DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak röviden, lehet, hogy lesz benne néhány ismétlés. Először is szeretném megköszönni mindenkinek az aktivitását, aki gyakorlatilag illő módon vette ki a részét ennek a témának, ennek a módosításnak a megtárgyalásából. Remélem, hogy a távol maradók is majd a szavazásnál esetleg megváltoztatják az álláspontjukat, vagy felmérik ennek a kérdésnek a jelentőségét, súlyát.
Elhangzott néhány kérdés, bár részben a képviselőtársaim egymásnak is megválaszolták ezeket a kérdéseket, de az összefoglaló kedvéért. Sallai R. Benedek kérdezte, hogy mik az új elemek ebben az alaptörvénymódosításban. Először is: a „csoportos betelepítés” fogalma egy új elem, valamint a kvótákkal kapcsolatban volt kérdés, hogy a „kvóta” szót nem látta magában a módosításban. Valóban van egy absztrakciós szint, ami nem kívánja meg, hogy szó szerint szerepeljenek a cél eléréséhez kívánt dolgok, de itt a kérelmek egyedi elbírálásának a kötelezettsége biztosítja a kvóta kivédését, és gyakorlatilag ez a fajta megfogalmazás, ami a mostani módosításban található, a szuverenitás átruházásának a határait, annak a határvonalait a korábbinál pontosabban, világosabban jelöli meg, illetve maga az alkotmányos önazonosság mint identitás alaptörvényi szinten jelenik meg. Magának a törvényalkotónak pedig sui generis joga az, hogy megalkosson új jogi fogalmakat, amelyeket aztán akár a sarkalatos törvényben, akár más törvényekben világosan és részletesen kifejthet.
Az érvénytelen népszavazással kapcsolatban volt olyan célozgatás, talán Fodor Gábor képviselőtársam részéről, hogy ennek alkotmánymódosítási következményei nem lehetnének, de mindenki tudja, hogy az Országgyűlést megilleti az alaptörvénymódosítás joga. Abban az esetben lehetne ez vitatható, ha az igenek kerültek volna többségbe, ami azért elég messze volt ezzel a bizonyos 2 százalék alatti aránnyal.
Nem lehetett volna kiírni a népszavazást, mert tiltott tárgykör. Ebben mind a Választási Bizottság előtt, mind a Kúria előtt, mind pedig az Alkotmánybíróság előtt különböző köröket lefutottak, akik ezt vitatták; ezek az ügyek lezárultak, tehát ez most már nem lehet vitatéma.
Azzal kapcsolatban hogy a közösségi jognak primátusa lenne a nemzeti alkotmányokkal szemben, amikor a miniszter úr összefoglalta a vezérszónoki kör után az elhangzottakat, elég világosan kifejtette az álláspontját. Ezt a kérdéskört mind a luxemburgi bíróság, mindenki az eddigiek folyamán udvariasan kerülgette, de mind Franciaországban, mind Németországban, mind az Unió egyéb nagy tagállamaiban nehéz lenne elképzelni, hogy ez nyíltan kimondásra kerüljön, és ezt az ottani alkotmánybíróságok elfogadnák.
Az „idegen” fogalma is, mint említettem az előbb, egy olyan fogalomalkotási lehetőség, ami aztán részletes kifejtésre kerülhet.
Hogy az Alaptörvénnyel kapcsolatban mi lenne az „identitás” fogalmában nehezen megfogható? Mint az előbb kifejtettem, gyakorlatilag konkrétan benne van az a négy elem, ami meghatározza akár az államformára, a népességre és az egyéb kitételekre vonatkozó megfogalmazásokat, amelyek beemelésre kerültek a mostani módosítással.
A Jobbik részéről elhangzott, hogy ők különböző időpontokban tettek javaslatot mind népszavazásra, mind alaptörvénymódosításra. Ha ennek ütemezését megvizsgáljuk a történtek függvényében, akkor láthatjuk, hogy a tavaly nyári időpontban még nem volt kvótatéma az Unióban, illetve nem volt elfogadott olyan kvótahatározat, amelynek mentén a népszavazás felmerülhetett volna. Miután ez megtörtént, a luxemburgi pert elindítottuk, és az állandó kvóták kérdése került szóba, akkor vetette fel a kormány, hogy a népszavazásnak aktuálisa van. Ekkor merült fel a Jobbik részéről, hogy elég lenne az alaptörvénymódosítás, de ma akik itt állunk vagy ülünk vagy vitatkozunk ezen a témán, nagyon jól tudjuk, hogy ez a bizonyos fajta 98 százalékos nem arány egy erős érv amellett, hogy az Alaptörvény módosításra kerüljön, és nemcsak a kormány hóbortjáról van szó, hogy egy alaptörvénymódosítást kezdeményezett.
A vita egyéb elemeibe nem bocsátkoznék bele; elég jóra sikerült itt a zárszó, amikor végül is sikerült eljutnunk odáig, hogy itt egy nemzeti ügyről van szó, ami a magyarság egészét érinti. Úgyhogy az egyéb felvetésekkel, amelyek nem konkrétan az alaptörvénymódosításhoz kapcsolódtak, és a vita folyamán eléggé részletesen kitárgyalásra kerültek, nem foglalkoznék. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
