HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Hogy ott folytassam, ahol az előttem szóló abbahagyta, valóban jó lenne vagy jobb lett volna, szerencsésebb lett volna a törvényjavaslat értelmezése kapcsán, hogyha mind ön, államtitkár úr, mind pedig a Fidesz vezérszónoka nem az általános indoklást olvassa fel nekünk, hiszen azt magunk is el tudtuk olvasni a törvénytervezetből. És a szabványosítás kapcsán nekem az jutott eszemben, hogy egy dolog már biztos, hogy szabványosítva lett például itt a tisztelt Házban, hogy a kormányzati előterjesztéseket a kormány előterjesztője, illetve a Fidesz vezérszónoka ugyanabban a témakörben szó szerint ugyanúgy mondja el, de higgye el, hogy ez a törvényalkotási munkákat nem igazán segíti, bizonyos értelemben unalmassá is teszi a szónokok hozzászólását, hiszen szóról szóra ugyanaz hangzott el.
Viszont itt volt az előbb egy megjegyzése Józsa képviselőtársamnak. Nemcsak a szabványosítást érintően, vagy főleg és elsősorban nem a műszaki szabványosítás terén érzek én itt nagy káoszt a törvényalkotói munkában, hanem alapvetően az építésjog területén, ami igen, pontosan ott kezdődött, amikor 2015 decemberében hirtelen és váratlanul, egy gyors eljárásrenddel a Ház elé lett tárva és meg is lett szavaztatva az a bizonyos módosítása az Étv.-nek, miszerint a 300 négyzetméter alatti épületekre nem szükséges építési engedélyezési eljárás lefolytatása, és azt utána nem győzte a Miniszterelnökség visszakorrigálni különböző törvényeken keresztül. De említhetnék más hasonló eseteket, mindenesetre az kétségtelen tény, hogy ezen a területen már régóta… - de hozzátehetem nyugodtan a településrendezés és területrendezés témakörét is, ott is várat már magára egy átfogó rendezés, tehát nem ad hoc módon, éppen valamifajta háttérérdeknek megfelelően, hanem ténylegesen a szakma elvárásainak megfelelően.
Most hogy a törvényjavaslatra térjek át, már maga az, hogy az Étv.-be hova került bele, tehát hogy a 31. §-ba illesztették bele ezt a két külön bekezdést, már ez önmagában érdekes, de az kétségtelen tény, hogy ebből a két kis bekezdésből igazából nem túl sok minden derül ki számunkra. Erősen keretjellegű a megfogalmazás, talán maga az általános indoklás, illetve a részletes indoklás pontosítja annyira, hogy egyáltalában érthetővé váljon a kormányzat szándéka valamilyen szinten.
Több szó esett már itt a vita során arról, hogy a magyar szabványok az építésügy területén mennyire elavultak vagy sem, illetve hogy mennyire lefedett ez a terület szabványokkal, szabványok által.
(17.30)
Megnéztem, próbáltam volna utánanézni. Én úgy láttam, hogy MSZ-számmal ellátott szabvány erre a területre mintegy ezerháromszáz-valamennyi van, és az évszámok tekintetében azt kell mondjam, hogy mintegy ezer vagy ezernél valamennyivel több az, ami az 1990-es évektől kezdődően lett meghatározva. És ha megnézzük az egyes régebbi szabványokat, azok azért jellemzően olyanok, amelyek bizonyos számításokra vonatkoznak, meg bizonyosfajta olyan technológiákra, amiben az évek során nem történt nagy változás. Bizonyos geodéziai számításokat ugyanúgy kellett elvégezni a hetvenes években, a nyolcvanas években, meg most is. Ebben nincs és nem is lehet majd változás, függetlenül bármilyen EU-irányelvtől. De fogadjuk el azt, hogy az európai uniós csatlakozásunkkal ez is egy kötelezettségünk, hogy bizonyos európai uniós szabványokat - felteszem, a 305/2011/EU rendeletnek megfelelően - itt, Magyarországon is harmonizálni kell. És ameddig a harmonizált szabványok nem lesznek teljes körűek itt, Magyarországon, addig lehetnek ilyen irányelvek is.
Mindenesetre én azt vitatom, hogy a magyar szabványok olyan nagyságrendben lennének elavultak, hogy ez az építés biztonságát és minőségét alááshatná. Én nem tapasztaltam, nem hallottam még olyan helyzetekről, amiket Józsa képviselőtársam itt az előbb felsorolt számunkra.
