CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Először is köszönöm a hozzászólóknak az alapvetően támogató irányú hozzászólását. A vita további szakaszában lesz még alkalom arra, hogy a módosító indítványokat érdemben is megtárgyaljuk. Engedjék meg, hogy a Miniszterelnökség nyitottságát fejezzem ki a tekintetben, hogy valóban érdemi, tartalmi kérdések tekintetében nyitottak vagyunk módosító indítványok befogadására. Csak részletekben, illetve egynéhány felvetésre szeretnék reagálni. Egyrészt az építésügynek a kormányzati feladatleosztás szerinti felelőse egyértelműen a Miniszterelnökséget vezető miniszter, tehát van kormányzati felelőse ebben a struktúrában, még akkor is, ha nincs önálló építésügyi minisztérium ebben a kormányzati struktúrában. Minden olyan feladat, amit a kormányzatnak el kell látnia, valamelyik miniszterhez be van sorolva.
Az elmúlt években számtalan olyan döntés született, ami az építésügyi kérdéseket átfogóan szabályozta. Ennek beruházásösztönző hatása is volt. Volt az elmúlt hónapokban, az elmúlt évben is lehetőség arra, hogy ez ügyben vitatkozzunk az épített környezet alakulására, arra a vizuális környezetre vonatkozó hatásáról, ami bennünket körülvesz. És van egy nagyon fontos része, ami pedig a bürokráciacsökkentéshez kapcsolódik. Már ezekben a vitákban is, beszéljünk akár az építésügyi törvényről, a bürokráciacsökkentés különböző intézkedéseiről, mint például a 300 négyzetméteres lakóingatlanok építésére vonatkozó bejelentési kötelezettségről a korábbi engedélyezési eljáráshoz képest, vagy a településkép-védelmi törvényről is, ez mind-mind egyetlenegy témát járna körül. Én nem gondolom, hogy az újabb és újabb törvénymódosítások parlament elé kerülése egy korábbinak a foltozgatása. Már akkor is felhívtuk az Országgyűlés figyelmét arra, hogy ezek a törvények különböző oldalról érintik ennek a kérdésnek a szükségességét.
Amit a képviselő asszony felvet a szabványozási eljárás kapcsán, ez egy teljesen jogos félelem lehet, és Magyarország esetében tudunk is az elmúlt pár hónap vagy év szakmai diskurzusaiból olyan vitát, amikor egy-egy szabvánnyal korlátozta az állam azt, hogy konkrétan milyen helyről vagy kitől származhat egy típusú építőanyag.
(17.40)
Ha jól emlékszem, ez egy építészeti fórumon pont Lázár miniszter úr környezetében került napirendre, amikor egy kistéglás építkezés a különböző kéményekhez kapcsolódóan volt napirenden. Erre vonatkozóan tett ő egy ígéretet, hogy ezt mindenképpen szükséges felülvizsgálni. Ahogy ezt önök is kiemelték, valóban a szabványosítási eljárás egy sokkal hosszabb folyamat. Azt kérem, illetve arra utasította miniszter úr az ÉMI-t, hogy ezt a munkát abszolút transzparensen végezze.
Tehát a kamarák bevonása egy alapfeltétel, de nem a kizárólagos részvételi köre ennek a munkának, hanem ez az Országgyűlés számára is, a közvélemény számára is transzparens módon kell hogy megtörténjen, és ebből fakadóan reméljük egy olyan szabványügyi rendszernek a létrejöttét Magyarországon, amely valóban, azt gondolom, hogy termék-sem-legesen, alapvetően alapképességeit a terméknek, adott termékeknek, építőanyagoknak felvonultatva tud egy olyan szabályozást hozni, ami ezt a szektorsemlegességet vagy piacsemlegességet megteremti.
Hogy az eddigi intézkedéseink jó irányba hatottak, annak egy számszerű bizonyítéka, hogy 2016-ban, tehát 2016 első tíz hónapjában a tavalyi megkezdett építések száma megduplázódott. Eddig 2016. január 1-jétől a mai napig mintegy 12 500 lakóingatlan építése kezdődött meg. Tehát azt gondolom, hogy ebbe az irányba jó irányba haladunk. Az építészeti programok tekintetében pedig az alábontás, középületek, oktatási intézmények, egészségügyi intézmények, valamint közlekedési csomópontok és hasonló kategóriákban tervezünk gondolkodni. Erre vonatkozik a definíció kibontása.
Elnök úr, a vitának ebben a mai fázisában ennyit kívántam hozzászólni. Köszönöm szépen.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
