CZIBERE KÁROLY,
CZIBERE KÁROLY,
CZIBERE KÁROLY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A gyermekek védelme és biztonsága közös ügyünk. Ez a törvényjavaslat, építve a korábbi és eddigi eredményekre, az egyik lépését tartalmazza annak az intézkedéssorozatnak, amelynek célja a bántalmazott vagy elhanyagolt, illetve bármilyen más módon vagy más okból veszélyeztetett gyermekek védelme érdekében a gyermekvédelmi jelzőrendszer és a gyermekjóléti szolgáltatás megerősítése.
A törvényjavaslat kiemelkedő jelentősége abban áll, hogy a gyermekvédelmi és egészségügyi tárgyú törvények együttes módosításával még egyértelműbbé teszi a szülő felelősségét és együttműködési kötelezettségét a gyermek gondozásával kapcsolatos kérdésekben, továbbá a szolgáltatók és hatóságok beavatkozási lehetőségeit növeli a gyermekek védelme érdekében. Nem engedhető meg, hogy akár csak egyetlen gyermeket is bántalmazzanak, veszélyeztessenek. Röviden ismertetni szeretném, hogy az eddigiekben milyen lépéseket tett a kormányzat ennek érdekében.
A kormányzat egyik kiemelt társadalompolitikai célja az esélyteremtés és a gyermek Alaptörvényben garantált védelemhez való jogának biztosítása. Az a cél, hogy a korábbinál is jóval összefogottabb, hatékonyabb és célzottabb segítséget kapjanak a családok és az őket segítő, gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek. Ezen túl alapvető cél az is, hogy a gyermekek minél fiatalabb korban megkapják azokat a javakat, szolgáltatásokat, amelyek szükségesek az ő testi, lelki, szellemi, erkölcsi fejlődésükhöz.
A fenti, összefoglaló néven gyermekjóllét megteremtését szolgáló céloknak a megvalósítását egy többlépcsős intézkedéssorozat segíti, amely érinti a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátások rendszerét, a felzárkózást segítő szolgáltatásokat egyaránt.
A 2014 végén elindult változásokat széles körű szakmai egyeztetések előzték meg, az intézkedések szakmai háttértámogatáson és szakmai konszenzuson alapulnak. Az egyik fontos ilyen előzetes intézkedés, a gyermekjóléti szolgáltatás vonatkozásában megtett intézkedések kapcsán az egyik legjelentősebb a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás integrálása, integrációjának megvalósítása annak érdekében, hogy a már meglévő, működő kapacitások, szolgáltatási kapacitásokban lévő erőforrások összeadódjanak, felerősödjenek, a párhuzamos kapacitásokat megszüntessük, és a gyermekek védelmét és a családok érdekét jobban szolgáló, jobban összehangolt rendszer tudjon létrejönni, ami a családot a maga egészében képes tekinteni és támogatni, segíteni.
(9.30)
Ezért törvényi szinten került előírásra 2015 januárjától, hogy a családsegítés csak gyermekjóléti szolgáltatással, újonnan egy szolgáltató keretében hozható létre. A gyermekjóléti szolgáltatás megerősítése irányába tett következő lépés 2016 januárjától annak előírása, hogy a családsegítés csak gyermekjóléti szolgáltatással integráltan működhet, család- és gyermekjóléti szolgálat vagy család- és gyermekjóléti központ keretében és elnevezéssel.
Ennek alapján a család- és gyermekjóléti szolgálat, illetve központ a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás bázisán, annak erőforrásainak hatékonyabb felhasználásával továbbra is kötelező önkormányzati feladatként jött létre. A hátrányos helyzetű térségek pedig többletforrást kaptak, hogy az ellátandó családok számához igazodva a térség több szakembert tudjon foglalkoztatni, illetve a korábban jobbára csak megyei jogú városokban és fővárosi kerületekben működő és elérhető speciális többletszolgáltatások hozzáférhetővé váljanak minden településen.
