BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Felelősségteljes költségvetési gazdálkodás, kedvezően alakuló makrogazdasági mutatók, növekvő adóbevételek és nem utolsósorban az uniós támogatások maximális kifizetése - ezekkel jellemezhetőek a 2015. évi államháztartási folyamatok. Mindez pedig azt bizonyítja, hogy a meghozott kormányzati intézkedések eredményesek, akár azt is mondhatjuk, a magyar reformok működnek.
Kérem, engedjék meg, hogy a zárszámadási törvényjavaslat tartalmának ismertetése előtt röviden szót ejtsek az elmúlt időszakot jellemző főbb makrogazdasági adatokról.
Az Európai Uniónak kiküldött őszi úgynevezett EDP-jelentésből kiderült, hogy Magyarország kiemelkedő gazdasági teljesítményt mutatott 2015-ben. Az előzetesen jelzett 2,9 százalékkal szemben a bruttó hazai össztermék növekedési üteme 3,1 százalék volt, amellyel hazánk 0,9 százalékponttal meghaladta az uniós országok átlagos növekedési ütemét. Mint ismeretes, a kormány költségvetési politikáját a kiszámíthatóság mellett az óvatos és megalapozott tervezés jellemzi, így ennek jegyében a 2015. évre 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolt. A tervezett bővülési ütem túlszárnyalásában jelentős szerepet játszott a háztartások fogyasztásának vártnál is erőteljesebb emelkedése, ami főként, de nem kizárólagosan a foglalkoztatottak számához és a reálbér dinamikus növekedéséhez köthető, de itt is fontos megemlítenünk a devizahitelesek megmentését célzó korábbi intézkedéseket is, amelyek ugyancsak hozzájárultak a kedvező folyamatokhoz.
A foglalkoztatottak száma 2015-ben is jelentősen, 2,7 százalékkal növekedett, míg a munkanélküliségi ráta 1 százalékponttal csökkent a megelőző évhez képest, így az év végén 6,8 százalékra mérséklődött. Ez a tendencia egyébként idén is folytatódik. 2010 óta több mint 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a foglalkoztatási ráta a napjainkban már 70 százalék felett van, miközben történelmi mélypontot, 4,9 százalékot ért el a munkanélküliség. Minél több embernek van munkája, annál több lesz a háztartások szabadon felhasználható jövedelme, a fogyasztáson keresztül pedig nemcsak a gazdaság bővül, hanem a költségvetési bevételek is úgy tudnak emelkedni, hogy nem történik adóemelés.
A gyermekvállalást ösztönző és a gyermeknevelést támogató családi adókedvezménynek köszönhetően több pénz marad a családok zsebében. Tavaly az ennek figyelembevételével számolt nettó reálkeresetek a gazdaság bővülését érdemben meghaladó módon, 4,2 százalékkal növekedtek.
A fogyasztás élénkülését az alacsony infláció szintén érdemben támogatta, hiszen ezáltal a munkabérek és a nyugdíjak is megőrizték vásárlóerejüket. Átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek az árak 2015-ben.
Érdemes még megemlítenünk azt, hogy tavaly a nemzetgazdasági beruházások 0,6 százalékkal nőttek, amelyben jelentős szerepet játszott az utolsó negyedév 7 százalékos növekedése. Ez nemcsak az uniós társfinanszírozású projekteknek köszönhető, hanem annak is, hogy a magyar vállalkozások egyre inkább készek forrásaikat értékteremtő beruházásokra fordítani, támogatva ezzel a gazdasági növekedést. Bátran kijelenthetjük tehát, hogy a gazdasági növekedés szerkezete hosszú távon is fenntarthatóvá vált, a tartós növekedés pedig úgy valósult meg, hogy közben az egyensúlyi mutatók ugyancsak jól teljesítettek.
Tisztelt Ház! 2015-ben a belső folyamatokat jellemző gazdasági mutatók mellett a külső egyensúly is kedvezően alakult. Az export erőteljesebb bővülése a gazdasági növekedést szintén érdemben támogatta, a külső kereslet dinamikusabb élénkülésének köszönhetően. A magyar export 7,7 százalékos növekedése a tavalyi évben meghaladta az import növekedési ütemét. Ennek eredményeként a külkereskedelmi többlet rekordszinteket ért el, ami a beáramló uniós transzferekkel együtt tovább javította Magyarország külső egyensúlyát.
