DR. RÉPÁSSY RÓBERT,
DR. RÉPÁSSY RÓBERT,
DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Előterjesztők! Az előttünk fekvő törvényjavaslatok tárgyalása előtt szeretném idézni Magyarország Alaptörvényét. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
Ez a két alaptörvényi rendelkezés olyan zsinórmértékül szolgál a közigazgatási eljárásokban is és természetesen más hatósági eljárásokban is, amely minden állampolgár számára, mindenki számára biztosítja Magyarországon, hogy az ügyében tisztességesen fognak eljárni. Az előttünk fekvő két törvényjavaslat teljes mértékben megfelel Magyarország alaptörvényi rendelkezéseinek, ezért a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja nevében támogatom a törvényjavaslatok elfogadását.
Tisztelt Ház! A közigazgatási eljárás, a közigazgatási perrendtartás, a közigazgatási bíráskodás összefüggő fogalmak, de önálló törvényhozási tárgyak, önálló törvényekben szabályozza ezeket a kérdéseket az Országgyűlés. Szeretném előrebocsátani, hogy a közigazgatási bíróság szervezete nem része a most tárgyalt napirendnek. Igaz, a közigazgatási bíráskodás kérdése szorosan összefügg az előttünk lévő törvényhozási tárgyakkal, de a közigazgatási bíróság szervezetére vonatkozó esetleges módosításokról a kormány jelen pillanatban politikai egyeztetést folytat az Országgyűlésben képviselettel rendelkező frakciókkal. Mégis, annak ellenére, hogy a közigazgatási bíróság szervezete nem része a most tárgyalt napirendnek, gyanítom, hogy a politikai vita erről fog szólni; erről fog szólni közöttünk, elsősorban a közigazgatási bíróság szervezetéről.
De ki kell hogy ábrándítsam önöket, mert az a legsúlyosabb vád, amely a közigazgatási bíráskodással kapcsolatban elhangzik ebben a Házban, vagy máshol is elhangzott, egy tévedésen alapul, ugyanis a közigazgatási bíróság hatásköri kérdései, hogy mely ügyek, akár politikailag érzékeny ügyek tartoznak a közigazgatási bíróság vagy más bíróság elé, ezek a kérdések nem sarkalatos törvény által szabályozott kérdések, tehát nem része a közigazgatási bíróság szervezetéről szóló vitának az, hogy milyen kérdések, milyen ügyek tartoznak a közigazgatási bíróság elé. Lehet ezen vitatkozni, de ez nem a közigazgatási bíróság szervezetéről szóló törvény szabályozási tárgya, vagy nem ennek a törvénynek a szabályozási tárgya.
Tisztelt Ház! Aki figyelmesen végighallgatta az igazságügyi miniszter expozéját, annak számára nem kétséges, hogy a jogállamiságot erősítő, a közigazgatási ügyek bírói felülvizsgálatát szélesítő törvénytervezetek fekszenek előttünk. A tisztelt Házban az elmúlt években többször hallottuk a jó állam kifejezést, amely a jó közigazgatással együtt egy jogállami sztenderd, egy olyan jogállamisági kritérium, amelynek a modern jogállamok általában mindannyian alávetik magukat. Tehát a jó közigazgatás - a polgárok érdekében végzett professzionális tevékenységként és demokratikus kontroll alatt álló tevékenységként - a jogállamiság része. Ebből a szempontból vizsgálom az előttünk fekvő törvényjavaslatokat.
Tisztelt Ház! A közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény tervezetében szeretném kiemelni azokat az új megoldásokat, amelyek az előbb említett jó állam, jó közigazgatás és jogállamiság erősítését garantálják. Ráadásul az általános közigazgatási eljárásról szóló törvény olyan szabályokat foglal magába, amelyek minden eljárásban közösek. Éppen ezért garanciális jelentősége van annak, hogy az általános szabályoktól való eltérés lehetősége sokkal szűkebb lesz a jövőben, mint a hatályos szabályok szerint jelenleg. Tehát a törvény koncepciója egy olyan szabályozás, amelyben az általános garanciák a legtöbb eljárásban, sőt szinte kivétel nélkül minden eljárásban érvényesülnek, és csak olyan kivételes feltételek állhatnak elő, amelyekben egyszerűbb megoldásokat lehet alkalmazni. De az általános eljárási garanciák minden közigazgatási eljárásra vonatkoznak majd.
