ez azért fontos, mert ez is alkotmányos sérelembe ütközhet.
Az a véleményünk, hogy az 1992. évi XLIX. törvény esetében hatályon kívül helyezés helyett módosításra van szükség. Egyértelműen arra van szükség, hogy az 1992-ben átadott határvidéki mellékelt igénybejelentést meg lehessen tenni településenként, és ez egyetlen település esetében se változzon meg.
Ennek megfelelően egyértelműen arra van szükség, hogy a mai nap folyamán ez vagy lekerüljön napirendről, vagy ne szavazzuk meg, és érdemben minden ott élő ember érdekének is megfelelően újragondoljuk ennek a törvénynek a teljes módosítását olyan szinten, hogy az megvalósíthassa az ott sérelmet szenvedett családtagoknak a kárpótlás lehetőségét.
(11.30)
Arra kérem tisztelettel a kormánypárti képviselőtársaimat, hogy a mai nap folyamán ne kerüljön ez megszavazásra, legyen meg az az egyeztetés, hogy először a kárpótlás befejeződjön, és utána kezeljük ezeknek a helyzeteknek a sorsát, és akár térjünk vissza a magyar kárpótlás helyzetének a rendezésére is, hogy hogyan lehetett volna ezt jobban, a nemzet érdekeinek, a vidéken élő embereknek és a meghurcoltak családtagjainak az érdekében megvalósítani. Ehhez kérem tisztelettel a támogatásukat. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP és a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