A másik az, ami szintén a keretjellegét erősíti ennek a törvényjavaslatnak, ami az általános indoklásból derül ki, hogy tulajdonképpen mire is fognak vonatkozni ezek az irányelvek. Az építőanyagokra, technológiákra, szerkezetekre, ez idáig rendben is van; ezekre egyébként már, mondom, eleve van mintegy 1300-nyi különböző szabvány. Higgye el nekem, államtitkár úr, hogy ezek hihetetlen részletességgel tartalmazzák a tervezés, a kivitelezés összes körülményét, az épületszerkezetekre, illetve az építési termékekre vonatkozó összes előírást.
De az, amit az építészeti programok címszó alatt gondolhatunk, nagyon nehezen értelmezhető. Építészeti programnak lehet nevezni a tervezői programokat is. Felmerülhet bennünk, hogy akkor most az ArchiCAD-nek melyik változatát akarják szabványosítani. Lehet, hogy ez az irányelvnek lesz az egyik része? Nyilván nem. De építészeti program lehet egyfajta új technológiai eljárás kidolgozása vagy az életbe építése, de ugyanúgy, mondjuk, egy telepítési program is, hogy bizonyos épületek egy új fejlesztési területen hova és hogyan kerüljenek elhelyezésre. Tehát az, hogy mit jelentenek az építészeti programok, nem tudom, de nagyon jó lenne, ha az államtitkár úr próbálná ezt a számunkra egy kicsit részletezni.
A másik az, ami az irányelvek önkéntességére vonatkozik, és ott párhuzamot von maga az indokolás is azzal, hogy a szabványok tekintetében is van egyfajta önkéntesség. Ez egyébként a szabványosítás egyik alapelve, hogy a szabványokat önkéntesen lehet alkalmazni, de ez sosem jelenthet negatív értelmű eltérést a szabványtól, tehát a szabványtól mindig csak jobbat lehet csinálni. Tehát ha valaki a tudomány és a technika fejlődése kapcsán jobbat tud, mint egy adott szabvány, akkor már azt is lehet az építés során használni, és ez vonatkozhat az irányelvre is - gondolom, de ez se derül ki egyébként magából az előterjesztésből.
Az viszont teljesen egyértelmű, amit önök írnak, hogy az önkéntesség rendben van, de adott projektekben vagy projektcsoportokban kötelezően előírhatja a beruházó. Igen, bennem is felmerült az, hogy mi van akkor, ha a bizottság összetétele valamilyen kifürkészhetetlen okból úgy alakulna, hogy bizonyos nagy külföldi vállalatok képviselői is helyet foglalhatnak ebben a bizottságban; a termékeik értékesítése előbbre való számukra, és bizonyos olyan egyedi műszaki specifikációt fognak megfogalmazni az irányelvekben, ami számukra itt Magyarországon olyan piaci részesedést vagy adott esetben teljesen tökéletes piaclefedést biztosítana. Volt ilyen a világtörténelemben, nem is olyan régen. Azt hiszem, pontosan egyfajta tégla kapcsán merült ez fel, hogy miért pont az, miért csak az szerepelhetett egy szabványban. Ezért mondom, hogy talán nem megalapozatlan ez a típusú félelmünk.
Ugyanakkor viszont, ha az építészeti programokra gondolunk és azon belül az irányelvekre, illetve a bizottság feladatára, nem tudtam nem egy konkrét példa kapcsán elgondolni, hogy ez hogyan történhetne. Éppen a törvényjavaslat ilyen hirtelen való beterjesztése és gyors hatályosulása az, ami bennem kérdéseket vet fel. Például itt van a 3-as metró felújítása. Ez az eredeti elgondolások szerint egy 140 milliárdos projekt lenne, de már tudvalevő, hogy ez a pénz nem lesz elegendő, valószínűleg 200 milliárdnál lesz a vége ennek a beruházásnak, és azon felül van még a járműbeszerzés, és azon felül van még a buszpótlás, de ezekről ne is beszéljünk, mert ez nem építészeti beruházás. De ami építészeti beruházásnak tekinthető, az az a bizonyos körülbelül 200 milliárd forintnyi összeg. Ezen belül előírni olyan specifikációkat, olyan irányelveket, amelyek csak egy-egy beruházó által teljesíthetőek, az már igenis ennek a törvényjavaslatnak lehet a következménye.
Tehát nagyon kérem a tisztelt államtitkár urat, nyugtasson meg minket, hogy nem ezekre vagy nem konkrétan erre az esetre lett ez a törvényjavaslat ilyen gyorsan kidolgozva és benyújtva a számunkra; tehát a beruházói szándék, ami kötelezően előírhatja bizonyosfajta irányelveknek az alkalmazását, nem azt fogja jelenteni, hogy kiskedvenc kormányzati kivitelezők kerülnek majd olyan versenyelőnybe egy-egy közbeszerzési előírásnál, hogy mások azt már nem tudnák teljesíteni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