Ennek eredményeképpen rövidebb, egyszerűbb és végrehajthatóbb törvényi szabályozás a most előttünk fekvő törvényjavaslat. Itt mindenekelőtt szólnom kell a miniszter úr által is említett sommás eljárásról. A sommás eljárás lényege, hogy ha a kérelem benyújtásakor minden, a döntéshez szükséges bizonyíték rendelkezésre áll, a hatóságnak azonnal, de legkésőbb 8 napon belül döntést kell hoznia. Nyilván sejthetjük, hogy nem minden esetben áll elő ez a helyzet, de amennyiben a hatóság számára egyértelmű a tényállás, amennyiben a döntéshez szükséges bizonyítékok rendelkezésre állnak, akkor nem használható ki a maximális ügyintézési határidő. Ilyen esetekben a lehető leggyorsabb döntésre kell törekedni, hiszen mind a közigazgatásnak, mind pedig az ügyfélnek ez a jogos érdeke.
Az ügyfél nyilatkozatának szerepe, súlya a jövőben meg fog növekedni. Bizonyos esetekben az ügyfél nyilatkozata - a nyilatkozattal ellentétes bizonyítékok hiányában - elsődleges bizonyítási eszközzé válhat. Sokszor csodáljuk azokat az országokat, ahol a nyilatkozati elv olyan erős, hogy mindaddig nem is lehet más tényeket megállapítani, amíg meg nem döntik az ügyfél nyilatkozatát. Néhány angolszász országban ezekre alapozva akár hatósági ügyeket intéznek el, tehát az ügyfél nyilatkozata elsődleges. Talán nem ilyen mértékben lesz abszolút a jövőben az ügyfél nyilatkozata, de erősödni fog az ügyfél nyilatkozata mint elsődleges bizonyíték.
A következő kiemelendő pont a hatóságok együttműködésének megerősítése. A tervezet a hatóságok együttműködését ösztönző szabályokat állapít meg. Az úgynevezett kapcsolódó eljárás a hatóságok együttműködésének újfajta, nevesített módja, amely egyes, egymásra épülő ügyek sorozatában az ügyfelek jobb kiszolgálását, tehermentesítését szolgálja.
(14.20)
Ismerjük azt a jelenséget, hogy számos esetben a közigazgatást megkereső ügyfelek nem értik, hogy ha már minden résztvevő jelen van az eljárásban, minden adottság rendelkezésre áll, akkor vajon miért nem lehet az ő több ügyét, összefüggő ügyeit elintézni. Ez a tervezet biztosítja ezt a lehetőséget, sőt sugallja azt, hogy a kapcsolódó, egymásra épülő ügyeket kapcsolódó eljárásban kell elintézni.
A miniszter úr is kiemelte az ügyintézési határidő újraszabályozását. Itt csak meg szeretném erősíteni, hogy az évtizedeken át szinte belénk sulykolt 30 napos általános ügyintézési határidővel szemben ma már 21 napos az általános ügyintézési határidő. Azonban tényleg nem csökkenthető tovább ez az ügyintézési határidő. Ehhez képest egy, mondjuk úgy, hogy abszolút határidőt állapít meg a törvényjavaslat, amikor 60 napban jelöli meg azt az időpontot, amelyen belül mindenképpen el kell intézni az ügyfél ügyét.
A gyermekekre, fogyatékossággal élő személyekre és a nem teljes cselekvőképességű személyekre vonatkozó szabályok jelentősen bővülnek, és az eddiginél erőteljesebb hangsúlyt kapnak a törvényben.
A hatóság döntései közül kiemelném az úgynevezett egyszerűsített döntések körének kiszélesítését. Minden ilyen egyszerűsített döntés azt a célt szolgálja, hogy mind a közigazgatás, mind az ügyfél hamarabb intézhesse el az ügyét, hamarabb jusson hozzá az ügyfél a közigazgatási szolgáltatáshoz. Ennek az egyszerűsített döntésnek természetesen a feltételeit a törvény írja elő, garanciális okokból.
