DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az első kérdés, ami feltehető az Alaptörvény módosítása kapcsán, hogy indokolt-e vagy mi indokolja, hogy megtegyük az Alaptörvénynek ezt a beterjesztett módosítását. Azt gondolom, hogy azok az érvelők, akik azt mondják, hogy a népszavazás során, amikor több mint 3,3 millió politikailag aktív ember beszélt egy irányba, akkor mi tudjuk azt, hogy ezek nem egyszerűen a Fidesz és a KDNP szavazói voltak, hanem egy sokkal nagyobb közösség jött lére, és ennek a közösségnek, ennek a nagyobb egységnek az akaratát már önmagában is politikailag ha nem is kell, de indokolt az Alaptörvényben is rögzíteni.
A másik érvem az, hogy ez egy sorskérdés, amiről itt szó van. Nem kell nagy jósnak lenni ahhoz, hogy azt mondjuk, az elkövetkezendő évek vagy évtizedek egyik legnagyobb kihívása az, hogy a világ hogyan kezeli a migráció és a bevándorlás kérdéseit. S mivel ez egy sorskérdés, alapvető szabályainak rendezése alkotmányokba vagy alaptörvényekbe való.
Mi az, amit mi a konkrét módosítás során megcélzunk? Négy helyen nyúlnánk bele az Alaptörvénybe. Mindjárt a Nemzeti hitvallásba is bekerül egy fontos mondat. Valljuk, hogy történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelme az állam alapvető kötelezettsége. Amikor a Nemzeti hitvallás fejezetébe nyúlunk bele, akkor nemcsak egy nemzeti deklarációban, egy ünnepélyes kinyilatkoztatásban kell gondolkodnunk. Szerves része ez a deklaráció az Alaptörvénynek, és a mindennapi jogalkotásban vagy a bírósági gyakorlatban is alkalmazandó.
A következő, amit módosítani szándékozunk, a szuverenitási klauzula, ami az Alaptörvény E) cikkének (2) bekezdése. Ez röviden arról szól, hogy a szuverenitásunkból fakadó hatásköreinket más tagállamokkal együtt közösen gyakoroljuk az Unión belül. Volt egy olyan kitétel ebben a passzusban, amikor azt mondtuk, hogy a szükséges mértékig. Valójában, hogy mi a szükséges mérték, az eddig semmilyen tartalmat nem kapott, most a szükséges mérték néhány fontos állítással gazdagodik. Mégpedig rögzítjük azt, hogy a szükséges mérték mit nem sérthet. Azt rögzítenénk a továbbiakban, hogy a bekezdés szerinti hatáskörgyakorlás összhangban kell álljon az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal - ez az egyik fordulat -, és itt jönnek témánk szempontjából a nagyon fontos dolgok, hogy a szabadság továbbá nem korlátozhatja a Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogunkat.
Azt is rögzítenénk egy következő cikkelyben, hogy Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége. A negyedik cikkelyben pedig - ami talán az egyik legfontosabb - azt rögzítenénk, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető. Vita van a politikai közgondolkodásban arról, hogy pontos-e az a meghatározás, hogy idegen népesség. Én tökéletesnek gondolom, mert a második mondat megmagyarázza, hogy mire gondol a jogalkotó: mindenkit idegen népességnek tekint, kivéve az európai gazdasági térség országainak állampolgárait. Írhatjuk ezt másként is körül, de azt gondolom, hogy ennél pontosabb meghatározásra nem fogunk jutni. S azt is rögzíti ez a tétel, amit most behoztunk az Országgyűlés elé, hogy csak az Országgyűlés által meghatározott törvényben szabályozott eljárásban lehet erről dönteni, tehát magától értetődően országgyűlési tárgykör. S az Alaptörvény azt is rögzíti, hogy csak magyar hatóság dönthet ezekben a kérdésekben egyedi bírálat alapján.
(15.40)
Erről szól röviden az alkotmánymódosításunk. Volt egy olyan állításom, hogy sorskérdésekről van szó, és a politikai indok mellett egyszerűen a racionalitás is azt kívánja, hogy az Alaptörvény foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel.
Szeretnék néhány szót ejteni itt röviden, mondanivalóm második részében az Európai Bíróság gyakorlatáról. Erről miniszter úr beszélt, amikor itt a délelőtti vitában megszólalt, és az Európai Bíróság esetében ultra vires eljárásra hivatkozva egyfajta lopakodó eljárásról beszélt. Erre én is itt nyomatékosan felhívnám a figyelmet, hogy az Európai Unió intézményeinek, de az Európai Bíróságnak is egy nagyon szeretett gyakorlata. Azt is mondhatnám, hogy emberi jogi kérdésekről vagy alapjogvédelemről valamikor semmilyen módon nem szólt az Európai Közösség joga, hiszen nem erre jött létre. Ma mégis ilyen kérdéseket is tartalmaz az Európai Unió alapszerződése.
Ezek úgy kerültek be az alapszerződésbe, hogy az Európai Bíróság egy-egy ügy kapcsán vizsgálta a tagállamok alkotmányos hagyományait ebben a tárgykörben, majd döntéseket hozott. Ezek a döntések később beépültek az Európai Unió szerződésébe. Stauder-ügy, ’69, Internationale Handesgesellschaft-ügy 1970, Nold-ügy, ’73, Solange-ügy I. 1974-ben, majd Solange II. 1986-ban. Nincs időm az egészet kifejteni. Nekem valami azt súgja, hogy ugyanez várható az Európai Bíróság fórumain abban a tárgykörben is, amikor meg fog nyilvánulni ez a bíróság, hogy mit értünk a tagállamok alkotmányos hagyományain, mit értünk a tagállamok alkotmányos identitásán.
Mert valljuk be, eddig a mi Alaptörvényünk sem mondott erről semmit, most ezt rögzítenénk, hogy mi mit értünk ez alatt. Zajlik egy vita köztünk és az Európai Unió között az Európai Unió bírósága előtt. Ők kvótákban gondolkodnak, mi alkotmányos identitásról gondolkodunk. Megint hivatkozom arra, amit miniszter úr itt délelőtt mondott, szomorú történeteket tudunk a második világháború utáni történésekről, amikor kitelepítésekről, betelepítésekről beszéltünk, vagy lakosságcseréről beszéltünk, pedig akkor is indokolt lett volna elűzésről meg elhurcolásról beszélni. Itt valami hasonló történik.
Elszegényítünk bizonyos fogalmakat, és az elszegényített fogalmak mögött olyan dolgokat akar az Európai Unió néhány meghatározó személyisége vagy meghatározó gondolkodók elérni, ami nekünk semmilyen módon nem áll érdekünkben. Ezért ezt a lopakodó jogalkotást, azt gondolom, az Alkotmányban rögzített állításainkkal is korlátozni kell. És azt gondolom, hogy a mi példánk precedens lehet ilyen szempontból is, ha ezt teszik más tagállamok is, mint ahogy egyébként a tagállami alkotmánybíróságok már hoztak ilyen döntéseket, akkor ezt az ügyet az európai jogi fórumokon is megvédhetjük és sikerre vihetjük.
Ez az érdekünk, ezért támogatjuk az Alaptörvény módosítását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
