DEMETER ZOLTÁN
DEMETER ZOLTÁN
DEMETER ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az identitásról sok szó esett már eddig is, és úgy gondolom, hogy mindez azért van, mert az identitás egy meghatározó fogalom ebben a törvényjavaslatban vagy ennek a vitájában. Mint közismert, az identitás egy latin eredetű szó, melynek a jelentése azonosság. Az identitás ugyanis az önazonosság világát adja, vagyis azt, hogy ki vagyok én, mégpedig egy sajátos állandóság, azonosság értelemben. Aztán az identitásnak fontos alkotóeleme a csoport-hovatartozás, a szűkebb értelemben vett társas identitás. A társas identitás egy csoporttal való azonosulás, tehát az én „mi”-vé alakítása. Erikson elmélete szerint az emberben a húszas éveire általában lezárul az identitásválság korszaka, és kialakul az egyén identitása.
Ha a rendszerváltástól számítjuk Magyarország éveit, akkor azt mondhatjuk, hogy éppen jó időben vagyunk alkotmányos identitásunk rögzítését tekintve, persze nem elfeledve a több mint ezeréves történelmi múltunkat, amiből éppen nemzeti önazonosságunk táplálkozhat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a XXI. század kihívása, ami az egyénnek és a nemzetállamoknak is nagy próbatétele, az egységesítés, a homogenizálási törekvések elleni küzdelem, már persze azoknak, akikben egyáltalán van ilyen szándék. Meg vagyok győződve róla, hogy önazonosság nélkül ebbe a küzdelembe eleve talán azt mondhatjuk, hogy fegyvertelenül érkezünk, és nem is lenne mit megvédenünk. A globalizáció egyik eredménye és talán célkitűzése, hogy ugyanazon termékek és szolgáltatások a világ szinte bármely pontján elérhetőek legyenek. A keresletet a kínálattal összehozva a legegyszerűbb persze, ha a fogyasztói csoportot is homogenizáljuk. Nem szeretnék túl messzire menni, csupán csak érzékeltetni szeretném, hogy véleményem szerint ideológiák küzdelméről is szól ez a mostani kiállásunk, ugyanis vannak a globalizációnak feltétlen hívei, és vannak, akik még hisznek a nemzetállamok jövőjében és erejében.
Alaptörvényünk hetedik módosítása annak is deklarálása, hogy a magyar nemzetnek van önazonossága, vagyis alkotmányos identitásunk létezik, amelyről nem vagyunk hajlandóak lemondani. Ezer év küzdelmében történelmi megpróbáltatásaink után, a diktatórikus törekvéseket követően most sem akarunk népek, nemzetek olvasztótégelyévé válni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az önazonosság ellentéte az önfeladás. Október 2-án a magyar állampolgárok arról dönthettek, hogy vajon melyiket választják. S meggyőződésem, hogy a magyar emberek mérlegelték a lehetőségeket, és jól döntöttek, amikor az előbbi mellett, az önazonosság mellett foglaltak állást. A területiség elvéből következően, úgy gondolom, államról nem is beszélhetünk annak határai meghatározása és védelme nélkül. Ha úgy tetszik, az állam fogalma elválaszthatatlan annak határaitól és nem utolsósorban annak biztonságos garantálásától. Államról csak akkor beszélhetünk, ha ezen a meghatározott területen szuverenitással rendelkező közösség él, és ezzel rendelkezik is.
Ma már tény, hogy az Európai Unió vezetői és az európai politikai elit többsége az önazonosság helyett az önfeladást választotta, a közösség határait figyelmen kívül hagyta, sőt gyakorlatilag feladta, hiszen másfél millió ember ellenőrzés nélkül jöhetett be az Európai Unió belső országaiba, így téve kockára az Európai Unió biztonságát, ugyanakkor a terrorizmus veszélyét is ránk hozta, ahogyan láthattuk mindezt Brüsszelben, Párizsban vagy Kölnben.
Véleményem szerint - ahogyan a népszavazás eredménye is bizonyítja - közel 3,4 millió ember nem szavazata valóban bizonyítja, hogy Magyarország nem szenved identitászavarban, sőt reményeim szerint bizonyos értelemben talán most ébred tudatára. Éppen azért alkotmányozó felelősségünk ennek és a választói akaratnak az Alaptörvényben való rögzítése.
Az előttünk fekvő javaslat talán éppen az elmondott érvek alapján is az alkotmányos önazonosságunk védelméből eredeztethetően deklarálja, hogy az Európai Unió nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és az állami berendezkedésre vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát. Területi egységünkből is következően ugyanis mi, magyarok magunk akarjuk meghatározni azt, hogy kivel szeretnénk itt Magyarországon együtt élni.
Ezen a ponton azonban szeretném jelezni, hogy alkotmányos önazonosságunk része az, amit az Alaptörvényünk is rögzít, hogy a hazánkban élő nemzetiségek államalkotó tényezők. István királyunk intelmeit megfogadva természetesen vállaljuk, hogy a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját megőrizzük, mert tudjuk, hogy ezzel is erősebbek vagyunk.
Különböző kvóták alapján kényszerbetelepítést azonban nem lehet Magyarországra erőltetni. Ezt a népszavazáson résztvevők egyértelműsítették. A beterjesztett alaptörvénymódosítás ezért - ahogyan elhangzott már itt ma - expressis verbis kimondja, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Ez a választók 98 százalékának az akarata, amit véleményem szerint is az Országgyűlés nem hagyhat figyelmen kívül.
Alkotmányos önazonosságunk elválaszthatatlan része - és erről is szólni kell - a szolidaritás is, ami álláspontom szerint jelen helyzetben megkérdőjelezhetetlen, hiszen Magyarország védelmet nyújt az üldözötteknek.
(19.10)
Magyarország kérelemre menedékjogot biztosít azoknak, akiket hazájukban faji, nemzeti hovatartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott. És úgy gondolom, hogy ez nemcsak a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségünk, hanem történelmünkből fakadó erkölcsi kötelességünk is.
A szolidaritás mellett fontos nyelvünk és kultúránk védelme, közösségelvűségünk, és a kereszténység-keresztyénség nemzetmegtartó erejének a rögzítése ugyanúgy alkotmányos identitásunk alkotóeleme. És ennek Alaptörvénybe foglalása történelmi jelentőségű, vagyis megfelelő fegyver szuverenitásunk védelme érdekében, és egyszersmind nemzetünk és Magyarország jövőjébe fektetett remény. Ezért is kérem a tisztelt Országgyűlést, a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák az előttünk fekvő Alaptörvény módosítását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
