DR. KOVÁCS ZOLTÁN,

Full text search

DR. KOVÁCS ZOLTÁN,
DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen. Tekintettel arra, hogy nem volt vita, csak a vezérszónoklatok hangzottak el, így én magam sem tudtam részt venni a vitában. (Dr. Bárándy Gergely: Lehetett volna!) Habár szokásomhoz híven részt szoktam venni egyébként általában a parlamenti vitában akkor is, ha a kormányt képviselem, és akkor is, ha képviselőként ülök a padsorok között.
Sorba menve a felszólalásokon, azt gondolom, hogy Bárándy képviselő úr elvetette a sulykot a jelzőket illetően, vagy pedig lelkiismeretfurdalása van. Mert míg önök 8 évig kormányoztak, létrejött egy államreform-bizottság, amely nem csinált semmit, bürokráciacsökkentés címén semmi nem történt, addig most legalább folyik valami. (Dr. Bárándy Gergely: Kicsit rosszabbá teszi!) Lehet azt mondani, hogy ez nem teljesen jó. Természetesen, aki dolgozik, az hibázhat is. Mi sem állítjuk, hogy mi találtuk ki a bölcsek kövét és a zsebünkben hordjuk, de azt gondoljuk, legalább nekiállunk valaminek, megpróbáljuk. Önök nem tettek semmit, ezért úgy gondolom, hogy ez ügyben a mi szemünkre bármit is vetni nem illendő.
Ami pedig az állampolgárokkal kapcsolatos megjegyzését illeti, hadd védjem meg azt a 250 ezer embert, aki véleményt nyilvánított. Ön azt mondta, hogy ha az ő véleményüket beírtuk volna az általános indoklásba, akkor kétszer olyan hosszú lett volna. Ez egy pikírt megjegyzés volt, tisztelt képviselő úr. Előtte meg épp azt mondta, hogy rövid az általános indoklás. Tehát 250 ezer ember véleményét ilyen szavakkal illetni tisztességtelen. (Dr. Bárándy Gergely: Nem igaz, a Rubovszkyra reagálva mondtam!)
Ami pedig a vita többi részét illeti, szeretném elmondani, hogy az átalakításról nem mi mondjuk azt, hogy rendben van és jó. Az OECD véleményt mondott ebben, hosszú tanulmányt írt. Arra pedig semmilyen befolyása nincs a kormánynak az átalakítást illetően, akár a járási hivatali kérdést, akár a területi közigazgatás átszervezését illetően. Egyetlen megjegyzése volt, hogy kicsit rapid módon, gyorsan zajlott, hosszabban kellett volna ezt végigvinni. Ez volt a kifogás. Egyébként tartalmilag és a szervezet átalakítására csupa jót mondott, ezt el lehet olvasni.
A végrehajtással kapcsolatosan a képviselő úr a következőket mondta: egyik helyről átkerül a másik helyre. Úgy gondoljuk, hogy a profi szervezethez kerül át a végrehajtás, a NAV-hoz, amelynek ez a feladatköre, ebben kifejezetten jól teljesítenek, szemben, mondjuk, az önkormányzati vagy járási hivatali végrehajtással. Úgy gondoljuk, hogy hatékonyabb lesz a végrehajtást kérő érdekében az ilyen jellegű behajtás. Azt gondolom, hogy ügyvédként vélhetően ön is örülni fog ennek.
Ami a szabálytalan vételezéssel kapcsolatos bírósági terheket illeti, egyeztetésre került, és nem igényel forrásátcsoportosítást, ami egyébként nem tárgya ennek. Ez nem akkora nagyságrend, ami jelentősen megterhelné a bíróságokat. Ráadásul, azt gondolom, hogy az ügyfelek érdekében ez egy jogbiztonság. Nem lehet azt mondani, hogy az állam az, amely nem áll az állampolgárok oldalára, vagy éppen a multinacionális cégek, szolgáltatók oldalán áll, hanem jogbiztonság, mert bíróság dönt, ő rendeli el.
Ami Gúr Nándor képviselő urat illeti, mondta, hogy halaszthatatlan közfeladat miatt el kell mennie, noha szívesen részt venne a vitában. Ezt megértem. De igazából azt mondta el, amit a korábbiakban, hogy a mi bürokráciacsökkentésünk tíz- vagy százezer ember kirugdalását jelenti. Ez nem a napirend tárgya, hogy így mondjam, és Gúr Nándor sem mondott újat a korábbiakhoz képest, ugyanazt mondta el, mint az előző törvény vitájánál.
Ami az érdemi felszólalást illeti, a hajléktalankérdéssel kapcsolatosan eddig egy hivatalhoz lehetett Budapesten bemenni, a IX. kerülethez. Most meg mindegyikhez. Nem jobb annak, akinek mégiscsak dolga van egy hivatallal ebben az ügyben, hogy a Ferencváros helyett elmehet a XXII. kerületbe vagy Angyalföldre? Szerintem ez az ügyfél szempontjából jó dolog, ezt nem venném ki ebből a törvényjavaslatból.
