DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Elsősorban a vitában elhangzottakra szeretnék én is pár gondolat erejéig reagálni, hiszen a szakmai érveket Gőgös Zoltán képviselőtársam, de egyébként más képviselőtársaim is elmondták, amelyek nyilván arról szóltak, hogy miért szükséges szakmai szempontból és miért indokolt politikai szempontból kiírni ezt a népszavazást.
Egy dolgot azért ebben a körben hadd jegyezzek meg, hogy sok mindent hallottunk a kormánypárti képviselőtársaimtól, hogy mi miért nem úgy van, ahogy mi mondjuk, azonban egyetlenegy olyan érvet nem hallottunk, hogy vajon miért volna felesleges ez a kérdés, hogy miért nem indokolt szakmai szempontból kiírni erről a kérdésről a népszavazást. Ezt szívesen hallanám. Tehát, hogy önök szerint mi a probléma azzal, hogy a nép, mondjuk, egy ilyen kérdésről véleményt tudjon mondani. Ez jó lenne. Hogy nem írták alá? 181 ezer ember aláírta, tisztelt államtitkár úr, azért ez egy elég nagy szám szerintem ahhoz, hogy meg lehessen a népet kérdezni. Önöknél egyetlen ember, Orbán Viktor akarta, már a saját kormányából se mindenki akarta ezt a népszavazást kiírni, ami végül érvénytelen és eredménytelen lett a jó sok milliárd kormányzati propaganda ellenére. Ehhez képest ezt legalább már 181 ezer ember biztosan akarja. Szerintem egyébként ennél lényegesen több, de erre majd ki fogok térni még a felszólalásomban.
Szeretném hallani a technikai érveken kívül, mert államtitkár úr most is csak ezt kiabálta be, hogy nincs meg a megfelelő aláírásszám. De, államtitkár úr, helyesbítek, megvan. Tudja mit? Ugyanis 100 ezer fölöttnek kell ahhoz lenni, hogy a parlament erről dönteni tudjon. 100 ezer fölött pedig megvan. Vitathatatlanul. Azaz a parlament dönthet igennel. Ehhez képest most már csak arról kéne vitatkoznunk, hogy melyek azok a szakmai érvek, amelyek alapján kiírni kéne vagy nem kéne a népszavazást; erről egy árva szót nem hallottam önöktől az egész vita során. Csak és kizárólag eljárási problémákat emlegettek eddig.
A másik, hogy Marco Polónak az utazásáról írott könyvét szokták úgy hívni, hogy Milliók könyve, én most ugyanezt mondom ezek szerint a KDNP- meg a Fidesz-frakciószövetségre is, hogy milliók pártjai vagy milliók frakciói.
(16.00)
Ugyanis tudjuk, hogy amikor nem kell valamit bizonyítani, akkor mindig milliós számban beszélnek. (Dr. Rétvári Bence: Ennyien támogattak minket!) Persze, önök összegyűjtöttek egy-két millió aláírást, csak éppen soha senki nem igazolta önöknek, hogy ez valóban így történt. (Dr. Rétvári Bence: A vizitdíjas népszavazásnál? ) Persze azt is tudjuk, tisztelt államtitkár úr (Dr. Rétvári Bence közbeszól: A vizitdíjas népszavazásnál? Az OVB!), hogy 2002-ben a Kossuth téren Rákay Philip bejelentése alapján már több mint kétmillió ember vett részt a nagygyűlésükön; igaz, hogy a Tienanmen téren is csak egymillió ember fér el (Dr. Rétvári Bence: Nem versenyeznék az ottani felvonulásokkal!), ami az én tapasztalataim szerint lényegesen nagyobb, mint a Kossuth tér (Dr. Rétvári Bence: Ne romantikázz!), de a Kossuth térre valahogy mégis össze tudott több mint kétmillió ember gyűlni az önök nagygyűlésére (Dr. Rétvári Bence elhagyja az üléstermet.), aztán a végén a 2002-es szavazáskor még csak annyi szavazatot sem kaptak, nem érte el a kétmilliót a szavazatok száma, ha pedig a Kossuth téren ennyi összegyűlt, akkor valószínűleg annak csak el kellett volna érnie - kíváncsi lennék persze arra a népsűrűségre, hogy fizikailag ez hogy történhetett meg, azóta is adós Rákay Philip ezekkel a számokkal nekünk. Szóval, önök valóban a milliók pártja, amikor valamit bemondásra kell csak csinálni, amikor viszont igazolni kell a valós számokat, akkor látjuk, hogy annak az az eredménye, hogy érvénytelen és eredménytelen a népszavazás, úgyhogy annyira mégsem voltak ügyesek, tisztelt államtitkár úr.
