SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): De jó! Köszönöm szépen, elnök úr. (Derültség a Jobbik soraiban.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy szomorúságomra Rétvári Bence államtitkár úr elhagyta a termet, pedig olyan jó kis beszélgetés kezdett kialakulni, hogy szívesen mondtam volna. Azért örülök a gyorsírók jelenlétének meg a felvételnek, mert azt mondta Rétvári Bence államtitkár úr, hogy a KDNP milliós aláírásokat tudott maga összegyűjteni, ezt mondta először. Láttam, direkt figyeltem, nem pirult el, tehát ez úgy hangzott el, hogy a KDNP saját maga erre képes. Én azt kérem, hogy a Jóisten adja meg egyszer, hogy a KDNP maga induljon el egy választáson (Derültség a Jobbik soraiban. - Dr. Rétvári Bence visszatér az ülésterembe.), azt’ mérettesse már meg magát egyszer százalékban, hogy milyen társadalmi támogatottsága van, miközben ilyen magabiztos mondatok elhangzanak egy-egy képviselőjük szájából. (Dr. Vas Imre: Az LMP-nél biztos több!)
(16.10)
Nagyon-nagyon örülnénk neki, hogyha erre lehetőséget adnának, és kibújnának egyszer a Fidesz szárnya alól, és megmérettetnék a saját támogatottságukat a magyar társadalomban. (Dr. Rétvári Bence visszatér az ülésterembe.)
Köszönöm szépen, gondolom, hogy nem az én tiszteletemre (Dr. Rétvári Bence: Dehogynem!), de köszönöm szépen, nagyon örülök neki, hogy megjött államtitkár úr, csak még szerettem volna egypár gondolatára reagálni, ugyanis még mindig azt mondja, hogy miért nincs itt traktor a Kossuth téren, hogyha olyan nagy volt a támogatás. Nem tudom, azt észrevették-e, hogy kitiltották innen a traktorokat, tehát gyakorlatilag megtiltották, hogy ide be lehessen jönni mezőgazdasági géppel, illetve súlykorlátozást adtak ki. Tehát esélye sincs annak, hogy a főváros területére jelen pillanatban egy mezőgazdasági termelői tüntetést össze lehessen hívni. Higgye el, körbejártam ezt, mert nagyon szerettem volna, de gyakorlatilag önök annyira félnek ettől (Dr. Rétvári Bence: Az ’56-osok terén volt!), hogy jogszabályi korlátokkal tiltották meg, hogy mezőgazdasági géppel behajtani tilos a főváros területére. A Kossuth térre súlykorlátozást adtak ki, nem lehet bejönni.
Én kipróbáltam, eljöttem egy MTZ-vel ide, traktorral, elzavartak és meg is bírságoltak miatta, mert behajtottam az MTZ-vel. Hát persze, hogy nem jön fel, hogyha önök nem engedik! Hát persze, hogy nincs demokrácia, hogyha elfojtják! Persze, hogy nem alkotnak véleményt az emberek! (Dr. Rétvári Bence: Nem állnak mögöttetek emberek!)
Elmondom, hogy mi a baj. Láttam most, nem figyeltem korábban, bocsásson meg, hogy ilyen felkészületlen vagyok, nem figyeltem, hogy miért reagált olyan érzékenyen, amikor megjegyzéseket tettem a pesti jogászokra, akik szakmai területekbe beleássák magukat. Bocsánatot kérek, de így viszont látom, hogy a Pázmányon, úgy tudom, történelem felvételi volt, tehát hogy nem kell nagyon belemennem, világos lesz, amit mondok.
A magyar tájon, a magyar vidéken a mezőgazdaságnak és az agráriumnak visszamenőleg, mióta a magyarság itt van, meghatározó az agrárium a foglalkoztatásban és a népességmegtartó erejében. Biztos vagyok benne, hogy teljesen tisztában van azzal, hogy mondjuk, a XIX. század végén, az első világháború előtt, a második világháború előtt milyen foglalkoztatási adatokkal és a népességet hogy tudták megtartani. Tudja, az az érdekes, hogy egy nagyon furcsa helyzet állt elő, ugyanis a feudális nagybirtok széthullása azért volt olyan könnyen lehetséges, és azért tudták a tsz-t meg az állami gazdasági rendszert kiépíteni a kommunista rendszerben, mert gyakorlatilag megvolt a feudális rendszerből adódóan az az agrárértelmiség, aki átvette a nagybirtokot, és az országnak azokon a tájegységein, mondjuk, Fejér megyében meg egy halom más helyen ezt meg lehetett valósítani.