Hegedűs Lorántné képviselő asszony felszólalására is szeretnék reagálni. Minden alkalommal elmondja, hogy alulfizetettek a köztisztviselők, és hogy azok jóval kevesebben vannak, mint amiről beszélünk. Valóban több szám röpköd a levegőben, de tisztázzunk valamit. A Miniszterelnökségről, a mi államtitkárságunkról vagy akár a miniszter úr részéről mindig arról beszélünk, hogy ma Magyarországon egymillió embernek ad fizetést az állam. Ebben ben-ne vannak az önkormányzatok, az állami tisztviselők, a köztisztviselők, a közalkalmazottak, az állami vállalatok, az atipikus szervezetek. Ha így nézzük a tisztviselői kart összességében, ott vagyunk a teljes foglalkoztatotti létszámhoz, a 4 millió 300 ezerhez képest, hogy magasabb az állam által foglalkoztatottak, az állami közszolgálatban dolgozók számára nyújtott százalékpontos arány, mint mondjuk, Franciaországban vagy a szomszédos Ausztriában vagy Németországban. Erre mondjuk azt, hogy ezt felül kell vizsgálni, meg kell nézni, és ahol kevés van, oda át kell csoportosítanunk, ahol meg túlzott a létszám, ott el kell bocsátani a közszolgálati rendszerből, valóban, támogatásokkal segítve az elhelyezkedésüket adott esetben a versenyszférában, ahol meg hiány van.
Azt kifejezetten rossz megjegyzésnek tartom, tisztelt képviselő asszony, hogy alulfizetett a tisztviselői kar. Gondoljunk csak bele! Önökkel együtt itt vitáztunk, a parlamentben nem egyszer, nem kétszer. Nézzük meg! Pedagógusügyben vita van, hogy hogyan és miként, de mégiscsak 50 százalékos béremelés jutott a pedagógusoknak. Ott van a hivatásrendek közül a honvédség vagy a rendőrség. Életpályamodell, jelentős béremelés ment ennek a két hivatásrendnek. Az állami tisztviselői karból most 16 ezernek, január 1-jétől 35 ezer embernek jut többletbér, többletjuttatás. Ami pedig az egészségügyi, szociális szférát illeti, Rétvári kollégám jó néhányszor elmondta az utóbbi időben, hogy ott mi történt. Tehát amit az ország teherbíró képessége ebben az ügyben elbír, annak megfelelően szépen sorban mindenki lép előre egyet, és néhány hivatásrendben pedig kifejezetten magas szintű béremelésre került sor.
Az átláthatóságot, hogy a hatáskörök miként váltak világossá, szerintem ebben a Házban megvitattuk, tisztelt képviselő asszony. A területi közigazgatásban, csakúgy, mint Németországban, hogy mondjak egy benchmarkot is, zajlik a hatósági ügyek jelentős része. Mi ugyanezt képeztük le. Ráadásul sokkal inkább az állampolgárokhoz eljutva, hiszen e tekintetben nemcsak a járás az, ahol ügyintézés folyik, hanem az elektronikus közigazgatás kiterjesztésével az ügysegédek a közös polgármesteri hivatalban végeznek állami feladatok esetében ügyintézést.
Ami pedig az okmányirodai szolgáltatást, a hatósági jogköröket illeti, ugyanazok végzik, akik eddig, csak eddig az önkormányzatban ültek a jobb oldali folyosón, most átmentek a bal oldali folyosóra, és járási hivatali dolgozóként ugyanazt a feladatot végzik el. Tehát nem gondolom, hogy ők egy év alatt, vagy most már ’13 óta három év alatt elfelejtették volna ezt a szakmát.
(16.00)
Vita volt a 300 négyzetméteres szabályról. Jó néhányan építkeztünk már ebben a Házban, Rubovszky képviselőtársam négyszer is. Ebből jutott a szocializmus idejére és jutott a rendszerváltás utáni időszak-ra is építkezés. Azt nekem ne mondja senki, hogy ha 300 négyzetméterig - azért az elég jó nagy ház - nem kell bemenni a hivatalba, és nem kell engedélyt kérni, kivárni a sorát a hatósági ügyintézésben, hogy az rosszabb lett! Az jobb lett! Ez a törvény pedig azt teszi, hogy az eddigi zug tetőtér-be-épí-té-seket is úgymond legalizálja, mert eddig azokat is be kellett volna jelenteni. Most nem kell bejelenteni. Egy nem változott: az anyagi szabályok ugyanúgy maradtak. Tehát statikailag ugyanúgy kell állnia annak a háznak. Ezért van a tervezői művezetés.
