KUCSÁK LÁSZLÓ
KUCSÁK LÁSZLÓ
KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt. Tisztelt Képviselőtársaim! Gróf Vécsey Károly, az aradi 13 utolsóként kivégzett tábornokának a szavai október 6. után nem is lehetnének időszerűbbek, mint akkor, amikor arról az alaptörvénymódosításról folytatjuk le a parlamentben az általános vitát, amely Magyarország nemzeti identitását, kultúráját hivatott megvédeni. Minden korban megvannak azok a döntések, amelyek nemzetünk egységét szolgálják. Az aradi vértanúk 1849-ben meghaltak ezért az országért. Ma nekünk az az örökség jutott, hogy bár életünket nem kell adnunk hazánkért, de higgadtan, egyenes és határozott döntéseket kell hoznunk.
(17.10)
Ma Magyarországon több mint 3 millió 360 ezer ember azt várja tőlünk, köztük több mint 29 ezren Budapest XVIII. kerületében, Pestszentlőrincen és Pestszentimrén, hogy védjük meg határainkat minden jogszerű eszközzel. Nekünk, országgyűlési képviselőknek az a történelmi feladat jutott, hogy az Alaptörvényünk módosításával biztosítsuk a megfelelő jogszabályi hátteret a kormánynak ahhoz, hogy védje, védjük meg a magyar határokat. Arról kell döntenünk, hogy a nem magyar és nem uniós állampolgárok hogyan élhetnek Magyarországon a jövőben.
A hetedik módosítás négy pontja ennek megfelelően a következőket érinti. Az első a Nemzeti hitvallás, itt rögzítve: valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. Másodikként, hogy Magyarország uniós tagállamként való részvétele érdekében a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, és az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát. Harmadikként kimondja, hogy az alkotmányos identitás védelmezése az állam minden szervének kötelessége. Rögzíti végül, hogy Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be, idegen állampolgár Magyarországon csak akkor élhet, ha az Országgyűlés által megalkotott rendészeti eljárásban a magyar hatóság elbírálta a kérelmét, és hozzájárult ehhez. Ez ugyanakkor az Európai Gazdasági Térség polgáraira nem vonatkozik.
Ma Magyarországon és Magyarországért új egység jött létre. De nem csupán egy új egység, hanem egy új politikai tér is kirajzolódni látszik, hiszen, ahogy most is láthatjuk az ülésteremben, vannak, akik komolyan veszik ezt a történelmi jelentőségű pillanatot, és vannak olyanok, akik még mindig csak a saját dolgaikkal vannak elfoglalva. Nem vesznek részt a vitában, nem szavaznak, vagy csak egyszerűen nem fogadják el a több mint 3 millió 360 ezer ember által adott legitimitást. Félrebeszélnek, maguknak vindikálják az általuk vélt sikert. De gondoljunk csak bele egy pillanatra! A magukat demokratikusnak mondó pártok arra kérték támogatóikat, hogy maradjanak közömbösek Magyarország jövőjét illetően, maradjanak otthon, és hagyják, hogy gyermekeik, unokáik jövőjét más döntse el, Brüsszel vagy más hatalom, azért, hogy ezek a pártok és politikusaik ismét saját érdekeiket szolgálják. És ha megengedik, egy gondolat erejéig hadd térjek ki arra az LMP politikusaitól hallott szellemi mocsárjárásra, ami messze nem volt méltó. Nem volt méltó a témához, annak nagyságrendjéhez, fontosságához. Kezdte Hadházy Ákos, aki első mondatában már az illemhely és a vécépapír-ellátás problémáját említette az Alaptörvény kapcsán. Aztán pedig belátogatott egy negyedórára Sallai R. Benedek, aki, ha visszaolvassa a beszédét, talán saját magára is komoly feladványokat rótt ezzel.
Mi ezen a napon nem ezért vagyunk itt. Nekünk jutott ismét az a felelősség, hogy Magyarországot megtartsuk egységesnek és magyarnak. Az Alaptörvényünk módosítása szuverenitásunkról szól. Jogalkotásunk azt célozza, hogy Magyarország uniós tagállamként való részvétele érdekében a közös hatáskörgyakorlás összhangban álljon az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, és az ne korlátozza Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.
Mi továbbra is elkötelezettek vagyunk európai uniós tagságunk és az európai értékek mellett, de nem engedjük, hogy ezen elkötelezettségünk veszélybe sodorja szabad döntésünket a határaink védelméről és arról, hogy kivel akarunk együtt élni, kivel akarjuk megosztani az általunk megtermelt javakat.
1849-ben elődeink vértanúhalált haltak egy magasabb cél érdekében. Magyarország szabadságáért adták életüket. Ők még nem tudhatták, hogy Magyarország szabadságáért még tengernyi vérrel kell áldozniuk honfitársainknak. 1956 60. évfordulóján tegyünk tanúbizonyságot hazaszeretetünkről, és ne tékozoljuk el az örökséget, amelyet elődeinktől kaptunk! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