Ennek köszönhető az, hogy gyakorlatilag a teljes kommunizmus vagy a szocializmus évei alatt még mindig megmaradt a mezőgazdasági foglalkoztatásnak a jelentős aránya. És az a szörnyű, hogy a rendszerváltást követően, amikor elkezdett összeomlani a mezőgazdasági foglalkoztatási arány, és sorra követték egymást a különböző kormányzati intézkedések és nem sikerült ezt helyreállítani, akkor önök ellenzékből - mint ahogy ezt jobbikos képviselőtársaim is elmondták - végig ezt bírálták. Arról volt szó, hogy hogyan lehet megtartani a mezőgazdaságnak és az agráriumnak azt a népességmegtartó erejét vidéken, ami egyébként évszázadokra visszamenően mindig is megvolt.
Elmondom, hogy mi az oka, mert azt is kérdezi, hogy vidéken akkor miért nem írják alá, meg ilyenek. Nagyon egyszerűen azért, mert nincsenek már közvetlen kapcsolatban vele. Addig, amíg állami gazdaságban dolgoztak vagy a tsz-ben dolgoztak, vagy akkor, amikor a kisgazdaságok, a családi gazdaságok sokasága rendelkezésre állt, akkor megvolt a közvetlen kapcsolat. Most meg, ha bemegyek a bolti eladóhoz, hogy írjon alá egy földes népszavazást, akkor azt mondja, hogy idáig is szétlopták, teljesen mindegy volt, ezt nemcsak a bolti eladó mondja, ezt mondja az önök minisztere is nyilvánvalóan. Tehát nem érdekelt abban, nem érti meg, hogy ebből a foglalkoztatásból hogyan lehet újra vidéki munkahelyeket létrehozni. Pedig annyira egyszerű!
Államtitkár úr világlátott ember, mondjon nekem még egy olyan országot, ahol a termőföldek aránya a teljes összterület kiterjedésére vonatkozóan ilyen magas lenne, és mondjuk, nincs mezőgazdasági gépgyártása! Akár Európában nézzünk szét! Gyakorlatilag Magyarország tönkretette és elpusztította azt a lehetőségét, ami a mezőgazdaság által megtermelt javakból a feldolgozásra, a feldolgozóiparhoz… (Dr. Rétvári Bence az MSZP képviselői felé mutatva: Spontán privatizátorok!) Értem, megint csak kommentálom, hogy Rétvári államtitkár úr mutogat az MSZP-re, de nem az a gond. (Dr. Rétvári Bence: Nem az a gond? Az MSZP nem gond?) Tehát én mindent elhiszek önnek, de itt vannak most már iksz éve hatalmon, és nem tettek semmit a helyreállítására. És nemcsak az a baj, hogy nem tettek semmit, hanem tovább rontották a helyzetet.
Ez a termőföld-privatizáció, aminek a népszavazási kezdeményezése kapcsán a megállítását kezdeményezte Gőgös Zoltán képviselőtársam, ez pont arról szól, hogy hogyan lehet megfékezni azt, hogy a mezőgazdasági foglalkoztatás, ezáltal a vidéki munkahelyek megtartása még tovább romoljon. Erről van szó, és ez az, amit nem szeretnének önök semmilyen formában.
Utána tetszett volt mondani, mert ez is megihletett, azt mondta itt nagy nyilvánosság előtt, hogy jó irányba mennek a dolgok, lehet, hogy ez az oka annak, hogy nem tudjuk az aláírásokat gyűjteni, mert mindenki olyan elégedett. Azért hangsúlyozom ezt, mert remélem, hogy még többen fogják hallani, hogy a KDNP szerint itt minden jó irányba megy és nagyon jók a dolgok. Ugyanakkor, bocsásson meg, de én nagyon sok rétvárizmust hallgattam már itt a parlamentben, de tisztában vagyok azzal, hogy ön tudja azt, hogy milyen gondok vannak az egészségügyben, az oktatásban, a teljes vidéki infrastruktúrában. Tisztában van azzal, hogy a magyar társadalom túlnyomó többsége miért kell hogy nettó 100 ezer forint alatt éljen meg hónapról hónapra. És amikor ezeket elmondja, hogy minden jó irányba megy, ne haragudjon, olyan nagyon elképesztő, hogy tényleg abból az elefántcsonttoronyból, a fővárosi minisztériumokból hihetetlen, hogy nem látnak ki. Tehát nem látják a magyar társadalom valóságát, hogy itt szó nincs arról, hogy jó irányba mennének a dolgok?