Szeretném kiemelni a miniszter úr által is hosszasan elemzett jogorvoslati rendszer átalakítását. A tervezet alapvető hangsúlyváltozást tartalmaz, és főszabállyá teszi a bírósághoz való közvetlen fordulás lehetőségét, kizárva ezzel egyébként a közigazgatási eljárásban a fellebbezést; kivételes esetekben tenné lehetővé a perlést megelőzően a fellebbezést.
Tehát szeretném hangsúlyozni, és ezért állítottam azt, hogy aki végighallgatta figyelmesen az expozét és ismeri az előterjesztést, az tapasztalhatja, hogy a javaslat szerint általánossá válik a bírósági felülvizsgálat.
Tehát a független, törvény által felállított, pártatlan bíróság a végrehajtó hatalom törvényességi ellenőrzését fogja elvégezni ezekben az ügyekben, és ez egy általános lehetőség innentől kezdve az ügyfelek számára. Nagyon kivételes esetben lehet kizárni a bírósági felülvizsgálatot. Tényleg, az egyetemen csak néhány példát tudnak tanítani a joghallgatóknak, és ezekben a kizárt bírósági felülvizsgálat lehetőségétől előre elzárt ügyekben is az alkotmányos garanciák érvényesülnek.
A bírói jogorvoslat tehát jelentősen szélesedik, továbbá biztosítja a törvényjavaslat, hogy a döntés ellen benyújtott keresetlevél alapján maga a döntést hozó hatóság azt érdemben megvizsgálja, és maga orvosolja a törvénysértő döntést. Tehát miközben arra törekszik a törvényjavaslat, sőt kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a főszabály a hatósági közigazgatási eljárásokban a jövőben az, hogy nincs fellebbezés, hanem egyből bírósághoz lehet fordulni, miközben ez a főszabály, közben lehetővé teszi, sőt biztosítja a törvény, hogy a hatóság maga orvosolja a döntést. Ha úgy gondolja a keresetlevél alapján, a bírósághoz forduló ügyfél beadványa alapján úgy gondolja a közigazgatási szerv, hogy jogos a keresetlevél, jogos az ügyfél kifogása, akkor nem szükséges megvárni a bírósági eljárást, hanem maga orvosolhatja a törvénysértést.
Tisztelt Ház! Áttérve a közigazgatási perrendtartás kérdéseire, szeretném kiemelni én is a legfontosabb újításokat. Ahogy már említettem, a legfontosabb újítás maga a bírói út kiszélesítése a közigazgatási jogvita úgynevezett generálklauzulájának meghatározásán keresztül. Ez a generálklauzula fogja meghatározni azt, hogy egy hézagmentes jogvédelem valósulhat meg a közigazgatási ügyekben. Tehát nincs olyan ügy, amelyben valamilyen jogorvoslati lehetőség vagy felülvizsgálat ne állna rendelkezésre, legyen az közigazgatási szerv által vagy legyen az a bírói fórum által igénybe vehető vagy bírói fórumhoz fordulás mint igénybe vehető lehetőség.
A javaslatnak egy jelentős újítása, hogy mivel a közigazgatási ügyek meglehetősen bonyolultak, és mivel általánossá válik a bírósághoz fordulás lehetősége, ezért az ügyek súlya, bonyolultsága és gyakorisága szerint szükséges megosztani az elsőfokú hatásköröket a közigazgatási bíróságok között.
Még egyszer szeretném itt újból leszögezni, hátha valaki elfelejtette, amit mondtam, hogy a hatáskörök kérdése, tehát mindaz, hogy mi tartozik a közigazgatási bíróság elé, nem a sarkalatos törvény tárgya. A sarkalatos törvény a bírói, bírósági szervezettel kapcsolatos kérdéseket tárgyalja. Tehát a hatáskörök elosztása, elsőfokú hatáskörök szétosztása a közigazgatási bíróságok között a szakmai specializáció szerint fog megtörténni. Ezek mellett is a javaslat előrevetíti a közigazgatási felső bíróság létesítését. Ennek az oka kizárólag szakmai; kizárólag szakmai, és kizárólag a bírói szervezet által is támogatott lépése ennek a törvényjavaslatnak, pontosabban a törvényjavaslat jogorvoslati fórumrendszerének. A közigazgatási felső bíróság létesítése ugyanis azt az igényt elégíti ki, hogy speciális szakértelmet igénylő ügyek egy magasabb bírói fórumhoz tartozzanak. Ezt a speciális szakértelmet és az ügyek bonyolultságát támasztja alá, illetve inkább ezt szolgálja, ennek a lenyomata a törvényben a tanácsban való eljárás elsődlegessége is.