A Belügyminisztérium ezt az építkezést, ezt a fejlesztést egy 400 milliós támogatással, fejlesztési hozzájárulással segítette, amelyet a család- és gyermekjóléti központok kaptak azért, hogy erre a munkára és erre a többletfeladatra fel tudjanak készülni. A terület- és településfejlesztési operatív programban célzottan van lehetőség a család- és gyermekjóléti szolgálatok, központok infrastruktúra-fej-lesz-té-sé-re, illetve ehhez kapcsolódóan is folyamatosan jelennek meg azok a pályázatok, amelyek lehetőséget adnak a szolgáltatások tartalmának fejlesztésére; az ezekben a szolgáltatásokban dolgozó kollégák szakmafejlesztési háttértámogatását, felkészítését is szolgálják, nem csak a szolgáltatási kapacitásoknak a kiterjesztését vagy kibővítését.
Az egyik ilyen fontos fejlesztés már megjelent program és pályázat, az integrált térségi gyermekprogramok pályázati felhívása, amely lehetőséget teremt a 2007 és 2013 között működő, lezajlott gyerek-esélyprogramok eredményeinek megőrzésére, másrészt új elemként a 2016-tól létrejött gyermekjóléti központok szolgáltatásainak a bővítését, kiegészítését célozza 15 milliárdos keretösszeggel, 31 járásban. A korábbi „gyerekesély” 23 térségben működött, most a 31 leghátrányosabb helyzetű járásban tudjuk ezt a programot indítani és a gyermekjóléti kapacitásokat megerősíteni, ráadásul úgy, hogy a gyermekjóléti központok pályázhatnak, tehát az adott térségben, az adott járásban összehangolt lesz a gyermekjóléthez kapcsolódó szolgáltatások működtetése.
A másik, ehhez kapcsolódó fejlesztés az óvodai és iskolai szociális segítőmunkának a fejlesztése; ez a felhívás megint csak a család- és gyermekjóléti központok számára jelent meg, ahol 18-20-30-40 millió forint körüli, vissza nem térítendő támogatásra tudnak pályázni a központok, 1,7 milliárdos keret erejéig.
A következő fontos lépés a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítése az elmúlt években. A családok és a gyermekek biztonsága az egész társadalom ügye, ezért nem szabad megengedni, hogy a családok vagy az őket segítő szakemberek magukra maradjanak nehézségeikkel, problémáikkal, nem lehet kitenni a gyermekeket annak, hogy a szakemberek esetleg nem működnek együtt. Ezért fontos a jelzőrendszer megerősítése, azért is, mert ebben áll az ágazati együttműködés gyakorlata; olyan szigorú jogbiztonságot kell teremteni, amelyben nem fordulhat elő, hogy egy szakember - legyen akár pedagógus, védőnő, gyermekorvos - nem jelzi időben a gyermek veszélyeztetettségét. A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésében sajnos még jelenleg is tapasztalható, hogy a jelzések elmulasztása vagy a késedelmes jelzés miatt előfordul a gyermekek súlyos és hosszú időn át tartó veszélyeztetése; a képviselő úr is utalt erre. A beavatkozás elmulasztása vagy a késedelem jelentős jogsérelemhez vezet. A gyermekvédelmi jelzőrendszer preventív gyermekvédelmünk egyik alapköve, kiemelt jelentőséggel bír a gyermeki jogok ér-vényre juttatásában, kiemelt szerepe van a gyermekek vér szerinti családban történő nevelkedésének elősegítésében, a problémák minél korábban történő észlelésében.
Az egész országot és a gyermekekkel foglalkozó valamennyi szakterületet átfogó szakmaközi hálózat egyik legfontosabb szerepe, hogy a gyerekek, fiatalok problémáit a lehető leghamarabb érzékelje, észlelje, és megtegye a szükséges intézkedéseket a gyerek szükségleteinek leginkább megfelelő szolgáltatások, ellátások megszervezésére. Így válik indokolttá tehát egy többszintű jelzőrendszer kialakítása, összhangban az átalakított családsegítéssel és gyermekjóléti szolgáltatással, továbbá a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer megerősítése és ennek jogszabályi háttere, valamint módszertani útmutató készítése, aminek eredményeképpen sor kerül a jelzőrendszeri kötelező feladatok ellátására vonatkozó rendelkezések megerősítésére.
A gyerekek védelme érdekében kiemelten jelentősnek tartjuk a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer megerősítését, kétszintűvé válását 2016 januárjától, és a korábbi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat jelzőrendszerét is - hiszen a családsegítés is tartalmaz 1999 óta már jelzőrendszer működtetésére való kötelezettséget - a szolgálatok integrációjával integráltuk.
