DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Nem olyan régen volt előttünk egy másik, hasonló törvényjavaslat, az a tavaszi ülésszakban a Bahrein és Magyarország közötti légi közlekedésről szólt. Ez is egy hasonló témájú megállapodás, illetve abban is hasonló, hogy szintén közel-keleti országról van szó. Ha néztük és támogattuk a bahreini megállapodást, akkor láttuk azt, hogy Bahrein gazdaságilag mennyire fejlődő, pénzügyeiben mennyire fejlett ország, és bizony, amennyiben mi is részesei akarunk lenni annak a gazdasági fejlődésnek, ami a Közel-Keleten van, akkor ezekből nem szabad kimaradni.
Itt Kuvait esetében annyiban más a helyzet, hogy korábban is volt már ezzel kapcsolatban jogszabály, hiszen volt ez az 1979-es jogszabály, a 44. minisztertanácsi rendelet, amely ezt meghatározta korábban. De, mint ahogy államtitkár úr is erről már beszélt bevezetőjében, törvényi szinten szükséges a szabályozás, ezért kell, hogy újra bekerüljön az Országgyűlés elé, illetve hogy az Országgyűlés azt a megállapodást, amit kötött a kormány, jóváhagyja, és így életbe léphessen ez a megállapodás.
Miről is szól ez, miért is fontos ez? Mit is tehet meg egyik ország a másik vonatkozásában? Egyrészt átrepülhet az egyezményes légitársaság az ország fölött, ugyanúgy a kuvaiti Magyarország fölött, mint a magyarországi Kuvait fölött. Tehát ez csak átrepülésről szól. Szól arról, hogy kereskedelmi célból leszálljanak az adott ország területén, illetve onnan továbbrepüljenek, illetve bármilyen célból leszálljanak és továbbrepüljenek, illetve, ami talán az egyik legfontosabb, hogy az utasforgalom is meginduljon, utas-, poggyász-, csomag-, posta- és egyéb szolgáltatásokat teljesítsenek. Nyilván ez teljesen rendben is van, hogy a kormány egy ilyen szerződést ír alá és a két ország között egy ilyen megállapodás jön létre.
Kuvait egy nagyon fontos ország az arab térségben, a Közel-Keleten, hiszen mint már hallottuk korábban is, hiába kicsi ország, attól függetlenül gazdasági fejlődése hatalmas. Ugyan csak 1961-ben nyerte el függetlenségét, de ez alatt az idő alatt is óriási fejlődésen ment keresztül. Nyilván ez nem véletlen, hiszen a legnagyobb olajtartalékokkal rendelkezett a Perzsa-öbölben, illetve a közel-keleti térségben, az Arab-félszigeten, és jelenleg is a legnagyobb kőolajtartalékokkal rendelkezik.
(19.50)
Nyilván ezért is volt fontos Irak számára, amikor 1991-ben az Öböl-háborúban megpróbálta megszerezni a kuvaiti olajkincseket, ami aztán, tudjuk nagyon jól, hogy nem sikerült. De hogy mekkora fejlődést is hozott ez az országnak, ez azt is jelenti, hogy 21 300 USA-dollár az egy főre jutó GDP, tehát látjuk, hogy egy gazdaságilag rendkívül fejlett és pénzügyileg nagyon gazdag országról van szó.
Ráadásul a gazdasági fejlődése jóval magasabb ütemű, mint a magyar államé, hiszen közel 7 százalék körül van az átlagos GDP-növekedés évente, míg nálunk a statisztikai adatok szerint csak az elmúlt 1,5-2 évben indult meg egy 2-3 százalék közötti GDP-növekedés. Tehát egy sokkal magasabbról induló, sokkal dinamikusabban fejlődő országról beszélünk. Nyilván mindenféleképpen jó, ha a közlekedés a légi járatok terén összekötődik, és ezáltal a gazdasági fejlődésnek, a gazdasági együttműködésnek is nagyobb utat és nagyobb teret teremt ez a fajta szabályozás.
Egyetlenegy dolgot szeretnék kiemelni magából a megállapodásból, amely kapcsán talán egy kicsit a magyar felet szeretném megbírálni, amikor ez aláírásra került. Ugyanezt elmondtam a Bahreini Királysággal kötött megállapodással kapcsolatosan is. Én azt látom, hogy ezeket a szerződéseket elsősorban nem a nemzeti érdek irányítja, nem ez dominál. Nyilván tudom, hogy az Európai Unióban vannak bizonyos kötöttségeink, amelyeknek eleget kell tenni, azonban látjuk azt, hogy míg a Bahreini Királyság úgy kötötte meg a szerződését, pontosan szinte szó szerint ugyanúgy, ahogy Kuvait is megköti ebben a megállapodásban, hogy a légitársaságot Kuvait állam területén hozzák létre, írja a 3. cikk. És ami fontosabb: a légitársaságot közvetlenül vagy többségi tulajdon révén Kuvait Állam és/vagy állampolgárai birtokolják. Tehát van egy ilyenfajta kikötés, míg nyilván a magyarországi kijelölt magyar légitársaság esetében ilyen nincsen. Nyilván van egy nagy probléma, hogy a Malév mint nemzeti légitársaság már megszűnt. Felesleges lenne most itt, ebben a vitában előhozni - már ha nem is alakul ki vita - a jogi sorsát, illetve az okokat és okozatokat, hogy mik okozták a Malév megszűnését, pedig nagyon jó érzés, ha ma is kiírhatnánk ide, hogy bizony a magyarországi magyar légitársaság lenne az, amelyik kizárólagosan hozhatná az utasokat, hozhatná a poggyászt, a postát, a kereskedelmi tevékenységet kizárólagosan a Malév látná el a két ország vonatkozásában. Sajnos, ezt már nem tehetjük meg, így jelen pillanatban a magyar fél, a magyar szerződéskötő fél, az Európai Unió tagállamai és az európai szabadkereskedelmi társulás és/vagy ezek állampolgárai birtoklásához köti a légi forgalom beindítását.
Tehát én azt gondolom, hogy ezek az államok valahogy sokkal jobban védik a saját üzleti érdekeiket, a saját állampolgáraikat, a saját államukat. Talán részben ennek is köszönhető, hogy Kuvait nemzeti jövedelme sokszorosa annak, mint amennyi Magyarországnak, holott éppen egy alig több mint ötven éve függetlenedett országról beszélünk. De mindenesetre maga a megállapodás elfogadható, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt támogatja. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