A kormány gazdaságpolitikájának és az ország adósságát hosszú távon is csökkentő, fenntartható pályára állító fegyelmezett költségvetési gazdálkodásának eredményeit a nemzetközi szervezetek és a befektetők is elismerték. Ezt bizonyítja, hogy az év végére mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél csak egy fokozat választotta el hazánkat a befektetésre ajánlott kategóriától. 2016 áprilisában pedig a Fitch Ratings már befektetésre ajánlott kategóriába helyezte hazánkat, amihez legutóbbi döntésében a Standard & Poor’s is csatlakozott.
A makrogazdasági folyamatok és tényadatok tükrében összességében megállapítható, hogy a 2010-es kormányváltás óta minden olyan, számokkal mérhető gazdasági mutató kedvezően alakul, amellyel objektíven jellemezhető a hazai nemzetgazdaság helyzete. A kormány költségvetési politikájának köszönhetően évről évre stabil az államháztartás, valamint a magyar gazdaság különféle szektorainak teljesítménye is érdemi erősödést mutat.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a továbbiakban ismertessem a 2015. évet jellemző államháztartási folyamatokat.
A kormány folytatta a ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását, a költségvetési hiány alacsony szinten tartását, az államadósság csökkentését, a foglalkoztatás további növelését és az ország növekedési potenciáljának emelését. A 2011 óta meghozott kormányzati intézkedésekkel több százezer devizahiteles család terheit sikerült mérsékelni; a Kúria és az Alkotmánybíróság döntéseit figyelembe véve megtörtént a bankok elszámoltatása és a devizahitelek forintosítása.
(9.10)
Ezáltal az elmúlt években a kormánynak nemcsak a makrogazdasági egyensúlyt sikerült helyreállítania, hanem a lakosság jövedelmi helyzetében is érdemi javulást ért el. A világgazdasági válságot követően a háztartások magas devizaadóssága a belső kereslet élénkülésének gátjává vált. Az elszámoltatás eredményeképp azonban több pénz maradt a családoknál, ezáltal nőttek a lakossági megtakarítások és a fogyasztás, amely - miként már a bevezetőben említettem - ösztönözte a gazdasági növekedést, és kedvező hatást gyakorolt a költségvetés bevételeire. A 2015-ös költségvetés a banki elszámoltatásnak köszönhetően tehát ilyen módon is jellemezhető költségvetés volt.
Az elmúlt esztendőben a kedvező reálgazdasági és adósságfinanszírozási folyamatok két költségvetésitörvénymódosítást tettek lehetővé úgy, hogy a kiadások növekedése nem eredményezte a hiánycél módosítását. A kormány először 2015 áprilisában tett javaslatot, majd ez alapján az Országgyűlés döntött a BKV Zrt. adósságának teljes átvállalásáról és az Erste Bankban történő állami részesedésszerzésről. A törvénymódosítás forrást biztosított többek között a kurdisztáni katonai szerepvállalásra, a közútépítési programra, a megváltozott munkaképességűek támogatására és az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztésére is.
A tavalyi költségvetési év értékelésekor sem feledkezhetünk meg arról, hogy Magyarország története legnagyobb mértékű migrációs nyomásának volt kitéve hosszú hónapokon keresztül, éppen ezért ősszel a kormány a migránsválsággal összefüggésben a második törvénymódosítási javaslatot nyújtotta be az Országgyűlés elé, tekintettel arra, hogy a rendkívüli helyzet kezelésében érintett intézmények részére szükséges volt pluszforrások biztosítása. Erre, továbbá a magyar és az uniós határok megvédésére összesen 84,1 milliárd forintot csoportosított át a kormány, amelyből a tavalyi évben 45,8 milliárd forint került kifizetésre. Ez többszöröse az Uniótól e célra kapott támogatásoknak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az alábbiakban szeretném ismertetni az államháztartás tavalyi évre vonatkozó főbb adatait. A pénzforgalmi hiány döntően az uniós források megelőlegezése miatt 1223,6 milliárd forintban teljesült, ami a GDP 3,6 százalékát jelentette. Ezen belül a központi alrendszer hiánya 1237,2 milliárd forintot tett ki, a helyi önkormányzati alrendszer 2015. évi pénzforgalmi többlete 13,6 milliárd forint volt, ami a fegyelmezett gazdálkodásnak, a kiadások racionalizálásának, a hitelfelvétel szigorú kormányzati ellenőrzésének, valamint az önkormányzati feladat- és finanszírozási rendszer 2013. évi átalakítását követő, évről évre történő finomhangolásának köszönhető.