Helyi szinten a család- és gyermekjóléti szolgálat feladata a helyi gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer szervezése, az együttműködési formák kialakítása, működtetése, dokumentálása. Ez az első szint. A második szint a járás szintje. Ezt is megerősítettük 2016. január 1-jétől. A család- és gyermekjóléti központ folyamatos szakmai hátteret biztosít a települési szinten dolgozó családgondozóknak, jelzőrendszeri felelősöknek, fogadja a jelzéseket, és feldolgozza azokat.
A napokban benyújtásra kerülő, a gyermekvédelmi törvény módosítását is tartalmazó törvényjavaslatunk egy részének, a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer megerősítésének a folytatásaként két további jelzőrendszeri szint kerül meghatározásra, a felelősségi rendszer további pontosítása - ez a két szint a megyei és az országos szint megszervezése. Tartalmazza ez a javaslat majd a felelősségi rendszer további pontosítását, valamint az országos jelzőrendszeri hívószám és célzott módszertani feladatellátás megszervezését. Mindamellett az ellátórendszerben, bár kötelezően alkalmazandó ma is a gyermek bántalmazásának felismerésére, megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan című módszertani útmutató, amit minden kollégának ismernie és alkalmaznia kell, nem elég csak jogszabályokban és végrehajtási rendeletekben szabályozni és normákat adni, hanem protokollokat, útmutatókat és módszertani ajánlásokat kell adni, és ezek mind biztosítva lettek, és ki lettek dolgozva a gyermekjóléti reform folyamán és kezdetére. Ezen túl a szakmai folyamatok szabályozói 2016 tavaszán protokoll és ajánlás formájában kerültek kiadásra a szolgáltatók és minden jelzőrendszeri tag számára. Ezek határozzák meg a gyermek védelme érdekében elvárt és megteendő szakmai lépéseket, azok felelőseit, határidejét, a kapcsolódó dokumentációs tevékenység szabályait. Ennyit az eddigi lépésekről.
(9.40)
Engedjék meg, hogy most ismertessem a mostani törvényjavaslat tartalmát néhány pontba szedve! Azt gondoljuk, és a kormánynak az az álláspontja, hogy a benyújtott törvényjavaslat, amelyet ezúton is megköszönök a beterjesztőknek, nagyobb védelmet fog garantálni a gyermekeknek, és illeszkedik abba az intézkedéssorozatba, amelyet az előbb ismertettem. Fontos része ennek a javaslatnak, hogy a jelzőrendszeri tagokra nézve kötelező lesz betartani a módszertani útmutatóban foglalt egységes eljárásrendet.
A törvényjavaslat gyakorlati tapasztalatokra épít, és ezekre a gyakorlati tapasztalatokra építve erősíti meg - a szülők együttműködési kötelezettsége mellett - a gyámhatóság és a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak feladatát, felelősségét, a jelzőrendszer működését. Ennek egyik eszköze, hogy a jelzőrendszer működésének, működtetésének szakmai módszereit a miniszter közzéteszi a minisztérium honlapján. Garanciális szabály az, hogy a törvény írja elő azt, hogy minden jelzőrendszeri tagnak egységes útmutatót kell alkalmaznia.
A másik fontos pont a testvérek ügyének együttes kezelése. A javaslat előírja, hogy a gyámhatósági eljárásban az együtt nevelkedő testvérek ügyeinek együttes kezelését meg kell valósítani. Láttuk, a képviselő úr is elmondta, hogy ez milyen jelentőséggel bírt, mondjuk, a gyöngyösi tragédia ügyében, és különösen fontos a gyermek veszélyeztetettségének feltárásához, az érdekében álló gyámhatósági döntés megalapozásához, a tényállás teljes körű tisztázásához. A gyermek külön nevelkedő kiskorú testvérének gyámhatósági ügyéről is pontos ismeretekkel kell rendelkezni a körültekintő döntés meghozása érdekében.
A következő fontos lépés az, hogy az azonnali intézkedéseknek nem lehet akadálya. Ugyanis a törvény felhatalmazza a gyámhatóságot a nem mellőzhető meghallgatás, tárgyalás megtartása érdekében az elővezetés ügyészi jóváhagyás nélkül történő foganatosítására, ha azonnali intézkedés szükséges a veszélyeztetett gyermek vagy a gondnokság alá helyezendő, illetve a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett személy érdekében.