Azonban egy szóra érdemes még, vagy egy gondolat erejéig érdemes kitérni a kúriai döntésre. Tisztelt Rubovszky képviselőtársam, a Kúria öt nap alatt nem ellenőrzi az aláírások hitelességét, nem ellenőrzi; elfogadja azokat az adatokat, amelyeket a Nemzeti Választási Iroda neki bemond, és azt mondja, hogy ha és amennyiben az igaz, amit a Nemzeti Választási Iroda bemondott, akkor az természetesen jog szerint így van. (Dr. Vas Imre közbeszól.)
Vas képviselő úr, tényleg, mondom, nagyon szívesen meghallgatom önt, és néha egyébként a saját gondolatait is szívesen hallanám, de mondja már meg nekem, ha a Választási Irodának egy hónapra van szüksége ahhoz egy tucat munkatárssal, hogy ellenőrizze az adatokat, és ki is használják ezt az időt, a Nemzeti Választási Iroda elnöke ezt elmondja, akkor mondja már meg nekem, legyen olyan jó, hogy öt nap alatt egy háromtagú kúriai tanács hogy a fenébe’ fogja újraszámolni ezeket a szavazatokat, és leellenőrizni, és mégis milyen nyilvántartás alapján?! (Dr. Vas Imre közbeszól.) Ne mondjon már butaságokat! Nyilvánvaló, hogy elfogadják technikai szempontból a Nemzeti Választási Irodának a megállapításait, hogy melyik érvényes és melyik érvénytelen, és nem fogják újraszámolni a 240 ezer aláírást. (Dr. Vas Imre közbeszól.)
És hogy miért ennyit nyújtottunk be? (Dr. Vas Imre közbeszól.) Nagyon egyszerű erre a válasz, tisztelt képviselőtársaim: azért, mert általában - és ezt bizonyítja nagyon-nagyon-nagyon hosszú évek gyakorlata a népszavazási kérdések vonatkozásában - 15 százaléka szokott érvénytelen lenni a benyújtott aláírásoknak. Azért mentünk biztosra, mert a 240 ezer aláírásnak a 15 százaléka még jóval-jóval fölötte van annak, mint a 200 ezres küszöb, jóval fölötte van. (Dr. Vas Imre közbeszól.) Érdekes módon pont csak ennél a kérdésnél, pont csak az MSZP népszavazási kérdésénél lett ez a 15 százalék majdnem dupla ennyi! Milyen érdekes! Biztosan az aláírásgyűjtők bojkottálták ezt a dolgot, biztosan szándékosan elrontották (Dr. Vas Imre: Lehet, hogy ők sem értettek vele egyet!), biztosan arra voltak kiképezve és megkérve, hogy lehetőség szerint rossz íveket adjanak le. Biztosan sokkal ügyetlenebbek voltak, mint az elmúlt évek, nem tudom én, hány népszavazási kezdeményezésének az aláírásgyűjtői. Pont csak ennél az egy aláírásnál dupla olyan ügyetlenek voltak. Na, ne vicceljünk már!
Ezt a népszavazást a Nemzeti Választási Iroda egyszerűen elcsalta, ez az igazság, és nem más. És mivel a Kúriának nem volt lehetősége újraszámolni, ezért kénytelen volt elfogadni az NVI-nek ezeket a megállapításait, amiből természetesen, ha elfogadja igaznak, akkor ugyanaz a jogi következtetés vonható le, ez szerepel a Kúriának a döntésében. De ugye azt nem akarják velem elhitetni, hogy a rendszerváltozás óta nagyjából ugyanannyi az érvénytelen aláírásoknak a száma egy ilyen mennyiségnél, csak most véletlenül, pont most dupla annyi?! Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy önmagában ebből a tényből levonható az a következtetés, hogy itt bizony önök el akarnak csalni egy érvényesen kiírandó népszavazást.
