BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): (Banai Péter Benő hátrafordulva Z. Kárpát Dániellel beszélget.) Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Legelőször is egy kis dicsérettel szeretném kezdeni: azon államtitkárok közé tartozik, aki végigüli a vitát, legalább itt van, és minden egyes felszólalásra reagál. Igaz, hogy most nem figyel rám, pedig dicsérem - és ennyi is volt a dicséretből a 2015-ös költségvetéshez kapcsolódóan.
Egyetlenegy foglalkoztatási adatra reagálnék. Nem tudom, hogy az államtitkár úr… Megvárom, amíg az államtitkár úr figyelni fog, pedig még meg is dicsértem az elején. Nem tudom, tudja-e az államtitkár úr a foglalkoztatási adatnál, hogy az OECD most adott ki egy adatot, amely szerint Magyarországon a 15 és 25 év közötti fiatalok között 288 ezer olyan fiatal van, aki nincs semmilyen rendszerben, se munkanélküli-segélyt nem kap, se oktatási rendszerben nincs, és nem dolgozik. Szeretném megkérdezni, hogy erre mit tud válaszolni, államtitkár úr.
A zárszámadást áttekintve elmondhatjuk, hogy beigazolódott az, amit már a 2015. évi költségvetés tárgyalásánál mondtunk: 2015 az adóemelések, a szociális válság mélyülésének és a tudásalapú társadalomképtől való elfordulásnak az éve lesz. Sokat elmond a kormány költségvetéséről, hogy 2014 őszén, amikor a tervezetet benyújtották, a Magyar Szegénységellenes Hálózat egy kiáltványt fogalmazott meg a következő címmel: „Éhen fogunk dögleni!”
Ha a szegénységről beszélünk, és azt mondta az államtitkár úr, hogy a kormány nem trükközik, a KSH módszertana állandó, akkor itt el kell mondani, hogy 2014 ősze volt az, amikor a KSH nem tette közzé szeptemberben a szegénységi adatokat. Eléggé nagy botrány árán sikerült majdnem két hónapos késéssel ezeket az adatokat megismernünk, és utána rájöttünk, hogy mi volt a késés indoka: nem nagyon akarták azokat az adatokat a nyilvánosság elé tárni.
A másik, ami 2015-ben megtörtént, hogy februárban a sajtó számára eljuttatták azt a levelet, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumából került ki, és amelyben megtiltották a minisztériumok munkatársainak bizonyos szavak használatát: szegény, szegénység, mélyszegénység, gyermekszegénység. Maga a fogalmak megtiltása volt a legfontosabb az EMMI-nek, és nem azon dolgozni, hogy maguk ezek a körülmények valahogy változzanak.
Ha a kormány nem trükközik az adatokkal, és a KSH módszertana állandó, akkor mondja már meg, államtitkár úr, hogyan fordulhat az elő, hogy ma már nincsenek létminimum-számítási adatok, a KSH nem tesz közzé szegénységi adatokat, és lényegében azokat a híreket halljuk, hogy a létminimum számításának a módszertanát fogják megváltoztatni, aminek az egyik eleme az lesz, hogy kalóriaszámítást fognak végezni, hogy egy embernek, gyereknek, nőnek, férfinak mennyi az a napi kalóriabevitel, amit el kell fogyasztania. Államtitkár úr, csak felhívnám a figyelmét, lehet, hogy kalóriaszámítást fognak végezni, csak nem mindegy, hogy milyen minőségű ételt visz be a szervezetébe az ember, mert ugyanazt a mennyiségű kalóriát be tudja vinni fehér kenyérrel, szénhidráttal, burgonyával, ami egészségtelen, és be tudja vinni egészséges ételekkel, fehér hússal, zöldséggel, gyümölccsel és tejtermékekkel. Mindenki tudja, hogy Magyarországon az elhízás nagyon sok esetben a szegénység egyik jele, mivel nagyon egészségtelen tápanyagokat tud a szegény ember bevinni a szervezetébe. Szóval, azért ne jelentsünk ki ilyeneket, államtitkár úr, hogy a KSH módszertana állandó!
Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásait tekintve az átlátható, hogy 2015-ben a GDP kisebb részét költötte az állam társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra, mint 2014-ben, csökkenés látható a nyugdíjaknál, a rokkantsági juttatásoknál, a családi támogatásoknál és a szociális támogatásoknál is. Ha az állami kiadások megoszlását nézzük, akkor azt látjuk, hogy a 2014. évhez képest kisebb részben fordított az összes kiadás közül erre a területre a kormány. A munkanélküli-ellátásoknál, a nominálisan mért kiadásnál 40 milliárd forint a csökkenés. 2015-ben a GDP előzetes, várható növekedése 3,1 százalékos volt, tehát bővült az elkölthető pénz nagysága, és ezt nem a szociális területen érzékeltük a legjobban, mondhatjuk, hogy nem ott történt az emelkedés.