A gyámhatósági gyakorlatban többször is előfordul, hogy az eljárás kezdetén nem bizonyítható a gyermek életét, testi épségét, szellemi fejlődését sértő súlyos veszélyeztetés, mivel a kiskorút gondozó szülők elzárkózása és együttműködésének teljes hiánya miatt nincs semmiféle, az intézkedés alapjául szolgáló bizonyítékként használható adat a kiskorú ellátásáról vagy annak hiányáról.
Fontos az is, hogy a súlyosan veszélyeztető okokat pontosítsuk. A gyermekvédelmi törvényben kerül szabályozásra, ha a szülő a védőnőt, a háziorvost, a házi gyermekorvost a gyermek elhelyezésére szolgáló háztartásba nem engedi be, és a velük való együttműködéstől elzárkózik. Láttuk ennek a hatását is a gyöngyösi tragédia esetében. Ezen körülmény egyéb, veszélyeztetésre utaló bizonyíték nélkül is súlyosan veszélyeztető oknak minősül.
Fontos része a javaslatnak az egészségügyi tárgyú törvények módosítása is, amely pontosítja az egészségügyi alapellátásról szóló törvény szabályait. Az egészségügyi törvények módosítása teszi ugyanis lehetővé, hogy a kiskorúak esetében az ellátás visszautasításának tilalma kiterjedjen a háziorvosra, a gyermekorvosra, a védőnővel történő együttműködésre is.
A módosítás indoka, hogy a visszautasításra vonatkozó rendelkezéseket összhangba kell hozni a gyermekvédelmi törvénnyel. Egyértelművé kell tenni, hogy a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó jelzésre a gyermekvédelmi törvény szabályai az irányadók; más ágazatok tekintetében is a gyermekvédelmi törvény az irányadó. Az egészségügyi ágazatban dolgozókra jelenleg is vonatkozik a jelzési kötelezettség. A rendelkezés elősegíti azt, hogy a jelzési kötelezettségnek meg tudjanak felelni.
A hatályos szabályozás szerint a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatokról szóló rendelet értelmében a gyerekkori szűrővizsgálatokat a területi védőnő jogosult elvégezni. A törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy a szűrővizsgálat törvényes képviselő részéről történő elmulasztása, illetve a védőnő feladatkörébe tartozó szolgáltatások elutasítása esetén a védőnő kötelezően kezdeményezze a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalnál a szűrővizsgálat és a védőnő által nyújtott szolgáltatások kötelező igénybevételének elrendelésére irányuló hatósági eljárást. Míg jelenleg az újszülöttek és a tanköteles korú gyermekek egészségügyi szűrése kötelező, a törvényjavaslat a gyermekek fejlődésének nyomon követése érdekében bevezeti a gyakoribb szűrést, amely személyes megjelenést tesz kötelezővé. Ezzel az intézkedéssel a gyermek esetleges veszélyeztetettsége is nagyobb eséllyel szűrhető ki, illetve észlelhető időben.
A törvényjavaslattal kapcsolatos fenti álláspontomon túl, melyet az előbb elmondtam, arról tudok még tájékoztatást nyújtani, hogy a szaktárca, az államtitkárság megkezdte a családjukból hatósági intézkedéssel kiemelt, már gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek és a családjukban élő, de súlyosan veszélyeztetett gyermekek védelmének további fokozását, bántalmazásuk megelőzését, szexuális abúzusnak való kitettségük megszüntetését és a lehető legkisebb, zéró toleranciát szolgáló intézkedések kidolgozását, amelyek közül a törvénymódosítást igénylő javaslatokat ebben az időben készítjük el, és nemsokára be kívánjuk nyújtani a tisztelt Ház elé.
A kormány tehát minden módon, akár a gyermekjólét, akár a gyermekvédelem területét nézzük, elkötelezett a gyermekek védelme érdekében az ellátórendszerek, illetve a gyermeket érintő hatósági intézkedések nagyobb összhangjának megteremtésére. Gyermekeink biztonsága mindenkinek, mindannyiunknak közös felelőssége és közös ügyünk. Ezért támogatja a kormány ezt a javaslatot, és ezért is kérjük a tisztelt Házat a törvénymódosító javaslat támogatására. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