Annyi megjegyzést hadd tegyek, hogy persze azon érdemes elgondolkodni, hogy bizonyos bonyolultabb ügyek akár a polgári jogban, akár a büntetőjogban szintén bírói tanács elé való ügyek. Érdemes majd egyszer elgondolkodni az ügyek arányosításán. Nem lenne szerencsés, ha a közigazgatási eljárásban általánossá váló tanácsban való eljárás nem érvényesülne olyan polgári vagy büntetőügyekben, ahol szintén indokolt lehet a tanácsban való eljárás. Most nem akarok belemenni, mert nem ennek a törvénynek a tárgya, hogy egy polgári ügyben vagy egy büntetőügyben is mennyi előnnyel járhatna, ha azt a bíróságok tanácsban tárgyalnák.
Tisztelt Ház! Még egy vagy két újítás, amiről szeretnék beszélni: a megváltoztatási jogkör erősítése. A közigazgatási bíróság a jövőben nagyobb mértékben változtathatja meg - sőt, egyáltalán, hogy megváltoztathatja, önmagában az, hogy megváltoztathatja a jogszabálysértő közigazgatási döntést, mindez idáig kivételes volt a közigazgatási perben. A jövőben ez, nem azt mondom, hogy általános lesz, de nagyobb lehetőséget kap a bíró arra, hogy megváltoztassa a jogszabálysértő közigazgatási döntést, elősegítve ezzel a jogvita mielőbbi és végleges rendezését. Ne felejtsük el, itt az ügyfél érdeke az, hogy amennyiben a bíró meg tudja hozni a döntést, akkor kevésbé legyünk érzékenyek a bírói hatalmi ág és a végrehajtó hatalom elválasztásának szempontjaira; a bíró hozza meg azt a döntést, amely törvényes, és az ügyfél érdekében áll.
A jogorvoslati rendszer átalakításáról már beszéltünk. Itt annyit szeretnék megjegyezni, hogy az elsőfokú közigazgatási per teljesíti a jogorvoslathoz való alkotmányos jog összes kritériumát, valamint a független és pártatlan elbírálás követelményét is. Tehát az az újítás, hogy általános lesz a közigazgatási bírósághoz fordulás lehetősége, egyszerre garantálja a jogorvoslathoz való jog érvényesülését és a független és pártatlan elbírálás követelményét is.
(14.30)
Önmagában ez a lehetőség több alkotmányos jogot is garantál az ügyfelek számára.
A perorvoslatok - tehát a bírói ítélettel szembeni jogorvoslat, mondjuk így egyszerűen - köre viszont szűkíthető, annak nincsen alkotmányos alapja, hogy a bírói döntést még további bírói fórumon lehessen támadni.
Speciális kérdés a felülvizsgálat, amely továbbra is a Kúria hatáskörébe tartozna, hiszen a Kúria alapvetően a jogegység és az ítélkezési gyakorlat őre, hogy így mondjam. Ezért a Kúria akkor fogadhatja be a felülvizsgálati kérelmet, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától vagy jogegységi határozatától eltérő ítéleti rendelkezés, vagy az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt indokolt.
Tisztelt Ház! Még egy utolsó mondat: az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos normakontroll-eljárások szabályai a jövőben a perrendtartásban kerülnek elhelyezésre, ami számos, eljárást lassító eljárásjogi hiányosságot is megszüntet.
Tisztelt Ház! Összefoglalva tehát az álláspontunkat: a két törvényjavaslat azért támogatható, mert növeli az alkotmányos garanciák körét, bővíti a bírói felülvizsgálat lehetőségét a közigazgatásban, és meggyőződésünk, hogy a jó közigazgatás az a törvényes közigazgatás, a jó közigazgatás az, amit minél szélesebb bírói kontroll ellenőriz. Ezért kérem önöktől, hogy fogadják el a két törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