Bevételi oldalról is érdemes megjegyezni, hogy a bürokrácia egyszerűsítése és az adócsökkentések közben az „Egyéb lakossági adók” című soron az 500 milliós tervezett bevétel helyett több mint 8 milliárd forint lett a bevétel, államtitkár úr, a lakossági illetékek 120 milliárd forint helyett 136 milliárd forintot tesznek ki, ez is jelentős túlteljesülés.
A bevételeket csökkentette több adókedvezmény is, köztük a családi adókedvezmény, több mint 243 milliárd forintban. Ebben benne van az első házasok kedvezménye is, amit 2015-ben vezettek be, és az idén kiderült, hogy nagyon kevés fiatal veszi igénybe. Tudna erről valamit mondani, államtitkár úr, hogy miért nem veszik az első házasok igénybe az adókedvezményt? Talán azért, mert nincsen munkahelyük.
A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap, ami valójában több kiadási előirányzat gyűjtőneve, csupán 3,9 százalékkal a tervezett szint felett teljesült, 136 milliárd forint költségvetési forrást igényelt. Azt látjuk, hogy a családi pótlékra 4 milliárddal jutott kevesebb, mint ahogy tervezték, a gyermeknevelési támogatásra pedig 1 milliárd forinttal. Az előbbi, a családi pótlék csökkenése egyértelműen jelzi, hogy az a fajta bébiboom, amit beharangoztak 2010 után, nem történt meg.
A családpolitika sikerességének egyik mérőszáma a gyermekszületésszám. Ugyebár, nagyon sokáig használta azt a fogalmat a kormány meg a Fidesz-KDNP politikusai, hogy „családbarát kormány”, hála a jó égnek, leszoktak róla, mostanában nem halljuk - nem jött be, államtitkár úr. Néhány adatot szeretnék mondani a gyermekszületésszámmal kapcsolatban. Amikor 2008-ban kitört a válság, akkor még Magyarországon 99 149 gyerek született, majd 2010 környékén a 90 ezret alig haladtuk meg, majd 2011-ben volt az a mélypont, amikor soha nem látott mélységekbe süllyedt a gyermekszületésszám Magyarországon, 88 049 gyermek született. Majd minimális emelkedést megfigyelhetünk, nem mondom azt, hogy nem jó, mert minden pluszgyermek megszületése érték Magyarországon, és 2015-ben 91 690 gyermek jött világra Magyarországon.
A mostani adatokat megnézve, az első nyolc-kilenc hónapot, körülbelül 1,9 százalékos visszaesés történt a tavalyi évhez képest, és ha most egy kicsikét számolunk, akkor ez azt jelenti, hogy ha ez a tendencia megmarad az év hátralévő hónapjaiban - márpedig aki szokta nézni a statisztikai adatokat, jól tudja, hogy az utolsó hónapokban lényegében kevesebb gyermek születik, augusztus, június, július az, amikor meg szokott ugrani a gyermekszületésszám, én számítást végeztem -, ha 2 százalékos csökkenés fog történni, akkor 90 ezer fő alá fog süllyedni megint a gyermekszületésszám.
(13.30)
Államtitkár úr, nem működik a Fidesz-kormány családpolitikája. És millióegyszer elmondtuk már, hogy arra kellene energiát fordítani, hogy valahogy a külföldre távozott fiataljainkat hazahozni, mert a szülőképes korú nőknek egy jelentős hányada külföldön van, és ha ezek a nők vagy házaspárok külföldön fognak gyermeket szülni, azok már nem fognak hazatérni Magyarországra. Nagyon oda kellene figyelni erre a kormánynak. Úgy látjuk, hogy több éve erre már nem fordítanak energiát.
Lenne még néhány kérdésem államtitkár úrhoz. Ha az adatokat megnézzük, hogy hogyan teljesült az előirányzat, hogyan tudott teljesülni az adott évben: már mondtam, hogy a családi pótlék 98,8 százalékban teljesült, a gyermeknevelési támogatások 92,1 százalékban. Ez mind a születésszámmal kapcsolatos.
De van egy tétel, amit én szeretnék megkérdezni államtitkár úrtól, és magával a foglalkoztatással függ össze. A gyermekek születésével kapcsolatos szabadság megtérítése, szabadságmegtérítés 146 százalékon teljesült. Államtitkár úr, nagyon nagy baj van. Az helyes, hogy vonjuk be az édesapákat abba, hogy a gyermeket neveljék. Ha jól tudom, most két hét szabadság jár az újszülött gyerekekhez, de valami oknál fogva ezt az édesapák nem tudják vagy nem akarják érvényesíteni. Nem az van-e, hogy a munkáltatók nem szeretik ezt a két hét szabadságot kiadni? Én azt gondolom, hogy ha valaki családbarát kormányzásról beszél, akkor valami úton-módon ösztönözni kel-le-ne a munkáltatókat, hogy az édesapák ezt igénybe tudják venni, mert akkor nem jönne ki év végén ez a szám. A pénzbeli és természetbeli gyermekvédelmi támogatások 85,9 százaléka teljesült a 2015-ös költségvetésben.