Az úgynevezett kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti hiánya jóval kisebb lett a kitűzött célnál, a GDP 2,4 százaléka helyett 1,6 százalékban teljesült, ugyanezen módszertan szerint számított adósságrátája pedig 74,7 százalékra mérséklődött az előző évi 75,7 százalékról. Emlékezhetünk, ezen mutató 2011-ben 81 százalék környékén volt. Itt érdemes részleteznem, hogy az uniós források és az ehhez kapcsolódó nemzeti hozzájárulás összegei jelentős szerepet töltöttek be olyan kormányzati prioritást élvező területek továbbfejlődésében, illetve megújításában, mint a gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatás, a közlekedés, az egészségügy vagy az oktatás.
Tavaly megközelítőleg 2802 milliárd forint uniós költségvetési támogatás kifizetése történt meg ezekre a területekre, amelyből mintegy 1166 milliárd forint származott a különböző uniós alapokból. 2015-ben a kedvezményezetteknek juttatott támogatások mértéke 578 milliárd forinttal haladta meg a 2014. évi szintet. A 2007-13-as programok kiemelkedő felhasználásának köszönhetően sikerült minden uniós forrást a kedvezményezettek felé kifizetni, azaz elkerülni a korábbi években még valósnak tűnt forrásvesztést.
A kifizetéseket tovább emelte a költségvetésen kívüli agrártámogatások összege, amely 402 milliárd forint közvetlen európai uniós jövedelempótló támogatást juttatott a magyar gazdák részére. Mindösszesen tehát elmondható, hogy a 2015. évben 3205 milliárd forint uniós támogatás nyújtására került sor, ami a GDP 9 százalékánál nagyobb összeg. A 2014-20-as programozási időszak minden operatív programját sikerült a 2015. évben elfogadtatni az Európai Bizottsággal. A pályázati felhívások megjelentetése a programok elfogadásait követően azonnal elindult, sőt, néhány program esetében már kifizetés is történt a kedvezményezettek felé.
A 2015. év végéig elindított felhívások forráskerete a rendelkezésre álló támogatások több mint 50 százalékát fedte le. Az európai uniós költségvetési kapcsolatok 2015. évi mérlege az előző évekhez képest ismét jelentős aktívumot mutat. Magyarország nettó pozíciójának egyenlege 1437 milliárd forint, amellyel az EU 28 tagországa között még mindig az előkelő ötödik helyet foglalja el. Az operatív programok százszázalékos teljesülését segítette a kötelezettségvállalási keretek 10 százalék körüli túlvállalásának lehetősége, amelynek révén az esetlegesen meghiúsuló projektek kiesése esetén is marad elegendő elszámolható költség az uniós források minél teljesebb körű lehívásához.
Végezetül fontos megemlíteni, hogy a két programozási időszak időbeli átfedése miatt jelentkező, az eddigieknél is nagyobb kihívást jelentő többletfeladatokat a hazai intézményrendszer sikeresen teljesítette. Így azon célunk, hogy 2015. december 31-ig minden rendelkezésre álló forrást felhasználjunk, sikeresen teljesült.
Tisztelt Országgyűlés! A makrogazdasági folyamatok, a költségvetés módosításai, illetve az európai uniós kapcsolatok után engedjék meg, hogy az államháztartás önkormányzati alrendszerének gazdálkodásáról is szót ejtsek. A helyi önkormányzatok központi finanszírozása a 2015. évben is a 2013-ban kialakított, a tapasztalatok alapján évről évre továbbfejlesztett, az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó feladatalapú támogatási rendszerben történt.