És valójában - most térnék vissza újra arra a kérdésre, amit először föltettem -, hallgatva a vitát, és tényleg hallgatva azokat az érveket, amelyeket mind képviselőtársam elmondott, mind a Jobbik megszólalói elmondtak, mind az LMP vezérszónoka elmondott, hol maradt a cáfolat? (Dr. Vas Imre dr. Rubovszky Györggyel beszélget.) Vas képviselő úr, figyeljen már ide egy picit! (Dr. Vas Imre: Mire?) Hol maradt a cáfolat? Mert én nem hallottam. Mik azok az érvek, azok a szakmai érvek, amelyek azt cáfolják, amit mi elmondtunk? Miért, tartalmi szempontból miért nem akarják önök ezt kiírni? Mert egyébként megtehetné az Országgyűlés. Azt tegye meg nekem… (Dr. Vas Imre: Mert nincs meg a társadalmi támogatottsága!) Nincs meg a támogatottsága… (Dr. Vas Imre: Nincs meg a társadalmi támogatottsága!) Nincs társadalmi támogatottsága. Ez a szakmai érv? Elmagyarázzam önnek, hogy mit jelentenek a szakmai és mit az eljárási érvek? Mert ugye most az eljárásról beszélünk megint, hogy megvan-e a 200 ezer, vagy csak 181 ezer aláírás van meg. Több mint a 90 százaléka megvan.
De ne ezt vegyük, képviselő úr! Megvan a társadalmi támogatottsága annak (Dr. Vas Imre: Nincs.), hogy itt szakmai szempontból megvitassuk, hogy jó vagy nem. Mert a 100 ezer fölött van a 180, ugye, ezt ön is elismeri? (Dr. Vas Imre közbeszól.) Rendben van. Akkor most innentől kérdezem: mivel annak a támogatottsága megvan, hogy itt szakmai szempontból vitatkozzunk arról, hogy érdemes-e vagy nem egy ilyen népszavazási kérdést kiírni, akkor most mondja meg, Vas képviselő úr, hogy azokat az érveket, amiket mi itt elmondtunk, hogy miért érdemes kiírni, azokat mivel cáfolja meg? (Dr. Vas Imre: A pénteki utolsó napirenddel!) Pénteki utolsó napirenddel… (Gőgös Zoltán: Nem az utolsó, mert három együtt van!) Tegye meg nekem akkor, hogy majd elismétli itt ezeket, jó? (Gőgös Zoltán: Mi az? Mondd el! Mi az? Mi a lényege?) Érdeklődéssel várnám. Tehát hogyha két napirend során ugyanaz a téma, akkor az úgy szokás, hogy itt is elmondom az érvet, meg ott is - én ezt várnám öntől is, mert nem fogunk tudni a mai napirend vonatkozásában vitatkozni, ha önök csak pénteken akarják majd elmondani, vagy majd más napon azokat az érveket (Dr. Vas Imre: Nem! A napirend!), amelyeket egyébként itt kéne. Szóval továbbra is várnám ezeket a szakmai érveket, hogy mi alapján nem kívánják kiírni.
Legvégül, hogy én is visszatérjek az önök kedvenc témájára, az eljárásjogi problémákra, tisztelt képviselőtársaim, az Igazságügyi bizottságnak az én meglátásom szerint egyértelmű előterjesztést kellett volna tennie, és e tekintetben egyetértek Rubovszky bizottsági elnök úrral, a bizottsági ülésen is egyetértettünk ebben. Nem tudom, hogy ő az igent vagy a nemet támogatta volna, eddig nem jutottunk el, de az biztos, hogy a vagy-vagy nem jó, az nem házszabályszerű, és azt nem lehetett volna előterjeszteni. Ugyanis a házszabály, illetve a jogszabályok azt írják elő a bizottságnak, hogy egyértelmű álláspontot kell előterjesztenie. Az így is lehet, meg úgy is lehet, az minden, csak nem egyértelmű. Ezért mi azt javasoljuk egy módosító javaslat keretében, és kérem, hogy ezt támogassa a bizottság, mely szerint csak azt a verziót tárgyalja és arról a verzióról szavazzon az Országgyűlés, hogy elfogadja és kiírja a népszavazást. Ezt kellett volna - mondom még egyszer - a bizottságnak is tennie, mi erre módosító javaslatot nyújtottunk be, értelemszerűen a részletes vitában ezt meg fogjuk tárgyalni.
Ezen érvek alapján, tisztelt képviselőtársaim - és még egyszer mondom, én nem akarom ismételni azt, amit Gőgös képviselő úr és többen elmondtak szakmai szempontból -, az én meglátásom szerint az Országgyűlés egyetlen módon dönthet helyesen: hogyha ezt a népszavazást kiírja. Nemcsak azért, mert több mint a 90 százaléka megvan az érvényességi, a kötelező érvényességi küszöbnek, és 180 százaléka van meg a lehetségesnek, hanem azért is, mert komoly érvek szólnak amellett, hogy kiírjuk, és eddig egyetlenegyet nem hallottunk az ellen, hogy kiírjuk. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