A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap részletezésénél kiderül, hogy 1,3 milliárd forint bevétel is keletkezett, amit döntő többségében a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszafizetése okozott. Azért ez az 1,3 milliárd forint, hogy jogosulatlanul vették igénybe, egy nagyon brutális szám. Szeretném megkérdezni államtitkár urat, hogy tudna-e erről valamit mondani, hogy milyen jogosulatlan ellátásokat kellett visszafizetni és hány embernek. Hogyha most nem fog tudni, akkor nagyon megköszönöm, ha írásban fog válaszolni ebben a kérdésben.
Gyermekétkeztetés. A gyermekétkeztetésnél megemlítik, hogy 2015 szeptemberében bővítették a rendszert, a bölcsődei és óvodai ingyenes étkeztetés kiterjesztése miatt 3,1 milliárd forinttal több lett a keret, 61,3 milliárd forintra nőtt. Megjegyzik, hogy az intézményi működési bevételekből további 36,9 milliárd forint bevétel származott, így az összesen 123,4 milliárd forint működési kiadás közel 79,4 százalékát az intézményi saját bevételek és az állami támogatások fedezték. Magyarul tehát, 37 milliárddal többet szedtek be a szülőktől, mint amit terveztek. Ez azért nem mellékes, államtitkár úr, ahhoz képest, hogy egyébként 3 milliárddal emelték az állami forrást.
Itt megint kitérnek a nyári szociális étkeztetésre. Több éven keresztül jeleztük, hogy a 2,6 milliárd forintot, ami a kormányváltáskor be volt tervezve nyári szociális étkeztetésre, emelni kell. Majd meghallották azokat a kritikákat, amiket megfogalmaztunk akkor ellenzéki oldalról. De el kell mondanom, államtitkár úr, hogy hiába lett kötelező 2016-tól a szociális nyári étkeztetés, azt látjuk, hogy nem kap több gyermek szünetekben étkezési támogatást, mert nem biztosítanak kellő forrást az önkormányzatoknak, csak egy bizonyos részét, és azok az önkormányzatok, amelyek nem tudják mellérakni úgymond az önerőt, aminek nem is kellene lennie, nem fogják tudni évről évre ezt biztosítani. Most is körülbelül 142 ezer gyermek kapta. Tavasszal írásbeli kérdéssel fordultam, 142 ezer gyermek kapott tavaszi szünetben nyári szociális étkeztetést, és míg nem volt kötelező feladatellátása az önkormányzatnak, akkor is 142 ezer gyermek kapta. Közben meg a Gazdasági Minisztérium és az EMMI felmérése alapján 203 ezer gyermeknek kellene ma Magyarországon nyári szociális étkeztetésben részesülnie. Ha erre tudna mondani valamit, államtitkár úr, azt megköszönném.
Még szeretnék beszélni a lakásépítési támogatásokról. 2015 volt az az év, amikor soha nem látott mértékben alacsony volt a lakásépítések száma. 2010-ben még 20 823 lakás épült Magyarországon - körülbelül 40 ezer új lakásnak kellene épülnie minden évben -, majd 2015-ben 7612. 7612, államtitkár úr! Folyamatosan sikerként propagálták a kommunikációjukban, hogy a lakásépítésre, a családtámogatási rendszerre mennyi pénzt különítenek el, hogy ösztönzik a fiatalokat, és ehhez képest valahogy nem sikerült áttörést elérni a lakásépítésben sem, és most azt látjuk, hogy a CSOK bevezetése sem fogja megoldani ezt a problémát. A statisztikai adatokból kiderül, hogy nem új lakásokra használják ma sem, hanem inkább használt lakás vásárlására, ráadásul drasztikusan nőttek a telekárak, drasztikusan nőttek a lakásárak, és lényegében csak egy jómódú kör tudja ezt a támogatási rendszert igénybe venni. Ezt is többször módosították, és mégsem tudunk sikerről beszélni.
Az Orbán-kormány (Az elnök csenget.) 2015-ös költségvetése fenntartotta azt a dilettáns és kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát, amelynek eredményeképpen fennmaradt az 1000 milliárd forintos forráskivonás az egészségügyi, az oktatási, a nyugdíj- és a szociális ellátásból.
Államtitkár úr, várom majd a válaszát a kérdéseimre. Köszönöm, elnök úr. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