Az önkormányzatok számára a 2015. év fő feladata a működési hiány nélküli gazdálkodás fiskális feltételeinek erősítése, a kistelepülések további felzárkózásának, az esélyegyenlőség megteremtésének elősegítése, valamint az önkormányzatok által nyújtott közfeladatok és közszolgáltatások színvonalának emelése volt. Az önkormányzati alrendszerben 13,6 milliárd forint költségvetési többlet keletkezett, ami továbbra is annak bizonyítéka, hogy az önkormányzatok eredményesen gazdálkodtak bevételeikkel és kiadásaikkal. A helyi önkormányzatok adósságállománya a 2014. év februárjában lezárult adósságkonszolidációnak köszönhetően 2015 végén is igen alacsony szinten, 36,6 milliárd forinton állt.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy az önkormányzatok működőképességét az eltérő saját bevételi lehetőségek a feladatalapú finanszírozás mellett is komolyan befolyásolják, ezért az alacsony gazdasági potenciállal rendelkező települések felzárkózása érdekében a központi költségvetés többletforrás biztosításával még erőteljesebben érvényesítette a szolidaritás elvét. Az önkormányzati szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben az alapellátások biztosítása mellett kiemelt jelentőséggel bírt a gyermekétkeztetés, amelyhez a költségvetés emelt összegű, a feladatellátás költségeihez igazodó támogatást biztosított, figyelemmel a rászoruló gyermekek szociális helyzetére és az egészséges táplálkozást biztosító jogszabályi követelményekre.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kormány ütemezett életpályamodellekkel és célzott béremelési programokkal kívánja elismerni a közszférában dolgozók munkáját. Ennek részeként a nemzeti köznevelési törvény 2013. szeptember 1-jétől több részletben a korábbinál magasabb illetményt állapított meg a köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számára. Az intézkedésnek köszönhetően az önkormányzati óvodákban 2015-ben mintegy 25 900 pedagógusnak emelkedhetett a bére. Emellett 2015 februárjától a központi költségvetés a pedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásaihoz kiegészítő támogatást is biztosít az intézményfenntartók számára, amely az önkormányzati szférában 4900 óvodapedagógus emelt szintű béréhez járult hozzá. Az életpályamodell kiegészítésének köszönhetően a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak illetménye is érdemben emelkedett. Az óvodák férőhelyeinek bővítése érdekében pedig 66 településen kezdődhettek el beruházási munkák 2,5 milliárd forint költségvetési támogatásból.
Összefoglalva elmondható, hogy 2015-ben a gyakorlati tapasztalatoknak köszönhetően a települések helyzetét, egyedi sajátosságaikat, gazdasági lehetőségeiket a lehető legoptimálisabb mértékben vette figyelembe a kormány a támogatások kialakításánál.
(9.20)
Tisztelt Országgyűlés! Az alábbiakban szeretnék kitérni a társadalombiztosítás két pénzügyi alapja 2015. évi költségvetésének teljesítésére. A Nyugdíjbiztosítási Alap 2015. évi költségvetésének zárszámadási egyenlege 4,6 milliárd forint többletet tartalmazott. A bevételek túlteljesülését alapvetően a gazdasági növekedést előidéző folyamatok kedvező alakulása, a foglalkoztatás bővítéséből származó többletbevételek eredményezték. A társadalombiztosítás két alapja között a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó megoszlása a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a 2015. évben mintegy 85,5 százalékra csökkent. A gazdaság tartós növekedésének köszönhetően a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei emelkedtek, a nyugdíjkassza helyzete tehát stabil és kiszámítható.
A kiadásokon belül a legnagyobb tételt a nyugellátási kiadások jelentették, amelyek összességében 2987,7 milliárd forintot tettek ki. Ezen belül is külön kiemelném a nők részére biztosított negyven év jogszerző idő megléte esetén igénybe vehető nyugdíjjogosultság népszerűségét. Erre a 2015. évben mintegy 182,7 milliárd forintot fordított a Nyugdíjbiztosítási Alap. A nyugellátási kiadások a 2015. évben 2 millió 177 ezer főt érintő 1,8 százalékos mértékű nyugdíjemelés hatását tartalmazták, amelyek a nyugdíjas fogyasztói kosárra számított 0,4 százalékos inflációt figyelembe véve a nyugdíjak vásárlóerejének 1,4 százalékos növekedését eredményezték, tovább folytatva a nyugdíjak reálértékének immár negyedik éve tartó folyamatos emelkedését.