Nem, az, hogy nem jön össze egy népszavazási kezdeményezés, az, hogy nem aktívak az emberek, akkor sem, amikor 17 milliárdot elköltenek - vagy nem tudom, hogy bruttóban, nettóban mennyi, 14 milliárdot vagy 17 milliárdot elköltenek - népszavazásra, miért nem aktívak? Azért, mert rezignált az egész magyar társadalom. Önök kiölik belőlük a legkisebb demokratikus igényt is, hogy részt vegyenek a köz ügyeinek az intézésében. Olyan szinten lezüllesztették a közéletet és a politikának a fogalmát, hogy gyakorlatilag Magyarországon szégyen politikusnak lenni, mert nagyon-nagyon nehéz olyan közösséggel egy kollegiális viszonyt vállalni, ami a Fidesz-KDNP képviselőiből kitelik, és ezek után megkérdezi azt, hogy nincs érdeklődő.
És akkor még egy dologról beszéljünk, ami szintén érdekes, ez magának a privatizációnak a kérdése. Gondolom, hogy abban is tájékozottak, mint legtöbben korukból adódóan is tájékozottak lehetnek, hogy Magyarországon a szocialista állampárti időszakot leváltó rendszerváltásnak nevezett átalakulásokat követően az állami vagyonnal mi történt. Ezt nem csak egy kormány csinálta, ebben folyamatosan benne voltak, és amikor önök ellenzékben voltak, joggal bírálták ezt.
Magyarázzák azt meg nekem, hogy miből lehetséges az, hogy az 1990-ben rendelkezésre álló állami vagyonnak most alig több mint 10 százaléka van meg, és önök ezt a folyamatot gyorsítják, hogy lehet a közöst kijátszani, hogy lehet a közöset eladni, hogy lehet mindezt úgy csinálni, hogy ez a saját érdekeiknek és a holdudvaruknak jó legyen. És tudják, mi a döbbenetes az egészben? Mert utaltak itt már többen a péntekre. Pénteken arról is beszélnünk kell, hogy majd a forrással mi lesz. Önöknek gyakorlatilag nulla kampánya volt 2010-ben, nulla ígérete volt, egyvalami volt biztos, amit nagyon sokszor hallottunk, az, hogy hadat üzentek az államadósságnak.
Az eredményük nagyjából szintén nulla, csakúgy, mint a kampányuk. Ugyanis mi történt? Először einstandolták a magyar állampolgároknak a magánnyugdíjpénztári vagyonát, hogy majd abból törlesztenek, mert a saját gazdaságpolitikájuk alkalmatlan arra, hogy abból bármit törlesszenek vagy csökkentsék az államadósságot. Ezt felismerve, most nagyjából mi történik? Eladják az állami vagyont, hogy csökkentsék az államadósságot, ami egyébként statisztikailag érdemben nem csökken, csak ezt akarják. Kérem szépen, a közös vagyon eladásából akarnak hiteleket törleszteni? Mikor írják ki a parlamentre, hogy „a ház eladó”? (Dr. Rétvári Bence: A szocik beírták az IMF-hitelbe!)
Tehát ez a szemlélet az, ami miatt indokolt az, hogy népszavazás jöjjön létre és népszavazást írjon ki az Országgyűlés annak érdekében, hogy a magyar társadalom véleményt tudjon formálni arról, hogy ennek a privatizációnak, ennek a rablógazdálkodásnak, amelynek önök szervesen a részesei voltak az elmúlt 26 évben Magyarországon, ennek mikor lehet megálljt parancsolni, mikor lehet a termőföldek eladásának megálljt parancsolni.
A magyar választóknak joguk van a közös tulajdonról és a közös tulajdonban lévő termőföldek sorsáról dönteni, ezért szükséges az, hogy itt mind a négyen, ahányan benn vannak a KDNP soraiból, és mind a nulla fő, aki benn ül itt a patkóban a Fidesz soraiból, ezek támogassák. (Dr. Rétvári Bence felmutat a jegyzői székben ülő dr. Szűcs Lajosra.) Jaj, bocsánat, nem tudtam, hogy ott ül. Ő kötelezettségének tesz eleget, nem jószántából ül itt, ő se lenne itt, ha nem lennének a jegyzői feladatai kötelezőek. (Dr. Rétvári Bence Szabolcs Attilára mutatva: És Attila?) Tehát önöket próbálom, itt négyőjüket meggyőzni, hogy adják már át a többi tettestársuknak, legyenek szívesek azt, hogy szavazzák meg ezt a népszavazási kezdeményezést. Köszönöm a szót, elnök úr.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