Ami pedig a városképet illeti, ön alpolgármester volt, képviselő asszony, én meg polgármester. A helyi építési szabályzatban az utolsó szögig mindent lehet szabályozni városképileg. A párkánymagasságot, a tetőhéjazatot, a színeket. Ha akarja az önkormányzat. Ha az önkormányzat nem akarja, akkor lehet, hogy lesznek problémák, de ez mind-mind az önkormányzaton múlik.
Azt gondolom, hogy a Kbt. módosítása napirenden van. Amiket ön közfoglalkoztatásban egyszerűsítésben vagy célszerűsítésben javasolni kíván, szerintem a Kbt. módosításánál van értelme felvetni, megvitatni, végigvinni, akár különösen a közfoglalkoztatásért felelős szakmai irányító Belügyminisztériummal ezeket egyeztetni. Ez segíti egyébként a hivatali munkát is. Javaslom, hogy tessenek végiggondolni ilyen szempontból is.
Az anyakönyvekről volt szó. A nemzetiségi szószóló beszélt az anyakönyvről és a nevek bejegyzéséről. E vonatkozásban egyszerűsítést teszünk ebben a javaslatban. Megítélésünk szerint egyszerűbb lesz az élete a nemzetiségi nevekkel kapcsolatos eljárásnak. Van még egy anyagi jogszabályi kérdés, ami nyilván vita tárgya lehet. Azt mondani, hogy az anyakönyvvezetők nem kellően felkészültek, ezt nem tudom megítélni, már régen jártam anyakönyvvezetőnél, de léptünk előre abban, hogy elektronikus anyakönyv van ma Magyarországon az ország egész területére való illetékességgel. Lehetséges, hogy ahhoz szükséges egy fejlesztés a tekintetben, hogy az elektronikus anyakönyv tudja azokat a kitételeket, amelyekről egyébként a szószóló úr beszélt.
Azért hadd védjem meg az anyakönyvvezetőket! Tapasztalt, jó szakemberek az én megítélésem szerint. Mi azt mondtuk egyébként, hogy átvesszük az önkormányzatoktól a járási hivatalokba az anyakönyvvezetőket az egységes színvonal biztosítása, az egységes szakmai irányítás érdekében. Az önkormányzatok azonban kifejezetten ragaszkodtak ahhoz az egyeztetések során, hogy az anyakönyvvezetés maradjon az önkormányzatoknál, hiszen ez a helyi identitástudatnak egy fontos része, hogy ki hol anyakönyveztet, s a többi. Mi ezt a feladatot el tudnánk látni, tettünk is erre javaslatot. Úgy látom, hogy ebben a ciklusban erre már nem fog sor kerülni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy mindent megtettünk a törvény előkészítése során, mind az előző törvény előkészítése során, mind a jelenleginél. Negyedmillió ember mondott véleményt. Gondoljanak bele! Tegnap azon vitatkoztunk a Házban, hogy nem fogadtuk el Gőgös Zoltán és Kész Zoltán javaslatát a népszavazással kapcsolatosan. Hát, nem tudtak összeszedni 200 ezer aláírást! (Dr. Bárándy Gergely: Nem igaz!) Itt pedig negyedmillió ember mondott javaslatot a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatosan. Most arról az oldalról nekünk ezt felróni, hogy csak negyedmillió ember mondott véleményt, miközben még 200 ezret sem tudnak összeszedni egy népszavazás kapcsán… (Heringes Anita: Nem igaz! - Dr. Bárándy Gergely: Kétszáznegyvenezret szedtünk össze!) Az lehet, csak volt benne 15 ezer duplikátum, de lehet, hogy 40 ezer. (Dr. Bárándy Gergely: Elcsalta az NVI, ez a baj! Ugyanennyi volt.) De lezárva, és ezt majd külön megvitatjuk, tisztelt képviselő úr, mert nem a napirendhez tartozik (Dr. Bárándy Gergely: Szívesen válaszolnék, csak zárszóként mondja!), szeretnék még néhány apró felvetésre válaszolni.
A tajkártya elvesztése. Ma bonyolult a rendszer. Elég, ha elmegy a rendőrségre, a NAV-hoz, OEP-hez. A rendőrség fogja ezt továbbítani, nem kell hivatalról hivatalra járni. Ez egy jelentős egyszerűsítés. A bejelentési kötelezettség pedig egyszerűsíti az állampolgárok számára a korábbi engedélyezési eljárást. Úgy gondolom, hogy az értesítés is egyszerűbbé válik az elkövetkezendő időszakban.
Úgy gondolom, hogy ezzel a törvénnyel jót akarunk, segíteni szeretnénk az állampolgároknak és a hatóságoknak. Minden érdemi kritikát szívesen veszünk, megfontoljuk, de összességében azt gondolom, hogy ez egy további előrelépés már az eddigiekhez képest is, segíti a hatóságok és az állampolgárok munkáját.
Ezért kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me