Az Egészségbiztosítási Alap bevételei 15,2 milliárd forinttal, kiadásai 45,3 milliárd forinttal haladták meg a terv szerinti számokat. Az Egészségbiztosítási Alap bevételein belül a járulékbevételekből és hozzájárulásokból közel 1224 milliárd forint befizetés realizálódott, ami 25,5 milliárd forinttal több, mint a tervezett. Ezen többletbevétel fele a biztosítotti egészségbiztosítási járulékból, több mint egyharmada pedig az egészségügyi hozzájárulás és az alapot megillető szociális hozzájárulási adó befizetéséből keletkezett. A bevételek másik meghatározó csoportját a költségvetési hozzájárulások képezték 564,9 milliárd forint összegben. A teljesítés 17,4 milliárd forinttal lett kevesebb az előirányzotthoz képest, mivel a rokkantsági rehabilitációs ellátások részbeni fedezetének megtérítése kevesebb pénzeszköz átvételét igényelte.
Az Egészségbiztosítási Alap 2015. évi összes kiadása 1956,1 milliárd forint volt, melynek közel 29 százalékát a pénzbeli ellátások kifizetésére, 70 százalékát a természetbeni ellátások finanszírozására használta fel az egészségbiztosítás. A természetbeni ellátásoknál kiemelendő, hogy a gyógyító-megelőző ellátás törvényi előirányzata fedezetet biztosított többek között a háziorvosi szolgáltatók havi 130 ezer forint összegű rezsitámogatási díjának bevezetésére az alapellátás területén rendelkezésre álló újabb 10 milliárd forint többletforrás biztosításával, mintegy 77 ezer egészségügyi dolgozó 2015. július 1-jétől kezdődő bérkiegészítésére, az onkológiai és gyulladásos betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek többletfinanszírozására, a várólista csökkentését célzó egészségpolitikai intézkedések megvalósítására. Az előbbieken felül a kormány intézkedéseinek eredményeként az egészségügy 12 milliárd forint többletforráshoz jutott a tételes elszámolású gyógyszerek, eszközök és implantátumok beszerzéséhez szükséges pénzeszköz biztosításával. Szeretném megemlíteni, hogy a tavalyi évben a kormány intézkedett a biztonságos betegellátás érdekében a gyógyszertámogatás és a gyógyászatisegédeszköz-támogatás 2015. évi előirányzatait meghaladó kiadások folyamatos finanszírozhatóságának fedezetéről.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Végezetül néhány szót szeretnék szólni az Állami Számvevőszék zárszámadáshoz kapcsolódó megállapításairól, mely dokumentumot a jelen törvényjavaslattal egyidejűleg ismerhetik meg. A Számvevőszék a korábbi évek gyakorlatának megfelelően nagy volumenű munkát végzett a 2015. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellenőrzésében, amelyet ezúton is szeretnék megköszönni. A jelentés többek között megállapította, hogy a törvényjavaslat a beszámolóknak megfelelően, valósághűen mutatja be a költségvetés végrehajtására vonatkozó pénzügyi adatokat, információkat, valamint kiemelte, hogy a 2015. évi zárszámadási törvényjavaslat összeállítása során a Nemzetgazdasági Minisztérium a jogszabályi előírásokat betartotta, a törvényjavaslat tartalma, szerkezete megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Tisztelt Országgyűlés! Miként láthatják, a 2015. évi zárszámadás érdemi igazolást nyújt arra, hogy a meghozott kormányzati intézkedések eredményesek. Nemcsak a legfontosabb makrogazdasági mutatók alakultak kedvezően, hanem a gazdaság növekedésének, a foglalkoztatás bővülésének és ennek köszönhetően a költségvetés többletbevételeinek következtében a magyar családok hétköznapjaiban is érdemi változás valósulhatott meg. Ennek következtében tehát ma többen dolgoznak, mint 2010-ben, 2015-ben érdemben többen dolgoztak, mint 2010-ben vagy akár 2014-ben. És nemcsak a foglalkoztatottak száma bővült, hanem a reálbérek is, így mindenki léphetett egyet előre a saját életében. Mindezek alapján tisztelettel kérem önöket a zárszámadási törvényjavaslat megvitatására, majd a későbbiekben annak elfogadására.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
